Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Az USA vegyi és biológiai fegyvereket tesztelt a saját lakosságán

TechnikaÉs akkor mi van? Ja, semmi! Most is szórják a bacikat, vírusokat...és? Az amerikai kormány és a hadsereg vegyi és biológiai fegyvereket tesztelt a saját lakosságán évtizedeken keresztül. A témáról nemrég angol nyelven megjelent a valaha napvilágot látott legrészletesebb írás, amely a Kongresszus elõtt megjelent katonák vallomásai, a szemtanúk és korabeli dokumentumok alapján rekonstruálja az esetet.

San Francisco

1950. szeptember 20-án az Egyesült Államok haditengerészetének egyik hajója San Francisco partjainál hatalmas mennyiségû permetet engedett a levegõbe, amely összekeveredett a várost beterítõ köddel. A hadsereg egy biológiai fegyvert tesztelt, amely a város 800 000 lakóját érintette.

Az embereknek minderrõl fogalma sem volt.

San Francisco.
Fotó: AFP

A haditengerészet összesen hét napig folytatta a kísérletet, amelynek bizonyítottan legalább egy halálos áldozata volt. Ez volt az egyik elsõ, nagyobb biológiai fegyverkísérlet, amelyet a hadsereg a "bakteriális fegyvertesztelõ program" keretében hajtott végre. A kísérletek 20 éven keresztül, 1949 és 1969 között folytak. A cél az volt, hogy felmérjék a modern biológiai fegyverek bevethetõségét, elrettentõ erejét, valamint a védekezés lehetséges módjait, illetve az USA sebezhetõséget, támadásoknak való kitettségét is.

A program keretében összesen 239 kísérletet hajtottak végre. A San Francisco-i teszt két dolog miatt is fontos volt: elõször is azért, mert a program elején történt, valamint a helyi Stanford Kórházban bekövetkezett események miatt – írta könyvében Dr. Leonard Cole. A nemrég megjelent könyv címe: "Clouds of Secrecy: The Army's Germ Warfare Tests Over Populated Areas", azaz "A titkolózás felhõi: A hadsereg biológiai fegyverkísérletei nagy népességgel rendelkezõ területeken". Az írás egyelõre csak angol nyelven érhetõ el.

A kórház személyzete sokkot kapott a baktériummal fertõzött emberek látványától, mivel a Serratia marcescens nevû kórokozó sosem ütötte fel a fejét a kórházban, de még a város környékén sem. Az egyik beteg, Edward Nevin belehalt a baktériumok által okozott szövõdményekbe, amelyek miatt megbetegedett a szíve.

A várost beterítõ ködben még látszik a Golden Gate híd.
Fotó: AFP

Az amerikai hadsereg kétféle baktériumot engedett a levegõbe, az egyik a Serratia marcescens volt. A kísérletben szereplõ másik baktérium fajtájáról nincsenek információk.
A Serratia marcescens az un. opportunista kórokozók közé tartozik, amely normálisan apathogén (tehát nem okoz betegséget), de megbetegíti a legyengült immunrendszerû embereket. Megtalálható a normál bélflórában is, a gát bõrén, a húgycsõ környékén. Súlyos alapbetegségben szenvedõknél (idült tüdõ-vagy vesebetegek) tartós szteroid és/vagy immunszuppresszív kezelés miatt súlyos elhalásos jellegû tüdõgyulladást is okozhat. Jellemzõ erre a kórokozóra, hogy a legtöbb antibiotikummal és kemoterápiás szerrel szemben rezisztens, tehát e gyógyszerek nem hatnak rá. Ezért kitenyésztésekor mindig készít a labor rezisztenciát és megadja, hogy mely gyógyszerre érzékeny az adott talált törzs és ezzel kell célzottan kezelni. Ilyenkor ezzel az egy antibiotikummal kezelik a beteget.

Legelõször 1970-ben szereztek tudomást arról az amerikai állampolgárok, hogy évtizedeken keresztül "állatkísérleteket folytattak rajtuk az amerikai kormány ügynökségei" – írta könyvében Cole.

San Francisco nem az elsõ, de nem is az utolsó olyan nagyváros volt, amelyben a lakosságot nem informálták arról, hogy biológiai fegyvert tesztelnek rajtuk.

Voltak olyan kísérletek is, amely során tudatmódosító szereket teszteltek gyanútlan állampolgárokon. Olyan, nyilvánosságra hozott kísérletrõl is tudunk, amely során szifilisszel fertõztek meg feketéket. A kutatók visszatartották a betegséget meggyógyító gyógyszereket a páciensek elõl, csakhogy tovább tudják vizsgálni a kór lefolyását. A szifilisz nyomán létrejövõ szövõdmények súlyos, akár életveszélyes károsodást is okozhatnak, valamint a páciensek családtagjai is súlyos veszélybe kerülhetnek.

A kísérletek nagy része azonban baktériumok és vírus felhasználhatóságát volt hivatott vizsgálni egy esetleged biológiai támadás esetében.

A legtöbb teszt során mindössze pár száz embert fertõztek meg. De az felbecsülhetetlen károkat okoz, amikor milliókat tesznek ki vegyifegyverek vagy biológiai ágensek hatásának. Annak ellenére is, hogy a hadsereg rendszerint legyengített vírusokat és baktériumokat alkalmazott"

– írta Cole.

