Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A telefonkönyvem fele már halott. Valaki felelni fog ezért!

TanácsadásAz a cím jutott eszembe, hogy: Interjú egy halottal! Azért érdemes olvasni...és képzeljétek el, hogy valami ilyesmin kell keresztül essünk (tûzkeresztség). Sok magát ukránnak vélõ hal meg a zsidó parancsára, ahogy magyar is...és még igazán csak eztán kezdõdik a haca-cáré. A hivatalos ukrán hadseregen kívül önkéntes csoportok is harcolnak az oroszbarát szeparatistákkal Kelet-Ukrajnában. Az egyik legütõképesebb ilyen alakulat a majdani forradalomban is jelentõs szerepet vállalt, a társadalom szemében ijesztõen radikális Jobb Szektor, amelynek egyik parancsnokával volt alkalmunk beszélgetni, amikor nemrégiben az ukrán fronton jártunk. Éppen egy pincében tartott orosz hadfoglyot készültek elcserélni, de kiderült az is, hogy a legtöbb esetben miért likvidálják azonnal, tárgyalás vagy alkudozás nélkül az ellenséget. Más kérdés, a szervezeten belül nincs egyetértés abban, hogy csak az oroszokkal kell-e harcolni, vagy az ukrán kormány ellen is.

A romos, elhagyatottnak tûnõ épületegyüttes udvarán féltucat újonc gyakorlatozott a sarjadó fûben. Már messzirõl látszott, hogy nem egy szabályos hadsereg katonái: ahányan voltak, annyiféle egyenruhát hordtak, volt, akinek a nadrágja sem passzolt a felsõjéhez. Csak a célzásra tartott Kalasnyikovok voltak teljesen egyformák.
Fotó: Facebook
ukrajna, donyeck, jobb szektor

A szedett-vedett külsõ ellenére elszántnak és tettre késznek tûntek. Annak is kell lenniük, hiszen a Jobb Szektor harcosai egytõl egyig önkéntesek, senki nem kényszeríti õket, hogy a fronton tegyék kockára az életüket. Ukrajna védelmét hazafias kötelességüknek tekintik.

A politikai pártként és paramilitáris hadtestként is funkcionáló Jobb Szektor erõsen vitatott jelenség Ukrajnában. Míg határozott fellépésével rengeteg támogatót szerezett a háború kirobbanása óta, radikálisan nacionalista nézetei és futballhuligán-gyökerei miatt a szervezetet sokan fasisztának tartják. Az Orosz propagandacsatornák pedig a Jobb Szektorral példálózva egész Ukrajnát egy náci hordának igyekeznek beállítani.

A nacionalista jelzõt maga a Jobb Szektor sem tagadja, sõt, büszkén viseli.


Szerintünk az igazi nacionalizmus bõrszíntõl és vallástól függetlenül egyformán tekint minden állampolgárra. Egyedül az számít, hogy valaki az országunk építésén fáradozik, vagy annak az ellensége.

– magyarázza Andrij Cserven, a Jobb Szektor 8-ik, Aratta elnevezésû zászlóaljának a parancsnoka, aki a háború elõtt még állatorvosként praktizált. „Az alakulatunkban vannak zsidók, amerikaiak, osztrákok, fehéroroszok, sõt, még oroszok is, akik többet tettek a hazánkért, mint sokan, akik irodalmi ukrán nyelven beszélnek és hímzett inget viselnek.”
Fotó: VS.hu/Ferenci Péter
ukrajna, donyeck, jobb szektor

És valóban: a parancsnoki iroda falait különbözõ országok zászlói borítják, középen az ukrán mellett az amerikai lobogó kapott helyet. Rögtön mellettük a Jobb Szektor saját vörös-fekete zászlója, rajta a karddal kiegészített ukrán szigony, a csoport címere. A szervezet nagy utat tett meg, mióta 2013 novemberében megalapult a kijevi Majdan tér füstölgõ barikádjai között.

Cserven is a majdani tüntetésen találkozott elõször Dmitro Jarossal, az alakulófélben levõ mozgalom vezetõjével. Jaros azzal a jelszóval gyûjtötte maga köré az embereket, hogy addig nem mennek el a térrõl, amíg az akkori elnök Janukovics le nem mond a hatalomról. A Jobb Szektor nevet is a téren kapta a szervezet, õk vállalták magukra a tüntetõk jobb szárnyának a védelmét.

