Tudjátok követni? Segítsek? A "folyosó" megszületett, egyértelmû érdek- és ütközõzóna" szereppel, de keleti fedezet mellett. Amint stabilizálják (nagyon hamar) az állapotot, élesben fog menni a hajkurászás. "Belsõ rendfenntartás" lesz, nem "etnikai háború", bár egyértelmû etnikai jelleggel. A NATO–Oroszország megállapodás megsértése nélkül erõsítik meg „a keleti szárny” védelmét – szögezte le szombaton a magyar sajtónak nyilatkozva Orbán Viktor miniszterelnök, miután részt vett az Észak-atlanti Tanács kétnapos, a varsói NATO-csúcson tartott tanácskozásán.

Orbán Viktor az M1 aktuális csatornán is sugárzott nyilatkozatában kifejtette: miután a kelet-közép-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett „maradunk vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük”.

„Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

„A korábbi NATO–Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el” – foglalta össze Orbán Viktor a varsói csúcson hozott döntés lényegét.
A magunk oldalára állítottuk a NATO-t

A miniszterelnök közlése szerint már kijelölték a magyarországi vezetési pont helyét, hogy „szükség esetén, ha katonai erõket kell a védelmünk érdekében Magyarországra hozni, akkor a vezetési struktúra már kiépült legyen”. Mindezek alapján Orbán Viktor kijelentette: ez a csúcstalálkozó Magyarország és a magyar emberek biztonsága szempontjából rendkívül fontos és jelentõs volt.

A kormányfõ arról is szólt: magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. Közölte: Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség „vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erõfeszítésekbe”.

„A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: (...) kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külsõ határokat meg kell védeni, az ellenõrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz” – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: a NATO-nak érdeke, hogy ez a jelenség megszûnjön, és ezért a NATO bizonyos képességeket mozgósít is, elsõsorban a tengeri határok megvédésére.
Ukrajna nem, Macedónia igen

A NATO–Ukrajna találkozó kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország mindig is támogatta, hogy keleti szomszédunk épüljön be ebbe a biztonsági-védelmi rendszerbe, „ugyanakkor ennek a gondolatnak itt nincs többsége”.

A bukaresti NATO-csúcson például leszavazták Ukrajna belépését, „ez a kérdés ezért ma nincsen napirenden”, mert „itt távol állnak egymástól az álláspontok”, hiszen „Ukrajna egy nehéz helyzetben lévõ ország, és nem látjuk, hogy hogyan lehetne rövid távon nyugatosítani akár a gazdaság mûködését, akár a közigazgatását, akár a védelmi rendszerét”.

„Habár a szándék megvan bennünk erre, az eddigi eredményeink idõarányosan inkább soványnak mondhatók, semmint biztatónak” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, a résztvevõk határozottan álltak ki Macedónia sürgetõ csatlakozása mellett, hiszen e lépés elutasítása „stratégiai hiba, amiért késõbb lehet, hogy magas árat fogunk fizetni”.

Hozzátette: Magyarországnak elemi érdeke, hogy Montenegró után ez a balkáni állam is csatlakozzon a NATO-hoz.
Link