Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Az orránál fogva vezeti a világot Kína

TanácsadásHa hihetek az információknak, akkor Kína a csõd szélén van és vesz mindent, hogy az értéktelen "papíroktól" szabaduljon, "realizálja". Mondjuk, szerintem bedõlni nem tud, mert le van zsírozva, hogy mit és milyen ütemterv szerint vesz át a "bedõlõ" Nyugattól. Próbálják jahvét kimosdatni a zsidó mocsokból. A kínai GDP-adatok manipuláltak, megbízhatatlanok és csupán "tájékoztató jellegûek", mondta 2007-ben Liaoning tartomány korábbi párttitkára, az ázsiai ország jelenlegi kormányfõje, Li Ko-csiang. A mai napig is jó okunk lehet rá, hogy kételkedjünk Kína szavában, hiszen Kína még mindig viszonylag zárt ország, ahol mindent megtesznek az információáramlás szigorú kézbentartásáért és korlátozásáért. A nagy és sokszínû állam tartományai a fejlõdés eltérõ szakaszában tartanak, ami különösképpen megnehezíti a gazdasági teljesítmény értékelésének feladatát - közölte a Fidelity.
A legfõbb gond

Az OECD országaiban a szolgáltatások teszik ki a GDP több mint kétharmadát. Kínában, ahol a gazdaság éppen most áll át a termelésközpontú és exportvezérelt modellrõl egy fogyasztás- és szolgáltatásalapú modellre, a szolgáltatások részesedése tavaly haladta meg elsõ ízben a termelését.

Ez problémát jelent a hagyományos GDP-modellek alkalmazása szempontjából, amelyeket eredetileg az ipari és mezõgazdasági teljesítmény mérésére dolgoztak ki, azaz a ráfordításokkal csökkentett kibocsátást vizsgálja. A gyártósorról lekerülõ cipõk, pólók, konzervdobozok vagy teherautók értéke és mennyisége viszonylag könnyen kiszámítható. Mindenképpen sokkal könnyebben, mint mondjuk az, mekkora értéket teremt a gazdaságban egy szolgáltatóvállalat – különösen az internet korában.
A kínai GDP - Mission Impossible?

Kína óriási és sokszínû ország, ahol gyors ütemû szerkezetváltás zajlik. A Nemzeti Statisztikai Hivatal állítja elõ az ország GDP-számait, a nyugati világban alkalmazotthoz meglehetõsen hasonló módszerek szerint. Negyedévente megvizsgál nyolc ágazatot a mezõgazdaságtól kezdve a bányászaton és a kiskereskedelmen át a banki szolgáltatásokig. Évente pedig 16 iparágban végez átfogóbb felmérést, az összes nagyvállalatra és a kisebb cégekbõl vett mintára kiterjesztve.

Ez eddig elég kézenfekvõnek tûnik, ám a Statisztikai Hivatal több nehézséggel is küzd. Közülük talán a legnagyobb, hogy miként lehet figyelembe venni az új gazdaság kevésbé kézzelfogható területeit, fõként a gyorsan bõvülõ szolgáltatási tevékenységek hatását. Sok esetben ezeket a szolgáltatásokat olyan kis- és középvállalkozások nyújtják, amelyek csak a mintavételezés szintjén szerepelnek a GDP-számítás módszerében.
Van, amiben jól állnak

Jó példa erre Kína virágzó e-kereskedelmi piaca, amely várhatóan már 2018-ra nagyobb lesz, mint az USA és Európa e-kereskedelmi piaca együttvéve. A vásárlók egyre gyakrabban fizetnek mobilon: 2015 utolsó negyedévében a mobil fizetések összértéke elérte a 2,8 billió dollárt. Kína e-kereskedelmi piaca óriási, egyes területeken informális és alulszabályozott, ami nagyon megnehezíti a valós érték mérését.

Ennek a piacnak a jelentõs része az ún. „közösségi gazdasághoz” (sharing economy) tartozik. Az ország 700 millió okostelefon-használója körében gyors ütemben terjed az autómegosztás (ridesharing), a kanapéturizmus (couch surfing) és a közösségi finanszírozás (crowd sourcing). Az olyan alkalmazások, mintaz Uber, és kínai megfelelõje, a Didi Dache átalakítják a fogyasztási szokásokat. De ahogy más országok esetében, úgy Kínában sem jelenik meg kellõképpen az új gazdaság a GDP-számítás módszereiben.

