Kína tehát jó fogdoktor lehet, mert radikálisan és a zsidót kezeli. No meg az "Új Világrendet" is rendezgeti...reményeink szerint. Egyelõre úgy tûnik, a vatikáni zsidó-hordát nem szívelik, de ez önmagában már rég kevés. Százmillió fõs vidéki lakosságot irányít nagyvárosaiba Kína a következõ években, miközben a gazdaság és társadalom szinte valamennyi területén átfogó változtatásokat hajtanak végre. Ez derül ki a Kína magyarországi nagykövetével, Tuan Csie-lunggal (Duan Jielong) készített interjúnkból. A márciusban elfogadott, tizenharmadik ötéves terv célja a középosztály megerõsítése, ezért fejlesztik a szolgáltatási iparágat, növelik az oktatásra, kutatásra fordított költségvetést. Tuan Csie-lung beszélt a Magyarországra irányuló kínai beruházásokról és a brüsszeli terrortámadásról is.


„Kína arra törekszik, hogy nemzetközi együttmûködés alakuljon ki a terrorizmus megállítására”

– Az elmúlt hetekben sokat hallhattunk a következõ öt évben megvalósítandó, tizenharmadik gazdasági tervrõl. Mi a koncepció, Kína hogyan fogja fejleszteni a gazdaságot, fenntartani annak növekedését?
– Az Országos Népi Gyûlés plenáris ülése március 16-án ratifikálta a tizenharmadik ötéves gazdaság- és társadalomfejlesztési tervet. A 2016 és 2020 közötti fejlesztési célok az innovatív, összehangolt, környezetbarát, nyitott és közös fejlõdésre fektetik a hangsúlyt. A terv egyik legfontosabb eleme a gazdasági növekedés fenntartásának kérdése. 2016-ban a növekedési cél 6,5-7 százalék, így 2020-ra a GDP meghaladja a 90 ezer milliárd jüant (egy jüan = 42,5 forint), tavaly ez az összeg 60 ezer milliárd jüan volt. Kína ezt a gazdaság minõségének emelésével kívánja elérni, a tervben ezért öt csomagot jelöl ki. Elsõként a tudomány és technika, az innováció vezetõ szerepet kell, hogy kapjon a kínai gazdaságban. Ennek érdekében támogatjuk, hogy a lakosság vállalkozásba kezdjen, fejlesztjük az internetet és a digitális technikát, ezzel is támogatva a kutatást-fejlesztést.

Ezen túlmenõen számos állami tudományos kutatási programot indítunk el. 2020-ra a kutatásra-fejlesztésre szánt támogatást a GDP 2,5 százaléka felé növeljük, míg a tudományos-technikai fejlõdés a növekedés 60 százalékában játszik szerepet. A következõ, fontos terület az emberek érdekeivel összhangban álló, új típusú urbanizáció. 2020-ig százmillió fõs vidéki lakosságot irányítunk át a városokba, csökkentjük a város és vidék közti különbséget, folytatjuk a nagy infrastrukturális beruházásokat. A gyorsvasúthálózat, illetve felújított autópálya-hálózat hossza eléri a harmincezer-harmincezer kilométert, és a nagyvárosok 80 százaléka között lesz gyorsvasút, szélessávú internethozzáférést biztosítunk, és utakat építünk ki minden faluban. Fontos, hogy a jövõben megteremtsük a környezetkímélõ, zöld termelést és életkörülményeket, ez az ötéves terv harmadik csomagja. A kormány eltökélt, hogy a kínai gazdasági növekedés a jövõben ne a környezet kárára történjen, ezért jelentõsen, tizennyolc százalékkal csökkentjük az egységnyi GDP-re jutó szén-dioxid-kibocsátást.