Noha a forradalom gyõzött, az ukránok nem örülhettek sokáig, hiszen Oroszország hathatós közbenjárásával máig elhúzódó háború tört ki az ország keleti tartományaiban. Az erõszak hónapjai pedig fokozatosan az ország egyik leginkább ütõképes harcoló alakulatává kovácsolták a Jobb Szektort.
Fotó: Facebook
ukrajna, donyeck, jobb szektor

Andrij Cserven

Cserven és 19 barátja egy gyors, háromhetes kiképzés után már a fronton is találta magát, a donyecki reptér melletti Piszkibe vezényelték õket. „Ez volt az elsõ harctéri tapasztalatunk. Gyakorlatilag fegyverek nélkül, néhány gránáttal és vadászpuskával kezdtünk el harcolni, ki mit tudott hozni otthonról” – emlékezett vissza a parancsnok. A szegényes felszerelést az ellenségtõl zsákmányolt fegyverekkel tudták lassanként feltuningolni.

Mikor az oroszbarát szakadárok megtámadták az Azov-tenger partján fekvõ Mariupolt – feltehetõen, hogy szarázföldi kapcsolatot létesítsenek Oroszország és a frissen elcsatolt Krím félsziget között –, a Jobb Szektor más önkéntes alakulatok mellett a város segítségére sietett. Az Azov és a Donbass milíciák mellett bevonultak Sirokinébe, egy Mariupol melletti stratégiai fontosságú faluba. A falu a hónapokig tartó heves harcokban gyakorlatilag romhalmazzá vált.
Fotó: VS.hu/Ferenci Péter
ukrajna, donyeck, jobb szektor

Gyerekrajzok a Jobb Szektor bázisának falain

Míg a többi önkéntes alakulat egy idõ után beállt a reguláris hadsereg kötelékébe, a Jobb Szektor erre nem volt hajlandó, ami miatt hullámzó a kapcsolata a hivatalos erõkkel. Ugyan számos akciót közösen hajtottak végre, Jarost pedig katonai tanácsadónak nevezték ki, gyakran megtiltották az egységnek, hogy részt vegyen a harcokban. Cserven szerint, ahogy a Jobb Szektor katonai ereje megerõsödött, a központi hatalom inkább fenyegetésként mint segítségként kezdett rájuk tekinteni.

„Amikor feszültté vált a légkör a Jobb Szektor körül, törvénytelen alakulatnak kiáltottak ki bennünket. Azzal vádoltak, hogy zavaró tényezõk vagyunk, és akadályozzuk Porosenko elnököt a minszki egyezmény betartásában” – mondta a parancsnok, majd nevetve elõvett az egyenruhája zsebébõl 2-3 tépõzáras válljelzést, és az egyiket egy mozdulattal a Jobb Szektor-os jelvénye mellé tapasztotta.


Kiadtuk már magunkat mindennek: azovosnak, dombaszosnak, tengerészgyalogosnak. Mindegy, csak a fronton maradhassunk.

Nem tárgyalnak, csak lõnek

A Jobb Szektor a hivatalos hadseregtõl függetlenül szervezi a hadmûveleteit, sõt, a közös bevetésékbõl is kihátrál, ha szerinte azok rosszul megtervezettek vagy kudarcra ítéltek. „Mi 67 embert vesztettünk a háború alatt, a hadsereg pedig úgy 7-8 ezret” – mondta a parancsnok, aki szerint a hivatalos erõk akcióit gyakran felkészületlen és alkalmatlan tisztek tervezik meg.
Fotó: Facebook
ukrajna, donyeck, jobb szektor

