Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

ZSIDÓK A MAGYAR GAZDASÁGI ÉLETBEN 1760-1945

Kultúra






Hozzászólások

7 #1 virag
- 2015-09-27 14:28
és a mûvészetben:
6] Munkatársaival Karády Viktor kezdte el felmérni a dualizmus kori mûvészeti fõiskolák hallgatói között a zsidó tanulók számarányát; az 1896-ban Képzõmûvészeti Fõiskolává átalakult Mintarajziskola hallgatói között a kezdeti kutatói becslés szignifikáns, tehát az országos lakossági számarányt jócskán meghaladó, mintegy 15 százalékos zsidó részvételt mutat, jóllehet nem olyan magasat, mint a Zenemûvészeti Fõiskolán, ahol ez az arány évrõl-évre 40 % körül mozgott. - Karády Viktor szíves szóbeli közlése, 2010. június 22.

http://www.or-zse...veszek.htm
4 #2 Posta Imre
- 2015-09-27 17:24
Hogyan éltek a magyar zsidók?

Hogyan éltek? címmel a magyar zsidók hétköznapi életérõl 1867 és 1940 között állított össze sok korabeli fotóval illusztrált könyvet Körner András. Az albumot a Corvina Kiadó gondozta.
MTI
|
2013. december 26.

A 250 korabeli fotóval gazdagított 229 oldalas kötetrõl a szerzõ elmondta az MTI-nek, hogy a könyvben vizsgált idõszak, a 19. század második és a 20. század elsõ fele egybeesett az ország modernizációjának felgyorsulásával. Mivel 1868 volt a zsidó emancipáció éve, a törvénybe iktatott egyenjogúságé, a magyar zsidóság az adott lehetõséget kihasználva erõteljesen bekapcsolódott az ország megújításába.

Az oldal az ajánló után folytatódik...



Ahogy Körner András kifejtette, fõ célja az volt, hogy megpróbálja bemutatni a hihetetlen sokféleséget, amely jellemezte a magyar zsidóságot. Színes világukhoz tartoznak a szekularizált, kitért zsidók, az asszimiláltak, akiknek a nagy része vallásos volt ugyan, de a gyerekeik állami iskolákba jártak, nem jiddisül, hanem magyarul beszéltek. Az ortodoxia sem volt egyforma, Kárpátalján más körülmények között éltek, mint a Dunántúlon és gyakorolták vallásukat.

A trianoni békeszerzõdés elõtt az országban az ortodoxok voltak szûk többségben, 1920 után viszont az asszimiláltak, mert ezt is várta el tõlük a többségi nemzet. Az ország lakosságának 5 százaléka volt zsidó, és a többséghez viszonyítva nagyobb százalékban voltak köztük írni és olvasni tudók.

Ennek a korszaknak jelentõs képanyaga van – jegyezte meg a szerzõ – és azt mutatja be, hogy milyenek voltak a mindennapi élet fizikai körülményei, vagyis a külsejük, a lakóhelyük és kenyérkeresõ foglalkozásuk. Ez a hármas tagolódás uralja a könyvet.

A szerzõ a saját dédanyját és annak rokonságát is bemutatja a fotókon. Ruházatukban nem különböztek a magyar polgárság öltözékétõl. Kárpátalján az ortodoxok vagy hászidok öltözéke viszont megkülönböztette õket a többségtõl, ugyanis szõrmés kalapot, pajeszt, köpenyt vagyis streimlt, fehér térdzoknit és fekete papucscipõt viseltek. Máramaroson az emberek ruházatán látszik a szegénység, kipát visel az egyik fotón látható férfi, bõ gatyát, mellényt és mezitláb van. A rabbik atillát viseltek és csizmát, a szakállukat Kossuth-szakállra igazították.
Nyugat-ukrajnai zsidó zenészek 1913-ban
Nyugat-ukrajnai zsidó zenészek 1913-ban
(Forrás: Wikimedia Commons)

1910-ben 12700 település öt hatodában, minden járásban és faluban éltek zsidók. 1860-ig birtoktilalom volt, addig nem lehetett saját házuk, földjük, majd szántó-vetõk lettek. Volt köztük földbirtokos, nyersprém-kereskedõ, kõmûves, asztalos, faúsztató, vádorköszörûs és üstfoltozó.

A nagyobb városokban orvos, ügyvéd, patikus, vendéglõs, kávéház-tulajdonos volt a foglalkozásuk. A fõvárosban voltak szép számmal a zsidók közt írók, mint Heltai Jenõ, Bródy Sándor, színészek, így Rózsahegyi Kálmán, zenészek, mint Kálmán Imre, a filmesek közt Korda Sándor, a fotográfusok között például André Kertész, aki leendõ feleségével készített önportrét és a mamáját fotózta a lakásuk konyhájában és egy kávéházban, ahol a mama dolgozott, mert özvegyen nevelte három fiát.

A 19. században Óbudán élt a legrégibb zsidó közösség, majd Pest, Buda, Óbuda egyesülése után Pesten a Károly körút-Király utca közötti területen, ott volt a nevezetes Orczy-ház is. A gazdag bankárok, gyárosok lakhelye a Belváros, a Rózsadomb volt, vagy mint Hatvany báró, a cukorgyáros a Hatvanban levõ kastélyában élt.

Körner András bevezetõt írt a könyvhöz, jegyzeteket a képekhez, a fotók lelõhelyeit is megjelölte csakúgy, mint a felhasznált irodalmat és ellátta a kötetet névmutatóval is.http://www.nyest....yar-zsidok

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.32 másodperc
2,633,544 egyedi látogató