Visszafogjuk az egységnyi GDP-re jutó vízfelhasználás mértékét is, a terv szerint ezt 23 százalékkal csökkentjük, miközben az ország erdõterülete 23 százalék lesz. Kitûzött cél az is, hogy a környezettudatos lépésekkel a városokban öt év múlva a jó levegõminõségû napok száma éves szinten 80 százalékra emelkedjen. A negyedik csomagban folytatjuk és elmélyítjük az 1978-ban meghirdetett reform és nyitás politikáját. Ennek segítségével növelni szeretnénk a szolgáltatás arányát kereskedelmünkben, ezzel javítva a külkereskedelem minõségét. Teljes mértékben kialakítjuk a negatív lista rendszerét, ennek segítségével ki tudjuk bõvíteni az engedélyezett területeket és üzleti tevékenységeket, ezáltal fokozatosan kiépítjük a magas szintû szabad kereskedelmi kerületeket. Az ötödik csomag pedig a lakosság életszínvonalának javítása. Mindenkinek részesülnie kell a fejlõdés eredményébõl, ezért a következõ öt évben fenntartható, igazságosabb társadalmi ellátórendszert építünk ki. A cél ugyanis a középosztály arányának növelése a társadalomban. Ötvenmillió új munkahelyet szeretnénk létrehozni a városokban, s növeljük a kultúra támogatását. Úgy gondolom, a most elfogadott ötéves terv a jövõben is biztosítja Kína fejlõdését, a sajtóban a GDP csökkenése miatt gyakran említett „kemény landolást” ezért nem tartom esélyes következménynek.
Névjegy
Tuan Csie-lung 1958-ban született, jogi MA végzettséggel rendelkezik. 1985 és 1997 között a kínai külügyminisztérium Egyezmények és Jogi Fõosztályán dolgozott. 1997 és 1998 között Kína állandó ENSZ képviseletének elsõ titkára. 1998 és 2000 között Kína amerikai nagykövetségének tanácsosa. 2000 és 2010 között a kínai külügyminisztérium Egyezmények és Jogi Fõosztályának fõosztályvezetõ-helyettese, majd fõosztályvezetõje. 2010 és 2013 között sydney-i fõkonzul, majd 2013 és 2015 között Peking Szingapúrba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Tavaly júliustól Kína Magyarországra akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

– Sokszor elhangzott az úgynevezett „kínálati oldalon történõ strukturális reform”, ez alatt pontosan mit kell érteni?
– Jelenleg a kínai fejlõdés mind a kereslet, mind a kínálat oldalán kihívásokkal néz szembe. Fõleg a kínálati oldalon vált szükségessé a strukturális reform, ezért átalakítjuk a gazdaság kínálati szerkezetét, csökkentjük a nem hatékony és alacsony minõségû áruk mennyiségét. Jelenleg az egyik legfontosabb feladat a túlkapacitás felszámolása, illetve a túlkapacitás miatt felhalmozódott termékek eladása. Ezzel csökkentjük a termelési költséget, miközben fejlesztjük a feltörekvõ és modern szolgáltatási ágazatot, így növeljük a kínálat alkalmazkodóképességét.

– A strukturális reform miatt várhatóan sok kínai veszíti majd el a munkahelyét. A pekingi kormány hogyan kezeli ezt a problémát?
– Ez nagyon fontos kérdés, amiben a kínai kormány is eltökélt, amit Li Kocsiang (Li Keqiang) miniszterelnök az Országos Népi Gyûlés ülése utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozott. A strukturális reformmal tudjuk ugyanis felszabadítani a piacban rejlõ erõt és lehetõséget. Az acél- és széntermelés megreformálására eddig is nagy erõfeszítések történtek, az acélgyártásban például százmillió tonna túlkapacitást számoltunk fel. Az ezekben az iparágakban dolgozóknak kötelességünk új munkahelyet biztosítani. A központi és a helyi kormányzatok is szeretnék elkerülni, hogy tömeges elbocsátásokra kerüljön sor, ezért eddig mintegy 100 milliárd jüant különítettünk el a munkahelyváltások lebonyolítására, s a keret a jövõben tovább növelhetõ. Új munkahelyeket fog létrehozni a szolgáltató ipar, amely jelenleg a kínai GDP-nek 50,5 százalékát adja. Bár ez a szám más, fejlett országok esetében magasabb, a következõ öt évben Kínában további növekedés várható. De munkahelyeket hoznak majd létre a kis- és középvállalatok is. Mint említettem, az ötéves terv keretén belül támogatjuk a kis- és középvállalkozásokat, ösztönözzük a lakosság vállalkozó kedvét. Ennek érdekében már történtek lépések, csökkentettük a vállalkozások adminisztrációs terheit. A 2015-ös statisztika szerint 21,6 százalékkal több új vállalatot regisztráltak, ami azt jelenti, hogy a kínai hatóságok naponta átlag tizenkétezer vállalatot jegyeznek be.