A Jobb Szektorban sok nõ is harcol és vállal különbözõ feladatokat

Az önkéntes alakulat számos elõnyt élvez a reguláris hadsereggel szemben. Egyrészt náluk a katonák önszántukból harcolnak, így sokkal jobb a morál, és az alkohollal sincsen annyi probléma, mint a hivatalos hadseregben. Másrészt a bürokrácia terhe nélkül jóval gyorsabban tudnak reagálni a helyzetekre. Míg egy hivatalos hadtestnek meg kell várnia, amíg a felülrõl jóváhagyják a tûzparancsot, addig az önkéntesek egyszerûen csak lõnek. „Nálunk egyszerûbb a helyzet: ha ellenséggel találkozunk, nem tárgyalunk, nem alkudozunk: likvidáljuk õket.”
Hadifogoly a pincében

Az interjú alatt Andrij Cserven többször is sürgõsnek tûnõ telefonhívásokat kapott. „Van a pincénkben egy orosz hadifogoly. Õt fogjuk most egy jármûre lecserélni” – magyarázta a telefonokat a parancsnok, majd nevetve hozzátette: „Ha kell nektek, veletek is elcserélhetjük!”

„Gyertek, mutatok valamit” – intett egyszer csak Cserven, és átvezetett minket az irodájából egy másik szobához. „Itt tartjuk azokat a zsákmányolt fegyvereket, amelyek bizonyítják, hogy a hivatalos orosz hadsereg harcol a másik oldalon.”
Fotó: VS.hu/Ferenci Péter
ukrajna, donyeck, jobb szektor

A szoba roskadásig volt pakolva a halál legkülönbözõbb eszközeivel: arasznyi töltények, gránátok, RPG-k és páncéltörõk sorakoztak a falak mellett és az ágyakon. Egy hatalmas zsák orosz gyártmányú húskonzervekkel telepakolva. „A töltényeket a sorozatszám alapján azonosítottuk be, ezek a fegyverek pedig kizárólag az orosz hadseregben vannak rendszeresítve.”

„Ez a lyuk az, amire gondolok?” – kérdeztem a mellettem heverõ golyóálló mellényre mutatva, amelyen gyomortájéknál egy jókora rés tátongott. „Igen, ezt egy halott oroszról hámoztuk le” – válaszolt kurtán a parancsnok.
Fotó: VS.hu/Ferenci Péter
ukrajna, donyeck, jobb szektor
Ki az ellenség?

A Jobb Szektornak azonban nemcsak katonai, de politikai céljai is vannak. A majdani kezdetek óta a szervezet úgy tekint magára, mint amely elzavarja a korrupt, népsanyargató kormányt és az emberek kezébe adja a jövõjük feletti döntést. Akkor a többi tüntetõvel Janukovicsot buktatták meg, akinek a helyére a nép Petro Porosenkót ültette. Alig két évvel késõbb azonban az ukránok többsége úgy érzi, semmi sem változott az elõzõ rendszerhez képest, a korrupció most is mindent elemészt. Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 82 százaléka mondta, hogy elégedetlen az új kormánnyal, 70 százalék pedig Porosenko elnökrõl is ugyanezt állította. A Jobb Szektor szerint megérett az idõ egyújabb váltásra.

Csakhogy, a szervezeten belül sem egységesek a váltásról alkotott elképzelések. A radikálisabbak szerint teljesen értelmetlen bármiféle dialógus és együttmûködés a jelenlegi hatalommal. Az egyetlen megoldás egy újabb forradalom. Jaros és a hozzá hû parancsnokok – mint, amilyen Cserven is – ezzel szemben úgy vélik, hogy amíg az ellenség ott van a kapukban, az ország nem engedheti meg magának, hogy belsõ hatalmi viszályokkal gyengítse magát.
Fotó: NurPhoto / STR
Protest in central Kiev

Dmitro Jaros

„Mi, a katonai parancsnokok Jarost támogatjuk ebben a helyzetben. Az ellenünk felállított haditechnikát látva tudjuk, mennyire komoly a fenyegetés” – mondta Cserven, aki szerint jelenleg a háború mielõbbi megnyerése legfontosabb feladat, minden más csak utána következik. „Emiatt elengedhetetlen, hogy együttmûködjünk a hadügyminisztériummal és a titkosszolgálatokkal."

