Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Így szállják meg az oroszok Európát

KülföldEz az FSZB, nem maffia. Vagyis az eddigi zsidó állammaffiárra (háttérkormány) terelik a figyelmet. Mivel a "demokratikus intézményesített államiság" csak álcája a valódi zsidó-maffiának, ezért azt kell elõbb átvenniük. Az "álca" maradhat, a hülyék úgy sem hiszik el, hogy köze nincs a valósághoz. Teljesen behálózták Európát az orosz bûnszervezetek, amelyek szorosan kapcsolódnak a legfelsõbb politikai körökhöz. Egyelõre az a helyzet, hogy ha az egyik országban rengeteg munkával lebuknak, akkor átteszik a székhelyüket egy másikba.

Az elmúlt hetek rossz híreket hoztak az Európában tevékenykedõ orosz maffiózóknak. A portugál rendõrség felszámolta az egyik hálózatukat, amely alacsonyabb osztályú fociklubok felvásárlására szakosodott. A megszerzett csapatokon keresztül eurómilliókat mostak tisztára. Eközben Londonban a hatóságok letartóztattak két pénzmosás gyanúsított személyt és lefoglaltak 22 millió dollárt.

Bill Browder hedge-fund-menedzser bizonyítékokat mutatott be brit parlamenti képviselõknek arról, hogy az Oroszország legnagyobb adócsalási ügyében ellopott pénzbõl 30 millió dollár átfolyt a brit bankrendszeren. A pénzbõl magánrepülõgépek, luxuslakások és -ruhák árát és elitiskolai tandíjakat fizettek ki azok az oroszok, akik részesedtek belõle.

A jéghegy csúcsa

Spanyolországban 12 orosz, köztük számos jelenlegi és korábbi kormányzati tisztviselõ ellen adtak ki letartóztatási parancsot. Az intézkedést az orosz szervezett bûnözés elleni eddigi legnagyobb európai vizsgálat elõzte meg.

A három ügy azonban csak a jéghegy csúcsa, amely megmutatja, milyen kiterjedten tevékenykednek az orosz bûnözõk Európában - derül ki a Moscow Timeson megjelent háttérelemzésben.

A spanyolországi ügy központi figurája, Gennagyij Petrov a kilencvenes években emelkedett fel a szentpétervári alvilágban. Ekkoriban Vlagyimir Putyin jelenlegi államfõ volt a nagyváros polgármester-helyettese. Petrov azt követõen költözött Spanyolországba, hogy csoportja elvesztett egy gengszterháborút a Néva-parti városban.

Elárasztották Európát

És nem volt egyedül. Az ezredfordulót megelõzõ és következõ években az orosz bûnözõk kedvenc játékterévé vált az ibériai ország, amit kellemes éghajlatának és gyenge bûnüldözésének "köszönhetett" - derül ki Mark Geleotti, az orosz szervezett bûnözés szakértõjének szavaiból.

A Petrovhoz hasonló figurák megjelentek Izraelben, Cipruson és Németországban is. A francia Rivierán bõröndökben gazdát cserélõ pénzért vásároltak ingatlanokat és fizettek le helyi politikusokat és bírókat. Az európai bûnüldözõ szervezet, az Europol a 2000-es években a balti államokat az orosz bûnözõk északkelet-európai hídfõjének tartotta.

London más figurákat vonzott: üzletembereket, politikusokat, akik vagyona ellenõrizhetõ forrásból származott - legalábbis akkorra, amikorra megérkezett Nagy-Britanniába. Euan Grant, a nemzetközi bûnözés szakértõje politikai védelmet élvezõ fosztogatóknak nevezi ezeket az embereket.

Összeolvadt

A szervezett bûnözés az 1990-es években terjedt el Oroszországban, párhuzamosan a szovjet államhatalom összeomlásával. Az ezt követõ évtizedben, Putyin regnálása idején intézményessé vált a bûnszervezetek és az államigazgatás összeolvadása - fejtegeti Geleotti. Egyetlen állami alkalmazott sem kizárólag a fizetésébõl él, elterjedt a személyes kapcsolatokon alapuló szívesség-adásvétel kultúrája.

