Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Hogyan lett a Talmud bestseller Dél-Koreában?

KultúraValószínû, hogy most annyi idiótával több is van ott. Mondjuk a "koreai" is "japán" is egyre kificamodottabb, degenerált népséggé vált banda. Ha tudnák! Dél-Koreában valószínûleg több ember olvasta a Talmudot, mint Izraelben, nagyjából minden háztartásban megtalálható a könyv egy sajátos verziója. A koreaiak ugyanis úgy gondolják, hogy a zsidók a Talmudnak köszönhetõen lettek sikeresek, és persze õk is szeretnék megismerni ennek a sikernek a titkát.

Amikor Ross Arbes, a New Yorker munkatársa egy Szöul közelében található iskolában járt, a dél-koreai diákok éppen egy könyvbe voltak belemerülve. Arbes meglepetésére a gyerekek a Talmudot, a zsidó törvények 1500 éves könyvét olvasták. Sem a diákok, sem pedig a tanáraik nem voltak zsidók, és még betérni sem szerettek volna, a legtöbbjük még csak nem is találkozott soha zsidóval. Az iskola alapítója szerint ennek ellenére a diákok azzal a céllal iratkoznak be ide, hogy a koreai mellé zsidó oktatásban is részesüljenek.

A koreai Talmud
A koreai Talmud


Az iskola egyik osztályában a tanár pont azt magyarázta a négy és tizenkilenc év közötti hallgatóságának, hogy a zsidók imaszíjakkal imádkoznak, amelyeket a fejükön és a karjukon helyeznek el. A szíjakon pedig kis dobozokban az egyik legszentebb zsidó ima, a Smá Jiszráél szövege található. A terem ezután gyorsan meg is telt az ima koreai változatát mormoló diákok hangjával. „Azért ismételgetik, hogy megjegyezzék” – világosította fel Arbest Park Hjunjun, az iskola alapítója.

Park Hjunjun a Los Angeles-i Shema Oktatási Intézetben szerezte hebraisztikai tudását. Az intézetet egy koreai tiszteletes hozta létre azzal a céllal, hogy keresztény koreaiakat hozzon Amerikába, akik ott elsõ kézbõl tanulmányozhatják, hogyan élnek, tanulnak és imádkoznak a zsidók. A tiszteletes teóriája szerint a zsidók oktatási és kulturális hagyományaiknak köszönhetõen teljesítenek kiemelkedõen különbözõ területeken, és ha a zsidó szokásokat a keresztények is megismerik, akkor ez elõnyükre válhat.

Az iskolában használt Talmud tulajdonképpen egy negyven oldalas tankönyv, amelyben több a rajzolt illusztráció, mint a szöveg. Ehhez tartozik még egy kétszázötven oldalas munkafüzet, amely a Talmuddal kapcsolatos feladatokat tartalmazza. Park Hjunjun elismerte, hogy nem egészen biztos abban, hogy ez a Talmud megegyezik a zsidók által használt verzióval. „A mi Talmudunk inkább egyfajta történet, amely az életünkrõl szól” – mondta az iskola vezetõje.

2011-ben Jung-szam Ma, Dél-Korea akkori izraeli nagykövete éppen egy izraeli tévémûsorban szerepelt, amikor a riporter meglepetésére hirtelen elõkapott egy puhakötésû könyvet, amely borítóján koreai és angol nyelven a Talmud cím szerepelt egy rajzolt bibliai figura mellett. „Minden koreai családnak van otthon legalább egy példánya ebbõl a könyvbõl” – kezdte magyarázni a nagykövet. A koreai édesanyák ugyanis tudni szeretnék, hogyan lett ennyire sok zsidó zseni a világon. A Nobel-díjasok 23 százaléka zsidó, a koreai nõk pedig meg szeretnék ismerni ennek a titkát. Ezt a titkot ebben a könyvben találták meg” – közölte a megdöbbent riporterrel.

A nagykövet produkcióját követõen Izraelben cikkek sorozata jelent meg az esetrõl. A Ynet hírportál szerint például Dél-Koreában többen olvasták a Talmudot, mint Izraelben, vagy legalábbis több embernek van legalább egy példánya belõle. A Jewish Magazine elnevezésû portál viszont azon a véleményen volt, hogy a koreaiak rajongása a Talmud iránt csak egy feleslegesen felfújt történet. Egy Mostly Kosher nevû blog szerzõje pedig megkérdõjelezte, hogy a koreaiak Talmudja azonos lenne a zsidó Talmuddal. Ezzel nem is nagyon lõtt mellé.