„A kormány leváltása és a korrupt politikusok elszámoltatása természetesen nálunk is napirenden van, nem fogják szárazon megúszni” – biztosított minket. Elmondta, hogy a Majdanon agyonlõtt 100 tüntetõ gyilkosai még mindig nem lettek felelõsségre vonva, és a háború áldozatainak ügyét, a háborús bûnöket sem próbálja felderíteni senki. „Mindannyiunknak haltak meg barátai és rokonai. A telefonkönyvemben lévõk fele már nem él. Valaki felelni fog ezért!


Ha Jaros kiadja a parancsot, megkezdjük akciót!

Vagyis, ha arra kerül a sor, Andrij Cserven és Jaros többi követõje kész akár katonai erõvel is átvenni a hatalmat. A Jobb Szektor néhány ezer harcosa önmagában ugyan kevésnek tûnhet egy katonai puccshoz, ám a parancsnok szerint az Azovhoz és Dombashoz hasonló, egykori önkéntes alakulatok elsõ szóra csatlakoznának hozzájuk, csak úgy, mint a reguláris hadsereg számos tisztje és katonája, akik titokban szimpatizálnak a Jobb Szektorral és Jarossal. Egyelõre azonban minden jel arra mutat, hogy Jaros politikai úton készül megszerezni a hatalmat. 2015 decemberében kilépett Jobb Szektorból, és követõivel megalapította a saját pártját, a jóval kevésbé radikálisnak szánt Jaros Kormányalapító Kezdeményezését (DIYA). Úgy tudni, hogy a Cservenhez hasonló katonai vezetõk mellett számos pénzember és oligarcha támogatását is élvezi

Jaros a 2014-es választásokon is indult, ám akkor a szavazatok csupán 1 százalékát sikerült megszereznie. A párt az alacsony támogatottságot többek közt azzal indokolta, hogy nemcsak az orosz, de még az ukrán média is náciknak állítja be a Jobb Szektort. Az új, szalonképesebb párt alakítása feltehetõen ezt a támadási felületet is szeretné minimalizálni.

Jaros és követõi továbbra is megosztó erõnek számítanak az ukrán politikai mezõnyben. Egyrészt a fronton súlyos sebesülést szerzõ Jarost sokan bátor és õszinte vezetõnek tartják, az egyetlen embernek, aki Ukrajnában felveheti a harcot a korrupció ellen. Ugyanakkor, szélsõséges nézetei miatt, mások nem szívesen látnák az ország élén.

A mozgalom viszonya az Európai Unióhoz szintén ambivalens. Noha meghatározó résztvevõi voltak a majdani tüntetéseknek és Oroszországot tartják Ukrajna legfõbb ellenségének, a nyugati befolyásnak sem örülnének különösebben, és az EU közbenjárásával létrejött minszki egyezményrõl is meg van a véleményük.

„Európa azt szeretné, hogy Ukrajna ütközõzóna maradjon közte és Oroszország között. Ezert szerintünk ez a háború valójában a Nyugat és Oroszország között zajlik. Sajnos az európaiaknak rövid az emlékezetük, elfelejtették a szovjet totalitárius rendszereket, nem fogják fel, hogy milyen következményekkel járhat még ez a háború Európára nézve” – figyelmeztetett Andrij Cserven.


Szerintem ez a háború egy éven belül Európában fog folytatódni.

Az persze nem túl valószínû, hogy Putyin meg merné támadni valamelyik NATO-tagállamot, életbe léptetve a közös visszatámadást kimondó 5. cikkelyt. Az önkéntes alakulatok azonban azt mondják, õk bármire készek, hogy véget vessenek a háborúnak. Andrij Cserven szerint akár még arra is, hogy a béke érdekében ideiglenesen lemondjanak a szeparatista kézen levõ területekrõl.

Mivel egy relatív csendes idõszak után ismét gyülekeznek a katonák és a nehézfegyverek a front mellett, úgy tûnik, erre a békére még várni kell.
http://vs.hu/kozelet/osszes/a-telefonkonyvem-fele-mar-halott-valaki-felelni-fog-ezert-0405#!s275

Hozzászólások

80 #1 monguzking
- 2016-04-09 23:12
jaros egy cionista büdös zsido-jobb szektor pedig fasista idioták--gradio ukrán szervezete.....

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.28 másodperc
2,750,780 egyedi látogató