Amikor egy maffiafõnök külföldre távozott vitte magával a kapcsolatait. Petrov például az 1990-es években részvényese volt az Oroszország Bank nevû pénzintézetnek, amelyet az amerikai hatóságok a vezetõ orosz tisztviselõk személyes bankjának tartottak. Az ellene folyó igen alapos, több száz telefonlehallgatáson, bank- és ingatlantranzakciók elemzésén alapuló vizsgálat, sajátos eredmény hozott.

A bûnözõ hálózata számos orosz politikussal és tisztviselõvel volt kapcsolatban. A sorban korábbi és jelenlegi miniszterek, miniszterhelyettesek is voltak, akik persze tagadják a dolgot.

Kölcsönös segítségnyújtás

A vizsgálat spanyol vezetõje, José Grinda azonban úgy véli, hogy a Moszkva arra használja a szervezett bûnözést, hogy megtehesse, amit az orosz kormány nem tehet meg. Ezek közé tartozik például egyes közel-keleti gerillacsoportok fegyverellátása. Cserébe az orosz állam támogatást és védelmet kínál a bûnözõknek.

Hogy mekkora "üzletrõl" van szó, azt a szakértõk is csak találgatják. A Deutsche Bank tavaly úgy becsülte, hogy havonta 1,5 milliárd dollár érkezik Nagy-Britanniába a legális utakat és a hivatalos statisztikát megkerülve. Az összeg fele Oroszországból indul útjára.

A pénz utazása során olyan sok cégen és országon megy keresztül, hogy amikor - jó nevû jogászokon, ügynökökön, lobbistákon keresztül - felbukkan a legális gazdaságban, már tisztának látszik.

Nehéz változtatni

Az utóbbi idõben megnehezítette a kiépült rendszer fenntartását, hogy a Krím 2014. márciusi "lenyúlása" és az ukrán polgárháborúban tetten érhetõ orosz beavatkozás nyomán megromlott a Nyugat és Oroszország viszonya. Az EU és az USA egyebek mellett a pénzmozgásokat és sok ismert orosz tisztviselõ utazását korlátozó szankciókat vezetett be. Eközben, mint a spanyol vizsgálat is bizonyítja, erõsítették a rendõri fellépést az Európába települt orosz bûnszervezetek ellen.

Nehezíti a helyzetet, hogy ezek mélyen beépültek a kontinens gazdaságába, és Moszkva nem adja ki állampolgárait a nyugati bûnüldözõ szerveknek. Petrov például ismét Szentpéterváron él, és nem valószínû, hogy valaha spanyol bíróság elé kerül. De legalább a kezébe került spanyolországi vagyont sikerült lefoglalni - több tíz millió euró értékû ingatlanról és ingóságról van szó.

Egy jó nagy büfé

A határozottabb fellépés eredményeként lépésrõl lépésre vissza lehet szorítani ezeket a hálózatokat - mondja Galeotti. A putyini elit tagjai eddig úgy láthatták, hogy a globalizáció egyetlen nagy büfévé teszi a világot, amelyben tetszés szerint vásárolgathatnak, miközben hazájukban immunitásukat megõrizve nyugodtan tovább folytathatják a fosztogatást. Most legalább szembe kerülnek azzal, hogy egyre nehezebbé válik válik a dolguk.

