Ajvé, ezzel mindig megpróbálkoznak, oszt mikor elérnek a szálak a felsõ ganéig, akkor...de a román-zsidóknál már részeredmények vannak. Önálló Gazdasági Bûnügyek Osztálya alakult szeptember elsejével a Fõvárosi Fõügyészségen. Ez a szervezet dönt a jövõben a gazdasági bûncselekmények, a pénzmosási ügyek, a költségvetést megkárosító csalások és a gazdálkodás rendjét sértõ bûncselekmények gyanúja miatt tett feljelentésekrõl, emellett felügyeli a rendõrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozásait, elvégzi a vádelõkészítéssel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi teendõket. Mivel a felsorolt jogsértéseket igen gyakran hûtlen, illetve hanyag kezeléssel együtt követik el, e két vagyon elleni bûncselekményfajta nyomozásának felügyelete és vádelõkészítése is az új szervezethez tartozik majd.
Ellenõrzés Óbaroknál. Felgyorsulhat az ügyészi munka is

Ibolya Tibor fõvárosi fõügyész a Népszabadságnak elmondta: mivel Budapest az ország gazdasági és pénzügyi központja, itt történik a legtöbb gazdasági, pénzügyi bûncselekmény, és persze itt követik el az ezekhez kapcsolódó járulékos jogsértéseket is.

hirdetés

Bár a statisztikák szerint a fõvárosban évente elkövetett összesen mintegy százezer bûncselekménynek csak néhány százalékát teszik ki a fenti fajták, más bûncselekményekhez képest ezekben lényegesen nagyobb az okozott kár és a sértettek száma is. Elég például a befektetési csalásokra gondolni.

Szinte folyamatosan a bírálatok kereszttüzében vannak a nyomozó hatóságok – így az ügyészség is –, amiért a nagy gazdasági bûnügyek nyomozásai rendre elhúzódnak, a milliárdokat eltüntetõ fõkolomposokra pedig gyakran csak piti bûncselekményeket sikerül rábizonyítani. Ibolya szerint a kialakult helyzetre egyetlen gyógyír lehet: a specializálódás.

A törvény az egyszerûbb megítélésû bûncselekményeknél bizonyos feltételekkel lehetõséget ad arra, hogy az elkövetõt akár már napokkal tettének elkövetése után bíróság elé állítsák. Budapesten 2012 elõtt a fõvárosi kerületek ügyészségei, de maga a fõügyészség sem jeleskedett az ügyek efféle – a köznyelvben gyorsított eljárásként emlegetett – lezárásában. Ekkor azonban létrehoztak egy bíróság elé állító csoportot. Ma már a törvényi feltételeknek megfelelõ ügyek 16 százaléka – azaz majd minden hatodik eset – e csoport munkájának köszönhetõen kerül bíróság elé. A speciális alakulat tehát beváltotta a hozzáfûzött reményeket.

Hasonló áttörést vár Ibolya az ügyészségen most felállított gazdasági egységektõl. Mától az egyszerûbb megítélésû ügyekben az egész Budapestre kiterjedõ illetékességgel mûködõ Gazdasági Bûnügyek Részlege jár majd el. A nagy horderejû, kárértékû és a bonyolult ügyek nyomozati felügyeletét pedig a Gazdasági Bûnügyek Osztálya látja el.
hirdetés

Ibolya Tibor elsõsorban szakszerûséget, hatékonyságot és egységes joggyakorlatot vár az új szervezetektõl. A gazdasági nyomozásokhoz ugyanis a büntetõjog mellett a gazdasági jogot, az adójogszabályokat és a magánjogot is alaposan ismerni kell. Ezekben az ügyekben jellemzõen magas fokú a szervezettség: az elkövetõk – a fehérgallérosok – sokszor már a bûncselekmény megtervezésekor kidolgozzák védekezési taktikájukat, és szakértõkkel, illetve a legjobbnak vélt ügyvédekkel készülnek az esetleges lebukásukra. Ibolya reményei szerint azzal, hogy specialista ügyészek kezébe kerülnek az ilyen ügyek, egyfelõl sikerül majd ésszerûsíteni és felgyorsítani a nyomozásokat, másfelõl pedig csökken majd a látencia, hiszen a gyakorlott szemek hamarabb kiszúrják a visszaéléseket.

Az új ügyészségi egységek ugyanakkor folyamatosan egyeztetnek majd a nyomozó hatóságokkal és a NAV adóellenõreivel. Utóbbiak nagy számban tesznek feljelentést adócsalás gyanújával saját nyomozó hatóságuknál, a tapasztalatok azonban azt mutatják: sokszor késõn. Mire a gyanús tranzakciókat is feltáró adóellenõrzésbõl feljelentés, majd nyomozás lesz, a cég és annak tulajdonosai hét határon túl élvezik az elcsalt milliókat. A fõügyész bízik abban, hogy az új Gazdasági Bûnügyek Osztálya megoldás lesz erre a problémára is.
Brutális és olykor láthatatlan károk

Budapesten az elmúlt három évben 20 ezer felszámolási eljárás indult. Csak 2015-ben 553 büntetõeljárást rendeltek el valamilyen csõdbûncselekmény gyanújával a felszámolásokkal összefüggésben. Azonban azt Ibolya sem vitatja: ennél vélhetõen lényegesen több bûncselekményt követtek el ezekkel a cégekkel kapcsolatban. A költségvetésnek okozott kár összege meghaladta a 60 milliárd forintot 2010 és 2015 között csak a vádemeléssel lezárt áfacsalásos ügyekben. Ténylegesen azonban ennél lényegesen nagyobb az okozott kár, lévén, hogy ebben a bûncselekmény-kategóriában igen magas a látencia: sok ügy el sem jut a vádemelésig, sõt az esetek egy részére fény sem derül.
Link