A Dél-Koreában népszerûvé vált Talmud ugyanis nem az eredeti könyv fordítása, hanem egy New York-i rabbi, Marvin Tokayer a Talmudról írt összefoglaló munkája. Tokayer rabbi 1968-ban Tokióba költözött, hogy a városban egyre gyarapodó amerikai zsidó üzletemberek és családjaik alkotta közösség rabbija legyen. Egyszer Hideaki Kase japán író látogatott el hozzá, a találkozásuk alatt a rabbi rengeteg telefonhívást bonyolított le, és különféle ügyekben adott tanácsokat a közössége tagjainak. Amikor Kase megkérdezte tõle, hogyan tud megbirkózni ennyiféle problémával, Tokayer azt felelte neki, hogy a Talmudod tanulmányozta. Kase erre azt mondta, hogy szívesen megismerné ezt a könyvet, és Japánban másokat is érdekelhet.

Marvin Tokayer rabbi
Marvin Tokayer rabbi


Kase ajánlott is egy kiadót, ahol Tokayer rabbi egy szerkesztõ, egy gyorsíró és egy fordító segítségével készítette el a Talmud japán nyelvû változatát, amelyben összefoglalta a könyv bölcsességeit, kiegészítve a talmudista rabbik biográfiájával és különbözõ történetekkel. A japán nyelvû könyv végül 5000 év zsidó bölcsesség: a Talmud szentírás titkai címmel, 1971-ben jelent meg, és nagyjából félmillió példányt adtak el belõle. A rabbi késõbb még több könyvet is írt japán kiadók számára, többek között a Tóráról, a zsidó oktatásról és a zsidó humorról.

Néhány évvel a könyv megjelenése után Tokayer barátai Dél-Koreába látogattak, és a rabbi nagy meglepetésére egy, az övéhez gyanúsan hasonlító könyvvel tértek haza. Azt nehéz megmondani, hogy pontosan hogyan került az 5000 év zsidó bölcsesség Dél-Koreába, de valószínûleg az 1970-es években aranykorát élõ kalóz kiadások egyikeként jelenhetett meg a koreai könyvpiacon. A könyv legkorábbról ismert kalóz kiadását 1974-ben nyomtatták Dél-Koreában. A koreai Talmudnak csak a 2000-es évek második felében jelent meg hivatalos változata, amikor a Shema Oktatási Intézet mögött álló Jong-szu Hiun tiszteletes újra kiadta a könyvet, immáron Tokayer rabbival egyeztetve.

A rabbi alig akarta elhinni Ross Arbesnek, hogy az általa majd 45 évvel ezelõtt Japánban írt könyve ilyen népszerûvé vált Dél-Koreában. Pedig ez volt az a könyv, amelyet a dél-koreai nagykövet lelkesen mutogatott az izraeli tévémûsorban, és ebbe a könyvbe mélyedtek bele a diákok a Szöul közeli iskolában is. Így történt, hogy Marvin Tokayer rabbi a tudtán kívül egy egész mozgalmat teremtett meg tõle több ezer kilométeres távolságban.
Link

Hozzaszolasok

249 #1 Bazalt
- 2016. July 11. 22:30:23
Az elmúlt 50 évben nem nõtt meg ugrásszerûen a dél-koreai nobel díjasok száma.... a nobel díjhoz tudtommal elõfeltétel az elõbõr levétel.
267 #2 Perle
- 2016. July 11. 23:07:04
A new-yorki rabbi hazánk fia, Tokajból származik. Igen szereti a jó magyar bort, már mint a wine-t. Nevét koreaiak röviden Tokayer a- Szu -ként ismerik. ;)
254 #3 mujko
- 2016. July 12. 05:54:12
m.cdn.blog.hu/sa/sajathir/postimage/398516_232941016832599_1564218855_n_1358622958_1380107598.jpg
99 #4 MORMOTA1968
- 2016. July 12. 11:13:16
Israel Shahak: Zsidó vallás, zsidó történelem és Luzsénszky Alfonz Talmud fordítása és a többi tiltott, titkolt könyveket kellene lefordítani japánra, meg más ázsiai, afrikai nyelvekre. Na, azokat olvassák el! Magyarországon, már mint amit még annak hívnak is megjelent a Talmud hivatalos zsidó kiadásban, persze szépen kihagyva belõle a kényes, durva részeket. A zsidóknál jobban egyetlen népség sem ért a világ manipulálásához. Egyébként meg tényleg a Talmudban van minden hatalmuk és persze a pénz és pénzrendszer saját kézben tartásában. Már olvasniuk sem kell a Talmudot, a génjeikbe ivódott rég. De a legnagyobb baj, hogy minden országban találnak maguknak szövetségeseket, nem is keveset. Elég csak a judejó híveket megemlíteni, akik elõbb ölnének meg egy gójt, mint egy zsidót, annyira beléjük van már nevelve, ivódva ez az "Isten kiválasztott népe" világ hazugság. Azon meg minek is gondolkoznának el, hogyan lett a zsidóból kiválasztott nép, meg valójában kik is az igazi zsidók. Ez leginkább a cigányokra érvényes, ezt a "Szemita08" címû írásból, vagy "A Romák valódi eredete" címû írásból világosan kitûnik. Vajon mit szólnának hozzá sokan, ha ezentúl a cigányokat kellene "kiválasztott népként" isteníteni?

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.14 masodperc
296,137 egyedi latogato