Valami nagy tüzet kéne rakni, hogy melegedjenek benne az embernek látszók! Az M3-astól alig egy utcára a hatvanas évek kockaházait idézõ épület áll. Nem szakadtabb, mint a többi hasonló épület a kis utcában, még belsõ kertje is van, a kerítésnél két kutya fogad minket. Az udvaron konténer, szemetesek, és egyenpólós emberek, akik a harmincfokos melegben kitartóan takarítják egy egykorvolt cserépkályha kockáit. Hangosan nevetnek. Kicsit beljebb még többen vannak, a sisakokon felirat: Abby, Jess, Jim.
Galéria: "A nászutamon egy ismeretlen cigány család otthonát újítom fel" (28 kép)Fotó: Kaszás Tamás / Dívány

Fõként középkorú amerikaiak. Önkéntesek: saját pénzükbõl utaztak ide, hogy egy sokgyerekes családnak új otthont és új életet kínáljanak. Tímea és férje kicsit megszeppenve állnak az udvaron. Nekik készül a lakás, ez lesz az elsõ igazi otthonuk. Tímea körbevezet, büszkén mutatja, hol lesz a konyha, és hol kapnak majd helyet a gyerekek, akik öten vannak.

Tímea és párja rendes emberek. Dolgoznak, nevelik a gyerekeiket. Egyszerûen annyi történt, hogy hiába fizettek mindent rendesen, az albérletüket hirtelen felmondták, mert a tulaj eladta a lakást, és nem találtak idõben megfizethetõ lehetõséget. Manapság senkinek sincs könnyû dolga, aki albérletet keres, fõleg, ha gyereke is van. Roma párként, öt gyerekkel pedig még ennél is nehezebb egyik napról a másikra lakást találni. Ezért költöztek Tímeáék a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány által üzemeltetett családok átmeneti otthonába, és itt kaptak lehetõséget arra, amirõl álmodni se mertek: hogy megváltozzon az életük.

Kelemen Gábor a Széra (Szociális és Rehabilitációs Alapítvány) intézményvezetõje másfél éve került kapcsolatba a családdal. "Ez a család úgy került ilyen helyzetbe, hogy tudta fizetni az albérletet, de amikor a tulajdonos váratlanul eladta a lakást, nem volt se tartalékuk, se támogatásuk. Ez a történet jól mutatja, hogy azoknak a családoknak, akik mögött nem áll támogató rokoni közeg, ahol át tudnák vészelni ezeket a nehéz idõszakokat, milyen nagy próbatétel egy ilyen helyzet" - mesélte el Kelemen.
Galéria: "A nászutamon egy ismeretlen cigány család otthonát újítom fel" (28 kép)Fotó: Kaszás Tamás / Dívány

És bár klasszikus önkormányzati bérlakások léteznek, de a forráshiány gondot okoz az önkormányzatoknak, magyarul hiába vannak üres lakások, nincs pénz a felújításukra, ezért üresen állnak.

A Második Esély programban a forpropfit terület, a civil szektor és az állam összefogott, és ezáltal a nem mûködõ szituációból képesek egy mûködõt létrehozni, azaz felújítani az önkormányzat üresen álló szociális bérlakásait és oda rászorulókat költöztetni. "A Második Esély programban tavaly 2 család tudott kiköltözni önkormányzati lakásba, az idei évben pedig négy. A SZÉRA átmeneti otthonaiban (plusz az ún. kiléptetõ lakásokban) összesen 52 család él jelenleg. Nagyon fontos, hogy van egy szempontrendszer, mely alapján eldõl, hogy kiknek tudjuk a lakhatását támogatni. Ez egy nagyon egyszerû rendszer: rendezett anyagi körülmények, jól tervezhetõ együttmûködés, szülõi feladatokban helytállás, és közösségben élni tudás a szempontok. Azok akik rendszeresen konfliktusba kerülnek a lakókörnyezetükben, azokkal még van munka" - vázolta fel Kelemen, mi alapján választják ki a programba bekerülõket.
A kiléptetõ lakás az elsõ lépés az önállósodás felé

A lakáshoz jutásra kiválasztottak elõször úgynevezett kiléptetõ lakásba költöznek. Ezekben a kiléptetõ lakásokban életvezetési tanácsadást folytatnak a családgondozók, ez azt jelenti, hogy hónapról hónapra költségvetést készítenek. A családok megismerik a lakásfenntartás költségeit, és fizetnek is a lakhatásért. Tudatosítják bennük, hogy mennyibe kerülne a való életben a lakás fenntartása. Újdonság ebben a programban, hogy a kiköltözés után is még egy évig fogják õket kísérni.

