Az álpintérsanyi magáncége? A büntetés-végrehajtásban is lecserélik az állományt az "õ" embereire. Emlékeztek az in-kal történetemre? Na, ilyen ez az orosz rulett. A keret tizenegy százalékát szánták a legfontosabb munkára · Orosz rulett volt a bombák elszállítása

Minden szakmaisággal ellentétes, hogy egy magáncég szakfelügyelete alatt végezték a honvéd tûzszerészek a hortobágyi volt bombázó lõtér mentesítését. A vállalkozás szerzõdése szerint a tûzszerészeknek a megsemmisítendõ bombákat egy külön helyre kell szállítaniuk és ott felrobbantaniuk. A projekt 3,4 milliárdos keretébõl pedig mindössze 11 százalékot szántak a legfontosabb, legveszélyesebb munkálatokra, a tûzszerészeti mentesítésre.

A honvédelmi miniszter 30 napot adott a július 1-jei, négy emberéletet és egy súlyos sebesülést követelõ hortobágyi tûzszerész-tragédia katonai kivizsgálására. Ezzel párhuzamosan folyik a rendõrség közigazgatási eljárása. A vizsgálatok lezártáig egyik érintett szervezet és a tûzszerészi mentesítést elnyerõ magáncég részérõl sem kívánnak nyilatkozni a részletekrõl. Így lapunk a fellelhetõ iratok elemzésébõl, valamint volt és jelenlegi tûzszerészekkel folytatott háttérbeszélgetések során bukkan rá újabb és újabb megdöbbentõ részletekre.

A birtokunkba jutott dokumentumok szerint például a volt bombázó lõtér európai uniós pénzeket is felhasználó tájrehabilitációs projektjeit elnyerõ vállalkozás szakfelügyeletet gyakorolt a tûzszerészek munkája felett, ami minden szakmaisággal ellentétes. A honvédség tûzszerészei a vonatkozó törvények és szabályzatok alapján végzik a munkájukat, a szakmai felügyeletet kizárólag parancsnokaik gyakorolhatják. Ám a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. között 2013-ban megkötött két szerzõdés szerint a munkálatok során a tûzszerészeti szakfelügyeletet a magáncég látja el a Magyar Honvédség I. Honvéd Tûzszerész és Hadihajós Ezred tûzszerész-alakulatának munkája során is. Azaz egy magáncég szakmai felügyeletével végezték a bombák megsemmisítését.

Ennél is érthetetlenebb a szerzõdések azon kitétele, amely a bombák szállításáról rendelkezik. „Azon robbanótesteket, melyeket nem lehet elszállítani, a projektcélterület déli részén kijelölt, bombatölcsérekkel sûrûn tarkított területen lehet felrobbantani.” A tragédia utáni napokban szakemberek sora jelezte a sajtónak, hogy – egyes kivételekkel – a bombákat a feltalálás helyén kell megsemmisíteni, és hogy a hatástalanított, szállításra elõkészítendõ bombák mozgatása során következhetett be a tragédia. A tilalom oka, hogy például egy évtizedek óta földben lévõ robbanótest esetében nem lehet tudni, hogy megváltozott-e a robbanóanyag összetétele, ami azt a mozgatásra rendkívül érzékennyé teszi. A kivételt egyébként az jelenti, amikor a bomba emberi életet veszélyeztet, például sûrûn lakott területen találják meg. Ilyenkor a tûzszerészek „orosz rulettet” játszanak, és a gyújtószerkezet eltávolítása után legtöbbször ölben viszik a testet a szállító jármûvükhöz. Megjegyzendõ, hogy a hét végén a Ferihegy 2-n talált bombát a szabályoknak megfelelõen a helyszínen semmisítették meg.
A szakmaiságot figyelmen kívül hagyva

A hortobágyi mentesítéskor azonban szakértõk szerint minden szakmaiságot felrúgva olyan gyakorlat alakult ki, hogy a megsemmisítésre váró robbanótesteket lõtéren belül szállították egy központi gyûjtõhelyre. Ezzel a jelek szerint idõt spóroltak meg, a szerzõdésben ugyanis olvasható, hogy a magáncég feladata a fémrepeszek összeszedése is, egy helyrõl pedig gyorsabban begyûjthetõ a repesz is, mint több ezerrõl.

A hortobágyi bombázó lõtér tájrehabilitációja két ütemben folyik. Az alapkiírás szerint 1,9 milliárd forintba került volna, európai uniós fejlesztési pénzek és hazai költségvetési forrás felhasználásával. Ám a projekt költségvetése igencsak alultervezettnek bizonyult, hiszen még egy év sem telt el az indulás óta, és 2014-ben a kormány 3,4 milliárdra emelte a rá fordítandó összegét. A 3,4 milliárdból a projektgazda nemzeti park mindössze 11 százalékot szánt a legfontosabb, legbonyolultabb és legveszélyesebb munkálatokra, a tûzszerészeti mentesítésre. Amirõl aztán nagyon gyorsan kiderült, hogy szintén alultervezett, betarthatatlan határidõket tartalmazott, és 2015-ben maga a nemzeti park kezdeményezte a határidõk módosítását a magáncéggel aláírt szerzõdés módosítása során. Indoklásukban a fõ hangsúlyt a terület szennyezettségének alulbecsülése kapja. „Az elõtalálások számának nagyarányú növekedése különösen nem volt elõre látható. A projekt elõkészítési szakaszában a célterületen egy szúrópróbaszerûen kiválasztott 0,25 hektáros mintaterületen történtek elõzetes mérések a robbanótestekkel való szennyezettség felmérésére, becslésére.” Más érdeklõdõ cégek úgy jártak el, hogy a bombázó lõtér több területén próbamérést végeztek, és ezek eredménye alapján álltak el a pályázattól. A szerzõdés teljesítése során ki is derült, jóval nagyobb a szennyezettség, mint ahogy becsülték.

A szerzõdés módosításának másik fõ indoka, hogy mivel a tûzszerészeti mentesítés csak azután jelenthetõ készre, hogy a tûzszerészek megsemmisítették a robbanótesteket, és a maradványokat is összeszedték, a magáncég nem tudott a szerzõdés szerinti ütemben számlázni, így egy évig csak a szerzõdés szerinti összeg 10 százalékát jelentõ elõlegért dolgozott alvállalkozóival (!) a területen. Az alvállalkozók bevonása szintén a projekt tervezésekor elkövetett hiba következménye, a feladat alábecsülése miatt történhetett meg. A vártnál több munkához ugyanis több szakember kell.
Link