Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Az IMF halottnak nyilvánította a neoliberális gazdaságpolitikát

KultúraMúlt hét csütörtökön az IMF vezető elemzői megjelentettek egy tanulmányt, "Neoliberalizmus: túlhaladott?" címmel. Az írásban meglepő módon, saját ténykedésüket ostorozzák.

A közelmúlt több pénzügyi vezető is megkongatta a vészharangot. Mark Carney, a Bank of England vezetője szerint az Európára és a világra egyre inkább jellemző "alacsony gazdasági növekedés, alacsony infláció és az alacsony kamatok" aggasztóak. A világ egyik legrégebbi, jelenleg is működő pénzügyi szervezete, a Nemzetközi Fizetések Bankjának tanulmánya szerint

a globális gazdaság képtelen visszatérni a fenntartható fejlődési- és egyensúlyi pályára."

A végső szó ezúttal is a Nemzetközi Valutaalapé (IMF) volt, amely csütörtökön jelentetett meg egy tanulmányt. Nem is akármilyet.
Fotó: AFP

A tanulmány megalkotóinak személye még érdekesebbé teszi az egészet: a szervezet három, legmagasabb rangú elemzője jegyzi az írást. A címe "Neoliberalizmus: túlhaladott?". A neoliberalizmus főpapjai számára már a kérdés felvetése is villámcsapásként hatott. A most kiadott tanulmányban az áll, hogy a "neoliberális irányzat" az elmúlt 30 év alatt globálisan elterjedt.
Mindez hogyan nézett ki a gyakorlatban?

Amikor bizonyos országok pénzügyileg szorult helyzetbe kerülnek és adósságaikat már nem tudják fizetni, segíthet, ha kopogtatnak az IMF ajtaján. Az adott kormányoknak privatizálniuk kell, kiadásaikat meg kell kurtítaniuk, szociális programjaikat meg kell nyirbálniuk és országukat a nemzetközi tőke rendelkezésére kell állítaniuk. Az állami szektort a multiknak és a magánszektornak kell helyettesítenie, a demokráciát pedig közönséges versennyé silányítják.

Az eredmények pedig lesújtóak a tanulmány készítői szerint. A neoliberális megoldás nem vezetett általános gazdasági fellendüléshez – csupán néhány nemzetközi befektetési mogul szedte meg magát belőle. Ehelyett számos helyen gazdasági összeomlás következett be, amely milliókat nyomorított el, a romok eltakarítása pedig milliárdokba került. A tanulmány szerint "az állam leépítése nagy áldozatokat követel – sokkal nagyobbakat, mint amennyi ennek a várható haszna".

A példákat hosszan lehetne sorolni: talán a legismertebb Argentína és jelenleg Görögország, de 2010 előtt úgy tűnt, hogy Magyarország sem lesz kivétel.

Két érdekességet lehet megállapítani a tanulmánnyal kapcsolatban. Az első az, hogy ezt a nemzetközi szervezet vezető elemzői írták – tehát nem azok a funkcionáriusok, akiket a Valutaalap elrepít a tönkrement országokba, hogy kormányokkal tárgyaljon és kőkemény feltételekkel megállapodjon a hitelezés részleteiről. Ők inkább amolyan pénzügyi inkvizítorok. A második, hogy paradox módon a tanulmány szerzői azért mégis kiállnak a privatizáció mellett – ezzel valószínűleg magukat védik, megpróbálják tompítani a tanulmány élét.
Az írás figyelemreméltó gyalázása a neoliberális gazdaságpolitikának

Az egyenlőtlenség és a "modern pénzügypolitika" használhatatlansága eddig leginkább szélsőségesnek bélyegzett csoportok által használt fogalmak voltak, akiket a többség "nem tartott normálisnak". Emiatt a tanulmány a múltban elkövetett hibák egy részét nem az IMF, hanem politikusok számlájára írja. Az 1980-as évektől kezdve a nyugati döntéshozók csak legyintettek arra, hogy gazdaságpolitikájuk ideologikus alapokon nyugszik, de álláspontjuk szerint csak azt tették, ami éppen "működőképesnek tűnt". De nemhogy a gazdaság motorja nem akart bedurranni, de az embereknek sem lett jobb. Sőt, Nyugat-Európában az OECD szerint a legalacsonyabb a növekedés a második világháború óta.