Júliusban a Nemzeti Statisztikai Hivatal helyettes vezetõje, Hszu Hsziancsun bejelentette, hogy a hivatal fontolóra veszi a GDP-számítások kiterjesztését az új gazdaság fenti területeire, és elismerte, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak az értékét jelenleg alulbecsülik vagy egyáltalán nem veszik figyelembe.

További nehézséget jelent a Nemzeti Statisztikai Hivatalhoz beérkezõ adatok megbízhatósága. Kína különbözõ tõkekorlátozásokat vezetett be a vállalatokra és a magánszemélyekre nézve. Bizonyítékok támasztják alá, hogy egyes kínai kereskedõk ezeket a korlátozásokat megkerülve jelentõsen felnagyítják a bejelentett kereskedelmi adatokat, hogy magasabb legyen a beérkezõ renminbi- és a kiáramló dollárösszeg. Erre utal a Hong Kong és Kína által közölt kereskedelmi adatok közötti egyre nagyobb eltérés.

Decemberben Kína saját adatai szerint 45,9 milliárd értékû árut exportált Hongkongba, míg Hongkong saját mérése alapján mindössze 23,7 milliárd dollár értékû árut importált Kínából.9 Minél elterjedtebb az ilyen „túlszámlázás”, annál megbízhatatlanabbak lesznek a GDP-adatok.
A pólóktól a K+F-ig

Kína az 1981-es nyitást követõen lett a világ gyártóüzeme. Kezdetben pólókat és cipõket állított elõ, ám hamarosan belépett a gépkocsi- és a gyógyszergyártás területére, majd következett a csúcstechnológia, az elektronika, a repülõgépgyártás és szinte minden iparág. Ma a kínai üzemek egyre inkább Kínában fejlesztett termékeket bocsátanak ki, amelyeket többnyire aztán helyben értékesítenek. Hamarosan színre lép a kínai innovátorok és fogyasztók új nemzedéke. Több szempontból is mások, mint elõdeik, de leginkább talán az iskolázottság terén különböznek tõlük.

Tavaly 11 millió diák kezdett természettudományos és technológiai tanulmányokat Kína 1500 fõiskoláján és egyetemén. Alig egy évtizeddel ezelõtt ezek az intézmények még nem is léteztek. Az alapképzésben tanuló kínai hallgatók 31 százaléka mûszaki tudományokat tanul (szemben az USA-ra jellemzõ 5 százalékkal). 2013-ban 413 ezer kínai diák vett részt alapképzésben a tengerentúlon; közülük 353 ezren még ugyanabban az évben visszatértek Kínába. Hamarosan 200 millió frissen végzett diplomás szakember áll munkába Kínában. A frissdiplomás szakemberek helyzetét javítja a kutatás-fejlesztésre fordított növekvõ összeg – Kína többet költ K+F célokra, mint bármely más ország a világon, az USA-t kivéve.

Azért hangsúlyozzuk mindezt, mert az ilyen változások (jobb oktatók, színvonalasabb iskolák, több lehetõség) anélkül erõsítik a gazdaságot, és javítják az életminõséget, hogy hatásuk jelentõsen megmutatkozna a Nemzeti Statisztikai Hivatalnak küldött jelentésekben. Ösztönzik a kutatások és az innováció fejlõdését, így pl. jobb és olcsóbb okostelefonok (vagy más termékek) jöhetnek létre. Az elõállítottés értékesített okostelefonok költségét és mennyiségét rögzíteni tudjuk, de vajon hogyan vehetnénk figyelembe a több jó tanár, a kutatások és az innováció által teremtett hozzáadott értéket? Különösen, ha az új termékek ráadásul olcsóbbak is, mint elõdeik, és kevéssé kézzelfogható módon generálnak gazdasági értéket pl. a jobb funkcionalitásból és a fogyasztói elégedettség növelésébõl eredõen.
Mennyire pontosak Kína GDP-adatai?

Li Ko-csiang 2007-ben a fenti kijelentéshez azt is hozzáfûzte, hogy véleménye szerint a vasúton fuvarozott áruk mennyisége, a villamosenergia-fogyasztás és a bankhitelek alapján lehet a legjobban behatárolni a kínai gazdaság teljesítményét. Azóta több közgazdász is kidolgozott erre alkalmas mutatókat, amelyek szerint a növekedés jelenleg 3 százalék körüli. Ez viszont fele sincs a hivatalos 6,9 százaléknak.