– A kínai ötéves terv egyik kulcsszava a jóléti állam megerõsítése. A jóléti állammal pedig a szociális rendszer megerõsítése is szükségessé válik. Milyen költségigénnyel jár ez, és mibõl fedezi majd a kínai állam?
– A kínai társadalombiztosítási rendszer az elmúlt harminc évben állandó reform alatt van, fejlõdése során a piacgazdaság útjára lépett. Ennek építjük ki a keretét, ami a nyugdíjbiztosításból, az egészségbiztosításból, valamint a minimálbérbõl áll, alapjai pedig a társadalmi segély és juttatás, továbbá a társadalombiztosítás. Az elmúlt idõszakban a társadalombiztosítási rendszer nagy többletre tett szert. A nyugdíjbiztosításé például az elmúlt évben több mint 340 milliárd jüan volt, teljes összege pedig 3400 milliárd jüan. Ezen túlmenõen a kínai kormány rendelkezik további tartalékokkal a társadalombiztosítási alapban. A jóléti állam kiépítéséhez hozzátartozik, hogy, ahogyan azt Li Kocsiang miniszterelnök is hangsúlyozta, a bérjárulékokat a következõ öt évben csökkenteni fogjuk, ezzel is mérsékelve az emberek terheit. A tapasztalataink összességében jók. Kína mindig sikerrel támaszkodott saját pénzügyi és ellátási rendszerére.

– Mi a véleménye arról, hogy az amerikai elnökválasztási kampányban a demokraták és a republikánusok is hátat fordítanak a Barack Obama elnök által kezdeményezett TTIP-tervnek? Mit gondol, milyen fordulatot hozhat Kína és az Egyesült Államok együttmûködésében a soron következõ elnökválasztás?
– A TTIP-t illetõen a kínai fél továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a kereskedelem során mindenhol tartsák be az átláthatóság, a nyitottság és az igazságosság elvét. Kína és az EU között a kapcsolatok jól fejlõdnek, az uniós országokkal jó kereskedelmi kapcsolatokat ápolunk. Az Egyesült Államokkal 1979-ben vettük fel a diplomáciai kapcsolatot, azóta különbözõ tapasztalataink voltak, de viszonyunk stabilan fejlõdik. Kína és az Egyesült Államok tavaly 560 milliárd dollár értékben kereskedtek, így az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere Kína. Bízom benne, hogy ha a két fél kiáll a kölcsönös kommunikáció megerõsítése, az egyenlõ bánásmód, a tisztelet és a kölcsönös elõnyök elve mellett, akkor kapcsolataink fejlõdni fognak.

– Kína mindenesetre kitart az egy övezet, egy út (OBOR) kezdeményezés mellett. Korábban több terv is elhangzott az infrastrukturális fejlesztéseket illetõen: az Oroszországon és Közép-Ázsián áthaladó vasútvonalak és a tengeri hajóútvonalak mellett a Budapest–Belgrád vasút is felmerült. Hol tartanak a megvalósításában?
– Hszi Csin-ping (Xi Jinping) államelnök három évvel ezelõtt hirdette meg az egy övezet, egy út tervet, azóta sok ország, köztük Magyarország is aktívan részt vesz benne. Úgy gondolom, ezzel a kezdeményezéssel Kína nemcsak saját gazdaságát fejleszti, hanem hozzájárul a nemzetközi gazdaság fejlesztéséhez is. A program öt területet, a politikai, az emberek közötti, a kereskedelmi, az infrastrukturális és pénzügyi kapcsolatok erõsítését foglalja magában. Jelenleg Kínában több mint 18 ezer kilométer vasútvonal mûködik, az egy övezet, egy út ezt részben már összekapcsolta a közép-ázsiai régió országaival. Több Európába irányuló vasútvonal is létrejött, ez a kereskedelmen is érzõdik. Jelenleg az egy övezet, egy út mentén fekvõ országokkal együtt tervezzük hat nagy gazdasági folyosó kiépítését: Kína–Mongólia–Oroszország, Új eurázsiai szárazföldi híd, Kína–Közép-Ázsia–Közel-Kelet, Kína–Indokínai-félsziget, Kína–Pakisztán, Kína–India–Mianmar–Banglades. Kiállunk amellett, hogy ha egy ország érdekelt az infrastrukturális beruházásban, számíthat Kína támogatására. A Budapest–Belgrád vasútvonal integrálása az egy övezet, egy útba ezért fontos kérdés. Tavaly Kína és tizenhat közép- és kelet-európai ország vezetõi csúcstalálkozóján a magyar és a szerb miniszterelnök aláírta a Budapest–Belgrád vasútvonal Magyarországi szakaszának rekonstrukciójáról és a pénzügyi együttmûködésrõl szóló dokumentumot. Ezzel hivatalosan kezdetét vette a Kínát a közép- és kelet-európai régióval összekapcsoló elsõ infrastrukturális program. A felek tehát elkötelezettek a beruházást illetõen, s bízom benne, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal hozzákapcsolódik majd a Görögországban található Pireusz kikötõhöz is. Ez sokat javítana a Kína és Kelet-Közép-Európa közötti gazdasági kapcsolatok kiépítésén. A beruházásokat támogatására létrejött az Ázsiai Infrastrukturális és Fejlesztési Bank, ami elsõsorban a közlekedés, az energia és a vidékfejlesztés területén nyújt hitelt. A kínai kormány pedig létrehozta a Selyemút Alapot, ezzel is biztosítva a beruházások anyagi hátterét.