"Ez rendszeres kapcsolattartást jelent, ki fog járni a családgondozó kolléga, jelen lesz a család életében, és lesz egy szoros kapcsolattartás közöttük. Azt gondoljuk, hogy ha ez az idõszak zökkenõmentesen lezárul, akkor a család fenn fogja tudni tartani az ingatlant. Erre most is megvan minden jel, hogy így lesz."

"Magyarországon ezres nagyságrendben élnek családok átmeneti otthonában emberek, és a dolog afelé halad, hogy egyre inkább nem átmeneti megoldásról van szó. Szoktuk a szakmában mondani, hogy átmeneti gondozást végzünk abban az értelemben, hogy családok átmenetileg tudnak intézményi segítség nélkül élni, és a '90-es évek óta ez egyre inkább efelé tart" - vázolta a helyzetet az intézményvezetõ.
Kelemen Gábor, a Szera vezetõje.
Galéria: "A nászutamon egy ismeretlen cigány család otthonát újítom fel" (28 kép)Fotó: Kaszás Tamás / Dívány
Az önállósodás

"Évente 8-12 lakást újítunk fel összesen két programunkban - a Második Esély programban, amivel kisgyerekes családokat juttatunk otthonhoz, és az Elsõként Lakhatást programban, ahol közterületen élõ emberek jutnak szociális bérlakáshoz. A felújított lakások száma attól függ, hogy mennyi pénzünk van. Ugyanis mi egy nonprofit szervezet vagyunk, nem kapunk semmilyen állami támogatást, lehetõségeinket az határozza meg, hogy mennyi adományt kapunk egy évben" - mondta el Koltai Luca, a Habitat for Humanity megbízott igazgatója. A Második Esély programban együtt dolgoznak a SZÉRA-val, a náluk lakó családok közül választanak ki olyanokat, akik lehetõséget kapnak hogy hosszú távra önálló otthonhoz jussanak.

"Mérlegeljük, hogy képesek lesznek-e fizetni a bérleti díjat és a rezsit, illetve azt is, hogy lenne-e más lehetõségük megoldani a lakhatási gondjaikat. Ide olyan családok kerülnek be, akiknek máshogy nem lenne esélyük. Azt is néznünk kell, hogy egy felújított lakásba mekkora család fér el. Szerencsés helyzet, hogy ekkora lakást is felajánlott az önkormányzat, ahol elfér Tímea és Lajos családja."
Egységes lakáspolitikára lenne szükség

"Úgy gondoljuk, hogy a tartós lakhatást nem a civil szervezetek ad hoc programjainak kellene megteremteniük, hanem olyan kormányzati programokra és egységes lakáspolitikára van szükség, amely elérné, hogy családok ne kerüljenek az utcára, megfizethetõ árú bér- vagy magánlakások legyenek. A legalacsonyabb jövedelmû családoknak a szociális bérlakások jelentik a megoldást hosszútávon. A lakások 1,5%-a a szociális bérlakás jelenleg, ami nagyon kevés. Azon túl, hogy felújítunk, egy modellt is bemutatunk“ - magyarázta Koltai Luca. A Habitat szerint bõvíteni kell a szociális bérlakások számát, akár a meglévõk felújításával is, hisz rengeteg rossz állapotú nem lakott lakás van. Ma Magyarországon több mint 300.000 üres ingatlan van, melyek nagy része magántulajdon, de különbözõ programokkal bevonható lenne bérlakásként.