Hozzá kell tenni, hogy Li 2007-es kijelentése óta azonban jelentõsen megnõtt a szolgáltatások súlya a gazdaságon belül. Ez enyhítette a nyomást a vasúti árufuvarozás és a villamosenergia-felhasználás terén, mivel a kínai vonatok többnyire szenet szállítanak. A szenet az egyre inkább visszaszoruló nehéziparhoz tartozó hõerõmûvekben égetik el.

A kínai gazdaság teljesítményének mérésére irányuló egyéb független kísérletek vegyes eredményekkel jártak. A Bloomberg az ipari termelés, a kiskereskedelmi értékesítés, az állóeszköz-beruházások, az export és a villamosenergia-termelés súlyozott átlagára építi számításait. Ez a mutató elég közel van a hivatalos számokhoz – átlagosan mindössze 0,3 százalékkal tér el tõlük a 2008 óta regisztrált adatoknál. Mások jóval alacsonyabb becslésekkel szolgálnak – így például a Capital Economics, amely 4,5 százalék körülire becsüli a kínai gazdaság növekedését.

Természetesen maguk a mutatók mérésénél figyelembe vett számok sem feltétlenül pontosak (ahogy azt a fenti kínai export-/importadatok példáján már láthattuk). Ezért valószínûleg érdemes megfogadni LiKo-csiang tanácsát, és csupán„tájékoztató jellegûnek” tekinteni Kína GDP-adatait.
Akkor mi a alapján fektessünk be?

Amikor ennyire nehéz ellenõrizni a makroszintû (top-down) adatokat, megnõ a fundamentális (bottom-up) elemzések jelentõsége.

„Ebben az esetben a befektetési célpontként kiszemelt vállalat megismeréséhez többre van szükség a pénzügyi teljesítmény elemzésénél. Alaposan fel kell mérni a versenytársakat, az ügyfélkört, a beszállítókat és a mûködési környezetet, hogy a befektetõ teljes képet kapjon a cégrõl, és ne alapozza véleményét túlzott mértékben a potenciálisan megbízhatatlan makroszámokra” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity magyarországi értékesítési vezetõje.
Link

Hozzaszolasok

238 #11 bivaly
- 2016. July 28. 06:01:18
Vazul !

Látom, hogy megint elõjött a valódi éned . Tévedhetetlen vagy ! Velem és a világ minden dolgával tökéletesen tisztában, ja és ellentmondást nem tûrõen, abszolút önkritika nélkül. De, hogy jól lásd, fel tudok nõni a szintedre átmenetileg, hát ide figyelj, geci vagy te, meg a le és felmenõid teljes mértékben. Többedszer írom le, ember így ahogy te, nem beszél és fõleg nem érvel . Ahogy te ezt itt velem szemben megengeded magadnak, jól jelzi, hogy egy kultúrálatlan szarból jött mocskos kis proli vagy, aki felkapaszkodott az uborkafára, és most kurvául játsza a mélymagyart ! Te egy tipikus seggnyaló vagy, aki saját kisebbrendûségi érzését próbálja kompenzálni a mások leugatásával, ebben a stílusban. Geci vagy te, meg az a büdös kurva szájbabaszott párttitkár fasszopó anyád, aki büntetlenül kiszarhatott erre a világra !
Remélem érthetõ voltam, de egyet neked is megígérek, ha a véletlen úgy hozná, hogy szembe találkozunk egymással, hogy a koponyád hátuljáig betolom az a két okos szemedet, az biztos ! Te olyasmit engedtél meg magadnak sokadszorra, amit egyenlõre így verbálisan kikérek magamnak. A legrosszabb a szempontodból, hogy nem szoktam felejteni, és szavatartó ember vagyok.
238 #12 bivaly
- 2016. July 28. 06:05:49
i_gazember !

Azt hiszem kicsit eltévedtél velem kapcsolatban ! Kicsit nagyon ! Ha valami vagyok, és leginkább, az az önzetlenség. Nincs gond, hogy olyannak látsz amilyennek, ettõl én még jól vagyok, pszihológusra meg a legkevésbé van szükségem. Általában azoknak kell, akik másokat szeretnének ebbe az irányba küldeni. Én is "off" voltam ?
238 #13 bivaly
- 2016. July 28. 06:09:39
Imre !