A hatékony fellépéshez azonban nemzetközi szinten kell összehangolni a hatóságok munkáját - mondja Galeotti. Enélkül olyan a fellépésük, mint amikor egy luftballont megszorítunk - valahol máshol kidudorodik. A Portugáliából és Spanyolországból kiszorult piszkos pénz - és gazdái - áttelepülhetnek Franciaország és Görögországba. A részsikerek ellenére a szükséges koordinációtól még nagyon messze vannak az európai bûnüldözõ szervezetek.Link

Hozzaszolasok

154 #1 kakas
- 2016. May 16. 09:12:50
4 #2 Posta Imre
- 2016. May 16. 09:24:21
kakas a "maffia ellen" csakis maffiamódszerkkel lehet "harcolni".

[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=PIZ_WyY5SqI[/movie]
4 #3 Posta Imre
- 2016. May 16. 12:14:21
Húzza a csavarokat
Putyin és az emberi jogok

A Jelcin-féle félanarchiából Oroszországot az autokrata hatalomgyakorlásba átvezetõ Putyin-rendszer már évek óta mind gyakrabban és mind durvábban sérti meg az emberi jogokat. Ami azonban korábban kivételnek számított, mára rendszerré állt össze. Egy friss felmérés szerint az orosz állampolgárok egyharmada véli úgy, hogy a következõ években a hatóságok várhatóan még fokozni is fogják a másként gondolkodók és az ellenzék üldözését.
Kapcsolódó írásaink

Hazaviszi vagyonát Nyugatról egy orosz oligarcha
Putyin visszavonja az orosz csapatokat Szíriából
Beutazási tilalmat kérnek Putyinra

A nemzetközi közvélemény elõször akkor figyelt fel rá, hogy Vlagyimir Putyin potenciális ellenfeleit levadásszák, amikor 2003-ban letartóztatták, majd adócsalásért tíz év, tíz havi szabadságvesztésre ítélték Mihail Hodorkovszkij olajmilliárdost, Oroszország leggazdagabb emberét. A vád részben vagy akár egészében igaz is lehetett, csakhogy világos volt – ezért nyilvánította az Amnesty International Hodorkovszkijt lelkiismereti fogolynak –, hogy miközben más, a rendszerhez hû oligarchák zavartalanul élték világukat, õrá azért csapott le az igazságszolgáltatás, mert kész volt anyagilag is támogatni a Putyin ellen fellépõ erõket.

A következõ, nagy visszhangot kiváltó ügy a Bolotnaja téri tüntetés, illetve résztvevõinek elítélése volt. A 2012 októberében tartott moszkvai ellenzéki megmozdulás során verekedés tört ki a rohamrendõrök és a tüntetõk között, mindkét oldalon számos sebesülttel. A nyomozati és a bírósági eljárásban 1300 tanút hallgattak meg. A bíróság végül kilenc „rendzavarót” ítélt súlyos, tényleges, többeket pedig felfüggesztett szabadságvesztésre.

2013 óta húzódik a köztörvényes bûncselekménnyel (sikkasztással) gyanúsított ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij kifejezetten koncepciósnak tûnõ ügye; õ a kormányszervek és irányítóik, valamint a legfõbb ügyész visszaéléseinek leleplezésével vált híressé. A Haladás Pártjának vezetõjét hol elítélik, hol felmentik, hol letartóztatják, hol házi õrizetben tartják.

A tényleges ellenzék másik ismert vezetõjét, Borisz Nyemcov tudós fizikust, volt miniszterelnök-helyettest tavaly februárban a Moszkva-folyó egyik hídján meggyilkolták. Még a tettes személye sem derült ki egyértelmûen, arra pedig a hatóságok máig sem találtak hiteles bizonyítékot, hogy kik állnak a gyilkos mögött. A szálak azonban nyilvánvalóan Csecsenföldre, pontosabban annak kiskirályához, a Putyin által dédelgetett Ramzan Kadirovhoz vezetnek.

