Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Kell-e nyugati civilizációt tanítani egy nyugati országban?

KultúraMivel hazugságot és hazugságra tanítanak..., de hát a kérdés jogos és nem véletlen. Nagy fordulat készül, csak jahve nehogy meggondolja magát! Allahu akbar! Kell-e nyugati civilizációt tanítani egy nyugati országban?

Úgy tûnik, az amerikai diákok egy része fellázadt a politikai korrektség diktatúrája ellen. Tágabb értelemben viszont az is felvetõdik, hogy a technológiai forradalom idején szükség van-e egyáltalán a humán tárgyak oktatására.
Hirdetés

A világ egyik legnevesebb felsõoktatási intézményében, a kaliforniai Stanford Egyetemen hétvégén szavazhatnak a hallgatók arról, hogy huszonöt év kihagyás után ismét kötelezõvé tegyék-e a nyugati civilizáció tanítását egy szemeszteren keresztül. Ennek keretében foglalkoznának a nyugati világ történelmével, politikájával, filozófiájával és kultúrájával, vagyis saját örökségükkel.

A referendumot az egyetem újságja, a Stanford Review szervezi. „El kell ismernünk a nyugati kultúra kivételes szerepét a politika, gazdaság, társadalmi intézmények formálásában, ezért a Stanford Egyetemnek kötelezõvé kellene tenni elsõévesek számára a nyugati civilizáció oktatását”– írják, hiszen olyan ideák történelmérõl van szó, amelyek nemcsak a Nyugatot, de az egész világot irányították.

„A nyugati rendszer, értékek és intézmények ismerete felkészíti diákjainkat, hogyan éljenek, dolgozzanak, tanuljanak a nyugati társadalomban, és képessé teszi õket arra is, hogy szükség esetén változtatásokat eszközöljenek” – érvelnek, és leszögezik: „A társadalmi tudatosság csak közös értékekbõl és normákból nõhet ki. Egyetlen társadalom sem képes mûködni és virágozni közös hit, erények, szokások nélkül. Lehet ezekkel az elvekkel nem egyetérteni, de reform nem jöhet anélkül, hogy mindezt történelmi kontextusba ne helyeznénk” – hívják fel a figyelmet.

A hatvanas évekig ez a tárgy szinte minden egyetemen kötelezõ volt, mára politikai okokból eltûnt. 1988-ban a Stanfordon a színes bõrû polgárjogi harcos, Jesse Jackson vezetésével tüntettek a diákok, és a nyugati civilizáció oktatásának eltörlését követelték a kisebbségek jogainak megsértésére hivatkozva. Akciójuk sikerrel járt.

A visszaállítás ma is sokakban vált ki ellenérzést: kirekesztõnek, dehumanizálónak, ostobának tartják.

Az 1885-ban alapított Stanford Egyetem a világ egyik legrangosabb felsõoktatási intézménye. A San Francisco vonzáskörzetében, Palo Altóban épült kampusz több mint 20 ezer hallgatót oktat alap- és mesterképzésen. Tanárai, kutatói a tudományos élet kiemelkedõ alakjai. Az egyetem összesen 58 Nobel-díjast mondhat magáénak.

A Stanford és a környezõ Szilícium-völgy high-tech iparának kapcsolata egyre erõsödik. Az egyetem diákjainak, professzorainak ötletei, kutatásai ösztönzik az innovációs központot. Mások mellett a Google-alapító Larry Page, Sergey Brin is stanfordos diák volt. A csúcstechnológiai nagyvállalatok pedig nemcsak az infrastruktúra fejlesztéséhez, de a kutatásokhoz is jelentõsen hozzájárulnak. Minden együtt van: magasan képzett munkaerõ, versenyszellem, olyan légkör, ami ösztönzi a merész kezdeményezõket.

A Szilícium-völgy hatása az egyetemi alapképzésben is érezhetõ, egyre több a technológiai kurzus, és kihalóban a humán tárgyak.

Tényekre, átfogó tudásra, mûveltségre nincs szükség, ezt helyettesítheti a kreatív gondolkodás, érvelés, vita. A petíció azt követeli, hogy a Thinking Matters (A gondolkodás számít) kurzust váltsa fel a nyugati civilizáció tanítása.

A szervezõk remélik, hogy legalább vitát vált ki javaslatuk és valami elindul a politikailag korrekt amerikai egyetemeken. A Stanford ebben is példaadó lehet.Link

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.23 másodperc
2,615,613 egyedi látogató