Toroczkai, Fülöp, Janiczák és már csak szegedi hiányzik, hogy négy zsidó új alelnöke legyen a jóbiknak. A tagság meg nem csak ostoba, hanem kifejezetten idióta, kivéve a zsidajokat, akiké eredetileg a "párt". Pörzse Sándor szerint Vona Gábornak kell eldöntenie, hogy kivel szeretne együtt dolgozni, és kivel nem. Méghozzá gyakorlatilag azért, mert a Jobbik tagsága erre képtelen, mivel túl ostoba hozzá.

Hatalmas a helyezkedés a Jobbikban. A tét pedig az, hogy ki milyen párthatalmi pozíciót fog a 2018-as választás elõtt. Sikerül-e Vonának kiszorítani a Novák Elõd fémjelezte vonalat, vagy végleg meggyengülnek pozíciói? Mivel a tét elég nagy, így mindkét tábor jelentõs erõket vet be. Vona ugyanis elnöki vétóval kívánja kiütni a nyeregbõl a jelenlegi Jobbik-elnökség egy részét, amit Novákék nem hagynak annyiban. A hatalmi harc gyakorlatilag két eltérõ hatalomtechnikai megközelítés, a néppártosodás és a radikalizmus küzdelmére redukálódott le. Míg az egyik tábor a vezetõ tévedhetetlenségével, addig a másik az alulról szervezõdõ demokráciával érvel.

Pörzse Sándor a Barikád legújabb számának fõszerkesztõi vezércikkében írta meg véleményét, és tette le voksát Vona Gábor mellett. Méghozzá nem is akárhogy!
„Lehet, hogy durván hangzik, amit mondok, de a tagság egész egyszerûen nem tudja eldönteni, ki a jó alelnök. Azt az elnök tudja eldönteni. A tagság azt tudja eldönteni, hogy szûkebb környezetében ki a legkiválóbb közülük.”
„Sõt, van egy olyan jelenség is (és aki volt Jobbik-kongresszuson, az ezt tudja), hogy aki nagyobbat és nagyobb hévvel mond, azt megválasztják alelnöknek. Elég egy kongresszuson beígérni, hogy visszafoglaljuk Erdélyt, betiltjuk a MAZSIHISZ-t, közös cellába kerül Orbán és Gyurcsány, elkobozzuk a Hitgyüli vagyonát, és máris kész az alelnökség. Az, hogy ennek semmi alapja, sõt ha akarná valaki, sem tudná végrehajtani, az a felhevült pillanatokban egyáltalán nem számít.”

Ennyit arról, hogy hogyan is áll a Jobbikon belül a néppártosodás. Ennél azonban sokkal súlyosabb jelenség, hogy milyen szinten nézi le saját tagságukat a párt egyik vezetõ véleményformálója. Ugye, megint az a borzalmas tagság, Szabó Iván óta ismerjük ezt a fogalmat. Most eljött a Jobbikban is az emdéefedés ideje. Azok kezébõl facsarják most ki a döntés lehetõségét, akiknek a hátán felkapaszkodtak.

Végül tehát pont olyanok lettek, mint akik ellen egykor létrejött a Jobbik.
Link