Három ütemben emelik a bírók bérét

Három ütemben, elõször már idén októbertõl 5 százalékkal nõ a bírák illetménye, majd jövõ januártól és 2018 januárjától további 5-5 százalékos emelést kapnak - jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek adott interjújában.
Fotó: Kovács Attila/MTI

A bírósági szervezet költségvetése önálló fejezetként szerepel az állami büdzsében, a kormány csak továbbítja az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ez irányú igényét - mutatott rá a tárcavezetõ, aki a kormány igazságügyért felelõs tagjaként támogatta, hogy a pedagógusok, az egészségügyi, a szociális és a kulturális ágazati, valamint a rendvédelmi dolgozók mellett a bírák és az ügyészek is nagyobb anyagi megbecsülésben részesüljenek.

A miniszter fontosnak nevezte, hogy a bírák érezzék, megbecsülik a munkájukat. Az Országgyûlés döntése értelmében a bírósági költségvetési fejezet személyi része tartalmazza a béremeléshez szükséges forrást, Trócsányi László szerint ezzel a parlament kifejezésre juttatta az igazságszolgáltatás szereplõinek jelentõségét a társadalomban.

A miniszter emlékeztetett: nagyon rég volt bírói fizetésemelés, s ha a bírói fizetések nem vonzóak, a legmagasabb kvalitásúak nem ezt a pályát választják. Az igazságszolgáltatástól kiemelkedõ színvonalú, felelõsségteljes munkát várnak el. "A bírói pályának vonzónak kell lenni, ehhez olyan béreket kell adni, amelyek igazságosak" - fogalmazott, külön megemlítve, hogy a bírói béremelés valamennyi bíróra vonatkozik.

Arra a kérdésre, hogy az illetményemeléssel párhuzamosan életpályamodellt is kidolgoznak-e a bíráknak, a miniszter azt válaszolta, hogy a bírák jogállását külön törvény szabályozza, az igazságügyi tárca azonban az igazságügyi kapcsolatokért felelõs államtitkárság útján szorosan együttmûködik e téren is az Országos Bírósági Hivatallal.
Fotó: Kovács Attila/MTI

Trócsányi László a minisztérium 2017-es költségvetését stabilnak nevezte, hozzátéve, hogy feladataik változatlanok. A szervezeti változtatások közül kiemelte, hogy jövõ januártól az Igazságügyi Hivatal beolvad a minisztériumba, a szakmai irányítási feladatokat a tárca, a hatósági feladatokat pedig a kormányhivatalok veszik át. Ugyancsak megemlítette az Igazságügyi Szakértõi és Kutató Intézetek, valamint a Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézet jövõ januártól történõ összeolvadását. Az új, önálló jogi személyként létrejövõ intézet a belügyminiszter szervezeti és az igazságügyi miniszter törvényességi felügyelete alatt mûködik majd.

Tárcája költségvetésébõl kiemelte a jogászképzés színvonalának emelését célzó félmilliárd forintos keretet, amelyet a jogi karok kutatási és oktatásfejlesztési programjainak támogatásához, valamint a Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíjak és a Tanulmányi Jogászösztöndíjak finanszírozásához használ fel a tárca.

A jogászképzéssel kapcsolatban a miniszter a jogi szakvizsga, valamint a továbbképzések rendszerének áttekintését hangsúlyozta. A héten tartotta elsõ ülését Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektorának vezetésével az a munkacsoport, amely a hivatásrendek képzési rendjét tekinti át. Trócsányi László arra hívta fel a figyelmet, az állampolgárok szempontjából sem mindegy, hogy az igazságügy szereplõi mennyire naprakész tudással rendelkeznek. Példaként említette az ügyvédi továbbképzés rendszerét, amelyet a készülõ ügyvédi törvényben rögzítenének, és amelynek normaszövege várhatóan a jövõ év elejére készül el a Magyar Ügyvédi Kamarával szoros együttmûködésben.

Hangsúlyozta: a tárca a hivatásrendek függetlenségét tiszteletben tartja, pusztán a továbbképzések jogszabályi alapját határozzák meg, azt is a hivatásrendekkel egyeztetve.
Fotó: Kovács Attila/MTI

A készülõ ügyvédi törvénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy szeretnék önkéntes alapon integrálni a jogtanácsosokat az ügyvédi kamarába, mivel jelenleg nincs érdekképviseletük és így õket is be tudnák vonni a döntéshozatalba.

A hivatásrendekkel történõ párbeszédet kiemelkedõ fontosságúnak tartja a miniszter, és rámutatott: a hivatalában eltöltött két év munka után azt látja, hogy a hivatásrendek közötti belsõ határok kezdenek leomlani, egyre többször tartanak szakmai egyeztetéseket, mindez azonban a függetlenségüket nem érinti. Az alkotmányos párbeszéd tehát a gyakorlatban is érvényesülni kezd, amihez az igazságügyi tárca minden támogatást meg kíván adni. Példaként említve az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Legfõbb Ügyészség, az ügyvédi, a végrehajtói, a közjegyzõi és az igazságügyi szakértõi kamarákat, valamint a jogi karokat azt mondta: " egy hajóban kell evezniük még akkor is, ha külön lapátjuk van".

Kifejtette: e független szervezetek a közvélemény elõtt együttesen jelenítik meg az igazságügyet és a jogtudományt, amellyel nekik is tisztában kell lenniük, mert csak így érhetõ el, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erõs maradjon.

Tárcájáról azt mondta: egy jogügyi minisztériumról van szó, amely a jogalkotásban aktív szerepet tölt be, és célja, hogy alkotmányos és a jó erkölcsnek megfelelõ jogszabályok szülessenek, ezért is hívják a tárcát Igazságügyi Minisztériumnak.

(MTI)
http://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-...irok-beret