(The Guardian)Link

Hozzászólások

99 #1 MORMOTA1968
- 2016. június 02. 05:56:18
Nem lenne itt semmi baj, ha leszállnának végre Európa országairól, a többi földrészről nem is beszélve és hagynák, hogy minden ország maga nyomhassa a saját nemzeti pénzét, amit országon belül használhatna az ott élő közösség. Persze ez esetben nem tudnának többé közvetlenül uralkodni ezen országokon. Szükséges lenne egy globális valuta életre hívása is, ami a globális kereskedelemben lenne csak használatos és ezt a közös világvalutát már egyetlen ország, vagy bankár dinasztia, titkos társaság, stb...se sajátíthatná ki.
Az országokon belüli pénz mögé még fedezett sem kellene, mert a fedezett maga az áru és szolgáltatás lenne, amire ezt az önmagában értéktelen csereeszközt becserélnék. Ennek a pénznek a közösség belé vetett bizalma adna átmeneti értéket. Ez a pénz nem inflálódna el, akármennyit lehetne nyomtatni belőle, mert önmagában nem képviselne valós értéket, csak összekötő láncszem lenne az áruk és szolgáltatások és az azokat megvásárolni kívánó személy között. Ez a pénz állandó mozgásban lenne, törvény tiltaná a felhalmozását, vagy az egy hónapnál további megtartását. A pénznek egyetlen igazi feladata a gazdaság normális vérkeringésének folyamatos fenntartása. Jelenünkben, ha túl sok pénz kerül forgalomba, ami mögött nincs fedezett, az értéket lop a fedezett pénztől, ezt nevezik inflációnak. Hogy ez mekkora marhaság! Fedezés, fedeztetés, minőség és érték romlás! Mi ezeknek a pénz? Haszonállat, hogy fedeztetni kell! És mi az, hogy vásárlóérték romlás? Ez nem befőtt vagy savanyúság, hogy tartósítószer kell hozzá illetve mögé, ez esetben arany vagy ezüst. A közös világvaluta mögött lehetne fedezett, akár gyémánt és más drágakövek is, ha nincs elég arany, ezüst és platina, ha már annyira fontos, hogy egy olyan csereeszköz mögött mint a papír bankjegy, legyen valami valósnak titulált érték. De akkor legyen mindennek megszabott ára, ami megváltoztathatatlan,
mert ez a fel-le lifteztetése az aranynak, ezüstnek, stb...eleve nem tesz jót az ezekkel fedeztetni kívánt pénz értékének, akkor is, ha a pénznek csak jelképes értéke van és nem valós.
165 #2 LM
- 2016. június 02. 19:41:04
Akkora parasztvakítás, hogy minnyá besírok :D

Pontosan tudták/tudják a VALÓDI célját elérte, meg is fogalmazzák a tanulmányban. "csupán néhány nemzetközi befektetési mogul szedte meg magát belőle. Ehelyett számos helyen gazdasági összeomlás következett be, amely milliókat nyomorított el,"

Szokásos húzd meg - ereszd el stratégia. Eddig ment a lenyúlás, most már ideje lenne valamit felhalmozni amit aztán megint el lehet lopni. Ugyanez ment Mo-n a szocializmus alatt volt az állami vagyon felhalmozás aztán a lenyúlás, aztán rájöttek, hogy már nincs mit ellopni így elkezdtek most megint államosítani (tessék körülnézni a sajtóban)

Ami viszont mindkét szakasznak a sajátja, hogy a dolgozó aki a vagyont összerakja sem a feltöltés időszakában (mert ekkor az állam a tulaj) sem utána (amikor a "befektetési mogul" ) nem birtokolja az előállított vagyont. No szerintem erről szól ez az egész paródia

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.30 másodperc
2,488,547 egyedi látogató