– A közép- és kelet-európai országok versengenek egymással a kínai tõkéért, az egy övezet, egy út programot kihasználva szeretnének összeszerelõ üzemeket, logisztikai központokat kialakítani. Milyen befektetésekre számíthat Magyarország?
– Magyarország mindig is támogatta a Kína és Kelet-Közép-Európa közötti együttmûködést, amiért hálásak vagyunk. Szeretnénk a jövõben elmélyíteni kereskedelmi kapcsolatainkat. Kína eddig a kelet-közép-európai régióba ötmilliárd dollárnyi tõkét fektetett be, ebbõl Magyarországnak hárommilliárd dollár jutott, ami tudtommal ötezer új munkahelyet teremtett. Ilyen vállalkozás volt például a Wanhua vegyipari cég, a Huawei infokommunikációs cég, a Bank of China is itt hozta létre regionális valuta központját. Hamarosan egy éve vagyok Magyarországon hivatalban, s az a tapasztalatom, hogy az üzletemberek szívesen utaznak ide. Magyarországnak jó a földrajzi elhelyezkedése, megfelelõ infrastrukturális hálózattal és magasan képzett munkaerõvel rendelkezik. Múlt héten Budapesten rendezték meg a kínai–magyar gazdasági vegyes bizottság tizenkilencedik ülését, ahol megállapodtunk abban, hogy a magyar mezõgazdasági termékek exportját bõvíteni fogjuk. Megerõsítjük az együttmûködést a termelésben, a biotechnológiában, illetve a közlekedésben. Úgy gondolom, a Magyarországra irányuló kínai tõke mennyisége a jövõben emelkedni fog.

– Az elmúlt hetekben Európában újabb terrortámadás történt, ezúttal Brüsszelben. Hogyan látja Európát a merénylet szemszögébõl, mit gondol a menekültválságról?
– A kínai kormány és a kínai nép a leghatározottabb formában elítéli a terrorizmus minden formáját. Õszinte részvétünket fejezzük ki az áldozatok iránt, együtt érzünk a hozzátartozókkal és a merényletek sebesültjeivel. Kína arra törekszik, hogy nemzetközi együttmûködés alakuljon ki a terrorizmus megállítására. A menekültválság szerintem azt bizonyítja, hogy globális faluban élünk, s ha valahol konfliktus tör ki, annak hamarosan a világ más részén is következményei lesznek. A kínai gondolkodás hagyományosan nemcsak felületesen, de a gyökerénél kezeli a problémákat, a menekültválság gyökere a fejlõdés kiegyensúlyozatlansága és a régió instabilitása. Figyelemmel kísérjük az EU és Magyarország megoldási kísérleteit a menekültválságra, megértjük a lépéseket. A kínai kormány humanitárius segítséget nyújtott a háborúval sújtott közel-keleti térség országainak, ezzel is próbálunk hozzájárulni a probléma gyökerénél való megoldásához.Link