Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Kell-e nyugati civilizációt tanítani egy nyugati országban?

KultúraMivel hazugságot és hazugságra tanítanak..., de hát a kérdés jogos és nem véletlen. Nagy fordulat készül, csak jahve nehogy meggondolja magát! Allahu akbar! Kell-e nyugati civilizációt tanítani egy nyugati országban?

Úgy tűnik, az amerikai diákok egy része fellázadt a politikai korrektség diktatúrája ellen. Tágabb értelemben viszont az is felvetődik, hogy a technológiai forradalom idején szükség van-e egyáltalán a humán tárgyak oktatására.
Hirdetés

A világ egyik legnevesebb felsőoktatási intézményében, a kaliforniai Stanford Egyetemen hétvégén szavazhatnak a hallgatók arról, hogy huszonöt év kihagyás után ismét kötelezővé tegyék-e a nyugati civilizáció tanítását egy szemeszteren keresztül. Ennek keretében foglalkoznának a nyugati világ történelmével, politikájával, filozófiájával és kultúrájával, vagyis saját örökségükkel.

A referendumot az egyetem újságja, a Stanford Review szervezi. „El kell ismernünk a nyugati kultúra kivételes szerepét a politika, gazdaság, társadalmi intézmények formálásában, ezért a Stanford Egyetemnek kötelezővé kellene tenni elsőévesek számára a nyugati civilizáció oktatását”– írják, hiszen olyan ideák történelméről van szó, amelyek nemcsak a Nyugatot, de az egész világot irányították.

„A nyugati rendszer, értékek és intézmények ismerete felkészíti diákjainkat, hogyan éljenek, dolgozzanak, tanuljanak a nyugati társadalomban, és képessé teszi őket arra is, hogy szükség esetén változtatásokat eszközöljenek” – érvelnek, és leszögezik: „A társadalmi tudatosság csak közös értékekből és normákból nőhet ki. Egyetlen társadalom sem képes működni és virágozni közös hit, erények, szokások nélkül. Lehet ezekkel az elvekkel nem egyetérteni, de reform nem jöhet anélkül, hogy mindezt történelmi kontextusba ne helyeznénk” – hívják fel a figyelmet.

A hatvanas évekig ez a tárgy szinte minden egyetemen kötelező volt, mára politikai okokból eltűnt. 1988-ban a Stanfordon a színes bőrű polgárjogi harcos, Jesse Jackson vezetésével tüntettek a diákok, és a nyugati civilizáció oktatásának eltörlését követelték a kisebbségek jogainak megsértésére hivatkozva. Akciójuk sikerrel járt.

A visszaállítás ma is sokakban vált ki ellenérzést: kirekesztőnek, dehumanizálónak, ostobának tartják.

Az 1885-ban alapított Stanford Egyetem a világ egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye. A San Francisco vonzáskörzetében, Palo Altóban épült kampusz több mint 20 ezer hallgatót oktat alap- és mesterképzésen. Tanárai, kutatói a tudományos élet kiemelkedő alakjai. Az egyetem összesen 58 Nobel-díjast mondhat magáénak.

A Stanford és a környező Szilícium-völgy high-tech iparának kapcsolata egyre erősödik. Az egyetem diákjainak, professzorainak ötletei, kutatásai ösztönzik az innovációs központot. Mások mellett a Google-alapító Larry Page, Sergey Brin is stanfordos diák volt. A csúcstechnológiai nagyvállalatok pedig nemcsak az infrastruktúra fejlesztéséhez, de a kutatásokhoz is jelentősen hozzájárulnak. Minden együtt van: magasan képzett munkaerő, versenyszellem, olyan légkör, ami ösztönzi a merész kezdeményezőket.

A Szilícium-völgy hatása az egyetemi alapképzésben is érezhető, egyre több a technológiai kurzus, és kihalóban a humán tárgyak.

Tényekre, átfogó tudásra, műveltségre nincs szükség, ezt helyettesítheti a kreatív gondolkodás, érvelés, vita. A petíció azt követeli, hogy a Thinking Matters (A gondolkodás számít) kurzust váltsa fel a nyugati civilizáció tanítása.

A szervezők remélik, hogy legalább vitát vált ki javaslatuk és valami elindul a politikailag korrekt amerikai egyetemeken. A Stanford ebben is példaadó lehet.Link

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.33 másodperc
2,485,262 egyedi látogató