“Ugyancsak szükség van arra is, hogy legyenek támogatások, amik megelõzik, hogy hajléktalanná váljanak családok. Mi ezzel a pici programmal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon is léteznek hajléktalan családok. Megbecsülni sem tudjuk a családok számát, akik elvesztették otthonukat. Mi ezen szeretnénk változtatni: a programunkba kerülõ pár család életén és még több tízezer hasonló sorsú családén is" - mondta a Habitat megbízott igazgatója.

Tárgyalnak a kormányoldallal, vannak területek, ahol tudnak párbeszédet folytatni, és vannak ahol nem. Saját bevallásuk szerint átütõ eredményeket nem értek el a bérlakás szektor fejlesztésében. Megítélésük szerint a kormányzati politika iránya jelenleg nem is a legrászorulóbbaknak kedvez. Hiszen például a 10+10 milliós támogatás nyújtó CSOK, bár igen nagy tétel a költségvetésben, de épp a legrászorulóbbak, a legszegényebbek nem férnek hozzá.
Koltai Luca a Habitat for humanity megbízott igazgatója.
Galéria: "A nászutamon egy ismeretlen cigány család otthonát újítom fel" (28 kép)Fotó: Kaszás Tamás / Dívány
Önkéntesek nélkül nem menne

A Habitat Amerikában a legismertebb segítõ szervezet, ott 1500 helyen mûködnek irodáik, de Magyarországon nagyon picik. Ezért is nehéz megérteni, hogy kik és miért jönnek ide a világ másik felébõl, szabadidejüket és pénzüket áldozva, azzal a céllal, hogy ismeretlen családoknak segítsenek. Ottjártunkkor három építésvezetõ segítségével bontottak és építettek, a hangos nevetésekkel tarkított munka láthatóan gyorsan haladt, mintha egy összeszokott csapatról lenne szó. Pedig ez nincs így, a csapat tagjai nem ismerték egymást korábban, kivéve a két csapatvezetõt, akik már negyedszerre járnak Magyarországon.

Az önkéntesek egy hétre jönnek és láthatóan nagyon jól érzik magukat. A pihenõ alatt egy lenyûgözõ történetbe futok bele. Robert és neje, Kate éppen a nászútjukon vannak. Nehéz ezt elhinni, de a frissen házasodott pár étkészlet és mikró helyett pénzt kért, hogy eljöhessenek ide, Magyarországra, és rászorulókon segíthessenek.

"Ez a nászutunk" – meséli Kate, aki nem is érti, én min lepõdök meg, és miért tartom szokatlannak a dolgot. "Nézd, én egy segítõ alapítványnál dolgozom, megszoktam, hogy segítek. Ez másfajta segítségnyújtás, mint amit a mindennapokban végzek, és ez engem boldoggá tesz. Hogy nem hiányzik-e, hogy egy romantikus szigeten heverésszek-e a parton? Dehogy, ez sokkal jobb annál!"
Habitat for Humanity

A Habitat for Humanity Magyarország célja a rászorulók közvetlen támogatása és egy igazságosabb és befogadóbb magyarországi lakáspolitika elérése.

A Habitat for Humanity az Egyesült Államokból indult, jelenleg a világ 70 országában van jelen. Mintaprogramjukkal és szakpolitikai munkáikkal ezeknek a lakhatási problémákkal küzdõ 1,5 milliónyi embernek akarnak segítséget nyújtani. Magyarországon az Elsõ Lakhatást! elnevezésû, hajléktalanokat segítõ programjukkal, valamint a most bemutatott Második Esély nevû, családok lakáshoz jutását segítõ programjukkal vannak jelen.

A Habitat for Humanity Magyarország Második Esély programja valódi otthonhoz juttat olyan családokat, akik lakhatásuk elvesztése után átmeneti otthonban élnek. A Habitat for Humanity Magyarország jelenleg üresen álló, rossz állapotú önkormányzati lakásokat újít fel a rászoruló családok számára önkéntesek és támogatók segítségével. Évente 8-12 lakás készül el, a támogatásoktól függõen.
Link