Ez volt az utolsó tényleg. Ha ilyen emberek írhatnak a honlapon, talán írtam már, az nem engem minõsít, és ez sokkal züllesztõbb mint ha csak símán hülye lenne valaki. A belülrõl rothadó én bûze árad Vazul mondataiból, még áttételesen sem kérek többet belõle. Ha õ itt lehet, én fenti újabb degenerált alpári megjegyzése kapcsán leszállok a villamosról, és várok egy másikat. Túl sok itt a "cigány", és nagyon hangosak !

Szervusz
236 #14 Vazul
- 2016. July 28. 18:27:45
I_gazember, szépen és elgondolkodtató írtál, igaz magyar emberként :)
Nem tudom bivaly mit hisztizik folyton.
159 #15 vanyusha
- 2016. July 29. 11:37:39
Csõd=jogiszemèly tulajdon a magan vagyonba atviele.uj termèk gyàrtás kevèsbè generál már gazdasági èrtèket.Informácio szolgáltatások átbaszasok nagy számla forgalom semmi anyag.vissza terès a sajat penzre nix dollar usd togoszigeti kagylo artany agyarfog stb .Ezert nem lehetett itt magán csõd.magyarok köztitársaság.
299 #16 i_gazember
- 2016. July 29. 15:53:09
Az #1 trágárságát leszámítva, életszerû tények vannak felsorakoztatva, (olcsó munkaerõ kihasználása, ebbõl adódóan a világtermelés nagyobb szeletének átengedése Kínának, elmaradott térségek, szegénység). Pluszban megjelenik még az ottani rendszer ócsárlása, degradálása.
A #2 védi Kína nagyságát, fordulhat még a kocka. Ami érthetõ hisz történelmi tény a Kínai birodalom nagysága, a kínai kultúra rendkívülisége (nekem legalább is az).
#3 Kína ma már nem egyenlõ a Kínai Birodalommal!

Majd kibontakozik egy konfliktus, ...

Továbbiakban a sajátos hozzászólásommal én is "elcsicseregném" a gondolataimat. (Nem tehetek róla, de nekem tetszi ez a "csicsergés" szócska, legfeljebb orron talál érte koppintásotok súlya.)

Az orránál fogva vezeti a világot Kína. Én meg vagyok olyan buta, hogy megfordítom a kijelentés és: (vagy) Az orránál fogva vezeti Kínát a világ? Talán nem kell különösen magyarázni, hogy az (nyugat-) európai világszemlélet, értékrend egyre elfogadottabbá válik ott is. Ennek egyik jellemzõje a folyamatos gazdasági növekedés, mely trend már régóta jellemzi Kínát is. Ugorjunk egy nagyot, és lássuk be, hogy az emberek nem síkidióták, csak szeretik a kényelmet. Na már most a töretlen gazdasági fejlõdés magával hozza, (ami a cikkben is szerepel) a fogyasztói társadalom kialakulását, ezen át az életszínvonal növekedését. Az USA társadalma jelen pillanatban jelentõs fogyasztó. Kibír-e a Földbolygó még egy, jelentõs nagyságú modern fogyasztói társadalmat elégíteni, a maga pazarlásával? És akkor még a többirõl nem is beszéltünk. Csak minden ember olyan színvonalon élne ma a világban, mint ahogy most jelen pillanatban élünk itt Magyarországon, kérdés, hogy a Földbolygó képes lenne eltartani minket (minden embert)?
GDP. Én a közgazdaságtant, nem hogy nem szeretem, de áltudománynak tartom, soha problémát (társadalmi, emberi) még nem oldottak meg a tételei, ha csak nem a kizsákmányolást. Akár jól számolják, akár nem, maximum idõhúzás. Ha jól számolják, (mindenki oda akar befektetni, gerjesztve a növekedést) elõbb, ha rosszul, akkor késõbb fog bekövetkezni a katasztrófa, mert a folyamatot nem lehet olyan egyszerûen leállítani (nehéz lesz szó nélkül elfogadtatni az emberekkel, hogy hiába dolgoztál annyit, mégsem jár neked az az ígéretes jövõ). Persze ott van még a háború réme, de én önzõ módon úgy vagyok, hogy inkább legyek áldozata egy borzalomnak, minthogy túlélõje. Még rágondolni is rossz, hogy most is vannak magukat önzetlennek vélõk, akikkel nehéz szót érteni, hát még az olyanok, mint én, aki önzõ mivoltában, csak hiábavaló törekvése az önzetlenség elérése.