Szükséges hangsúlyozni, hogy a parlamenti ellenzék három pártja (a kommunisták, az Igazságos Oroszország és a Zsirinovszkij-féle Liberális Demokrata Párt) minden lényeges kérdésben támogatja Putyin elnököt. A tényleges, gyakran szervezetlen oppozíciót, amelynek mûködését a hatalom igyekszik gátolni, „rendszeren kívüli ellenzéknek” nevezik. Képviselõit a hatóságok, akárcsak a sztálini idõkben, igyekeznek idegen hatalmak bérenceinek feltüntetni, és mind nyíltabban üldözik azokat az – elsõsorban jogvédõ – szervezeteket, amelyek külföldrõl anyagi támogatást kapnak.
Fotó: EUROPRESS/AFP

Tavaly szeptemberben Moszkvában gyakorlatilag ellehetetlenítették az idegen nyelvû könyvtár kebelén belül mûködõ amerikai kulturális központot, ahol az elõzõ évben ötvenezer látogató fordult meg. Az Andrej Szaharov alapította Memorial jogvédõ szervezetet az igazságügyi minisztérium nemrégiben hivatalosan figyelmeztette, hogy tagjai „a fennálló hatalom megdöntésére szóló felhívásukkal aláásták az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjét”. Nem egész mellékesen: Csecsenföldön 2009-ben meggyilkolták Natalja Esztemirovát, a Memorial munkatársát. Az ellenzékiek megfélemlítése, a fizikai leszámolások azóta is napirenden vannak. Az idén februárban Mihail Kaszjanov volt miniszterelnököt, ellenzéki vezetõt Vlagyimirban csecsenek tettleg bántalmazták. Igor Kaljapint, a Kínzás Ellen Küzdõ Bizottság elnökét a minap minden magyarázat nélkül kitették a grozniji City Hotelbõl, majd a szálloda elõtt ismeretlenek agyba-fõbe verték.

A hatóságok számos intézkedése irányul a sajtó- és a szólásszabadság korlátozására. Az egyetlen ellenzéki televízióra, a moszkvai Dozsgyra az ügyészség szállt rá azon a címen, hogy megsérti a munkáról, a munkavédelemrõl és a tûzbiztonságról szóló jogszabályokat. Darja Poljudova krasznodari aktivistát két évre számûzték, mert a világhálón a Kubany-vidék föderalizálásáért szállt síkra. Büntetõeljárás indult az ukrán irodalom moszkvai könyvtárának igazgatója, Natalja Sarina ellenazon a címen, hogy a könyvtárban „szélsõséges” mûvek mindenki számára hozzáférhetõk. A hatóságok a legpiszkosabb eszközöktõl sem riadnak vissza. Szverdlovszk megyében egy büntetés-végrehajtási intézet intimszobájában rejtett kamerával felvették egy ellenzéki aktivista nõ engedélyezett együttlétét a börtönben raboskodó párjával, majd a videót kitették az internetre.

A legutóbbi hónapokban hozott jogszabályok közül több is a különféle demonstrációk, utcai tüntetések visszaszorítására irányul. A tüntetéseket immár ötnél nem kevesebb, tíznél nem több nappal elõre kell bejelenteni. Aki engedély nélkül tüntet (akár egymagában is, például egy feliratos táblával, ami a közelmúltig elterjedt jelenség volt), azt az elsõ esetben pénzbírsággal, a másodiktól kezdve pedig végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtják. Az állami duma 10 (!) perces vita után harmadik olvasatban – csaknem egyhangúlag – elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely „az állampolgárok jelentõs csoportosulása” esetén engedélyezi a lõfegyver használatát a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (SZBSZ). Ezenkívül tömeges rendzavarás esetén a közbiztonság fenntartása címén az SZBSZ emberei minden külön engedély nélkül bármilyen helyiségbe behatolhatnak.

Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter a közelmúltban „a csavarok meghúzásának” a szükségességérõl beszélt. Ez az orosz kifejezés magyarra „bekeményítésnek” fordítható. Vajon mi késztette druszáját, Putyint erre az elhatározásra?