Lenne még egy megoldás, ha megtalálná az emberiség magának a megújuló, fenntartható energiaforrást, termelést. Szélenergiával, napenergiával szemben szkeptikus vagyok. Én még nem láttam, nem hallottam olyan napelem gyárat, üzemet, ami 100%- ban napenergiával biztosítaná magának saját energia igényét. Talán a napelem nem termel üzemideje (élettartama) alatt annyi energiát, mint amit az elõállításába fektettek?
Összehasonlításképpen az olajcégekre nem jellemzõ, hogy az értékes lelõhelyet adják-vegyék, inkább a belõle kitermelt energiahordozóval teszik azt.

Még sok mindent írhatnék, de azt hiszem ennyi elég lesz. Nekem ez a meglátásom. Tetszi, nem tetszi ez van. Legfeljebb szívesen meghallgatom a másét, ígérem nem tetszése esetén, nem fogom megfenyegetni, hogy ... mivel is? ... Szemtelenségemért, csipkelõdésemért elnézést kérek, akinek (nem) inge az lehet kockás. Még egyszer elnézést kérek Tõle. Akinek köszönettel tartozom, annak köszönöm. Imrének is, hogy ilyenek, mint én, én is írhatok az oldalra. Igen nekem szükségem van pszichológusra, A Pszichológusra, talán ezért is vagyok itt. Na már megint egy csípés. Hiába zöld vagyok, még érnem kell, de sárga csak nem lehetek!? Ezek után csak hiú remény maradhat számomra, hogy nem kapom vissza a csipkelõdéseimet. Kellet nekem beleszólnom, csitítgatás gyanánt egy veszekedésbe?

További kellemesebb (ki mikor olvassa) reggelt, napot, estét!
egy *_gazember
236 #17 Vazul
- 2016. July 29. 19:08:00
Kína estetében a birodalom a szellemiségükben él és fog élni. Én is csak területi birodalomként tekintek rá, mivel sikerült katonailag és a viszonylag zárt rendszerükkel megõrizni a számos cionista próbálkozás ellenére a császári birodalom nagyságát és sok esetben szellemiségét, így a globalista XXI. századra. Nem írnám le õket semmiképp, mert egy eléggé rafinált nép, és megvan a képességük arra, hogy ne is nagyon lehessen kiismerni õket, illetve a jövõben is meghatározó, központi szerepet töltsenek be. Mindig is a gondolkodásuk egyik legmeghatározóbbja a nagy múltjuk, amibõl sikerült tanulniuk. A jelenlegi vezetés is ennek visszahozására törekszik, azaz a császári és élhetõ Kína felelevenítésére. Ez a legújabb "trendi". Egyetemeket hoztak létre, ahol a képzõmûvészeteket, népi mesterségeket tanítják, elkezdték újból preferálni a minõségi kézmûvességet, a gyártósorok helyett, amit a legmodernebb technológiákkal vegyítenek pl. a porcelánégetés terén, de a megformálást és festést kézileg végzik, ahogy az õseik. Külön települések jöttek létre a minõségi kézmûves munkákra, melyekben a hagyományaikat tovább örökíthetik. Tehát az újbóli felemelkedésüket követõen ismét nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy visszatérjenek a múltjukhoz, zsidó pénzügyi befolyás ide vagy oda, ugyanis ahol pénz van, ott cionista befolyás is van. De a 97-es mesterségesen gerjesztett ázsiai gazdasági válságot is túlélték (amely átterjedt Oroszországra is 1998-ban, és a mentõöv mi más lett volna akkor, mint a korporáció az amerikai érdekcsoportokkal és a washingtoni hegemóniával), ahogyan a mostanit is túl fogják, és vélhetõleg ezekbõl mind tanulnak.

Egy 2014-es eszmefuttatás, ami egész jól bejött:
http://persianews.vcp.ir/0-%D8%A8%D8%...BRICS.html

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.12 masodperc
295,181 egyedi latogato