Az egyik magyarázat szerint, bár az elnök népszerûségi mutatója – köszönhetõen a Krím bekebelezésének, az „ostromlott vár” pszichózisának, az orosz nagyhatalmi, konfrontációs politika felélesztésének – ma még tagadhatatlanul magasan áll, a romló életszínvonal alááshatja ezt. A költségvetési bevételek felét kitevõ kõolajexportból származó jövedelem drámai zuhanása, az EU által életbe léptetett kereskedelmi embargó és egyéb tényezõk hatására ugrásszerûen emelkednek az élelmiszerárak, csökken a dolgozók reálbére, nõ a munkanélküliség. Ez a folyamat a közeljövõben folytatódni fog, emiatt pedig várhatóan nõ a lakosság elégedetlensége. A növekvõ szigorral ennek kirobbanását akarják korlátok közé szorítani. A másik magyarázat szerint a mind drákóibb intézkedéseket az autokrata kormányzás lényegébõl fakadó törvényszerûségek már önmagukban is generálják. Így vagy amúgy, egy azonban bizonyos: Putyin bekeményít.http://www.168ora.hu/globusz/oroszors...44690.html
99 #4 MORMOTA1968
- 2016. May 16. 22:25:03
Van itt a neten egy hosszú cikk, ami szerint állítólag nem véletlenül pusztulnak mostanában sorban a bankárok. Állítólag Putyin az egész Rothschild klánra kiadta a kilövési engedélyt. Az egyik Rothschild ellen büntetõper is folyik. A vatikáni pápuát is sürgõsen szeretnék eltávolítani. Remélem igazak ezek a hírek és valóban léteznek azok az erõk, akik sorban levadásztatják az elmúlt évszázadok háborúiért, pusztításaiért felelõs bankárokat és cinkosaikat. Az angol királynõ is retteg a drónoktól, mivel gondolom látta milyen könnyû egy ilyen fegyverrel messzirõl bárkit elintézni. De ezt már én is felvetettem párszor, mint elintézési módot a leggonoszabbak likvidálására. A kínai Triádok is ha kell több ezer bérgyilkost küldhetne ezekre a parazitákra.
Egyvalamit még ezek is tudnak, akik ma azt hiszik, hogy õk érinthetetlenek. Hogy hiába cserélgetik idõrõl idõre a belsõ szerveiket, hiába frissítik fel a génjeiket, másoktól ellopott és a világ elõl eltitkolt gyógymódokkal, egy rakéta ellen õk sem tehetnek semmit. Márpedig valamikor nekik is ki kell dugniuk az orrukat az erõsen õrzött erõdítményeikbõl, birtokaikról.
12 #5 spartakusz
- 2016. May 17. 05:35:00
FANTASZTIKUS!!!







Ez egy olyan érdekes videó, hogy habár angolul van, elküldöm. Érdemes végignézni, mindössze 3 perc, de szerintem egyedülálló a világon.

Egy fû-híd megépítését dokumentálja. Peruban készül egy folyó felett, amit a part két oldalán lakók minden évben újra építenek - helyesebben szövik-fonják - ezt a rendkívül érdekes és szép hidat.

Köteleket fonnak a helyi füvekbõl, azután a régi hidat véve alapul, kifeszítik a négy fõ tartó-kötelet. A szövés akkor kezdõdik, mindkét oldalról egyszerre, és amikor középen összeérnek, lehet ünnepelni!

https://www.youtube.com/watch?v=dql-D...ql-D6JQ1Bc


https://www.youtube.com/embed/dql-D6JQ1Bc

Weaving the Bridge at Q’eswachaka - YouTube

www.youtube.com

Try watching this video on www.youtube.com, or enable JavaScript if it is disabled in your browser.

MORMOTA1968 - NAGYON JÓKAT ÍRSZ LEGUTBBIAKBAN -
A PÓK HÁLÓT SZÕ A PROGRAM HIDAT UGYE ÉRTJÜK?

ID. KISS LÁSZLÓ

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
312,240 egyedi latogato