Alább néhány másik eset leírását találhatjuk, amelyekrõl Cole is beszámolt könyvében és amelyek megtörténtének a Business Insider újságírói is utána jártak.
Minneapolis-tól St. Louis-ig

A hadsereg két vegyület terjedésére volt különösen kíváncsi: ez a cink- és a kadmium-szulfid. A kanadai határ közelében felszálló kisgépekrõl permetezték vele a nagyobb városokat és a polgári lakosságot.
A kadmium-szulfid színe a citromsárgától a narancsvörösig változhat. Festékként használják kadmiumsárga néven. Vízben oldhatatlan, ezért felhalmozódhat a szervezetben és rákkeltõ lehet. A cink-szulfid a cink kénnel alkotott vegyülete. Fehér festékek készítésére használják. A két anyag tulajdonsága, hogy porózusan a levegõbe juttatva sokáig nem süllyed le. A kadmiumot és legtöbb vegyületét minden nemzetközi szervezet rákkeltõ anyagként sorolja be. Mérgezõ hatással van a vesére, a májra, a csontokra és a herékre, és megzavarja a hormonális és az immunrendszer, valamint a szív- és érrendszer mûködését. A szervezetbe kerülve helyettesíti az esszenciális cinket, ám toxikus hatása miatt a cink helyébe beépülve súlyos károsodásokat okoz. A kadmium emellett felhalmozódik az emberi és állati szervezetben, így krónikusan toxikussá válik.

Az is elõfordult, hogy a városközpontokban, egy gép segítségével ilyen vegyületet tartalmazó felhõket eresztettek a levegõbe, az épületek tetejérõl. Arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan terjed a szer városi környezetben, az épületek között.

Minneapolis látképe.
Fotó: AFP

Cole a könyvében olyan esetet is leír, amikor Minneapolisban egy iskola közelében eresztettek egy felhõt a levegõbe.

A gyanú eloszlatása végett a hadsereg arról tájékoztatta a városvezetést, hogy mindössze egy olyan anyagot tesztelnek, amellyel el lehet rejteni a városokat a bombázó gépek elõl, mintegy felhõvel bevonva azokat.

Az anyag hatásairól egyelõre vita folyik, az azonban biztos, hogy rákkeltõ anyagról van szó. Egy 1997-es, hivatalos jelentés szerint a hadsereg "nem tette ki a lakosságot veszélyes mennyiségû vegyi anyagnak".

Mindennek ellentmond, hogy a levegõbe eregetett cink- és kadmium-szulfid felhõk bizonyos esetek 1200 mérföldes távolságot is megtettek.

S.Louis városa.
Fotó: AFP

St.Loius városában egy szociológus megállapította, hogy a szegénynegyedekben szokatlanul megnõtt a rákos megbetegedések száma, valamint az emberekben található cink- és a kadmium-szulfid szintje. A kutatás eredményei miatt a missouri-i szenátorok hivatalos levélben vonták felelõsségre a hadsereget és válaszokat követeltek. Végül sosem derült ki, hogy az esetért ki a felelõs.
New York-i metró

1966-ban jelent meg egy tanulmány, amelyhez az adatokat a hadsereg gyûjtötte össze. A címe "Tanulmány a földalatti vonalakon utazók sebezhetõségérõl New York City-ben, különös tekintettel a biológiai ágensekkel végzett támadásokkal szemben".

Cole szerint a New York-i metróban végrehajtott kísérletek elképesztõen sokkolóak, tekintve, hogy hány ember volt kitéve egészségkárosodásnak.

A hadsereg azt vizsgálta, hogy mennyire lenne hatékony egy biológiai fegyver, amennyiben a föld alatti metróhálózatokban támadnának vele.

Amennyiben sikerül mondjuk egy villanykörtében több trillió baktériumot a sínekre juttatni, és az széttörik, akkor elhúzó szerelvény által felkavart menetszél szétteríti a baktériumokat az állomáson, illetve az alagúton keresztül eljuthat több állomásra is"

– írja Cole a hadsereg kísérleteirõl könyvében.

New York-i metró, 1977.
Fotó: AFP

A hadsereg egyik tudósa, Dennis Duggan 1995-ben tanúskodott egy esetrõl a Szenátus vizsgálóbizottsága elõtt, ami 1975-ben történt. Elmondása szerint az egyik baktériummal töltött villanykörtét a 14. utcánál dobták a sínekre, és a baktériumokat még az 58. utcánál is ki tudták mutatni. Ennél pontosabb meghatározás híján azt mondhatjuk, hogy a menetszél 5-10 kilométeres távolságra is el tudja repíteni a baktériumokat.

Összesen kétféle baktériumot használtak a kísérletekben: a Bacillus subtilis-t, és a Friscoban használt Serratia marcescens-t. A B. subtilis olyan baktérium, amelyet a leggyakrabban azok szervezetében mutatnak ki, akik életmérgezést kaptak. A baktérium ritkán okoz halálos megbetegedést, de elõfordult már ilyesmi.
Gombák, feketék

Elõfordult olyan teszt is, amely során a Norfolk Haditengerészeti Ellátmányi Központban bizonyos ládákba gombák spóráit tették és arra voltak kíváncsiak, hogy a ládákat kipakoló emberek milyen egészségkárosodást szenvednek el.

Fõleg feketékkel pakoltatták ki a ládákat, amelyben az Aspergillus fumigatus nevû gomba spóráit tartalmazták. Úgy tartották, hogy a feketék – a jelentésekben csak "nigrókként" hivatkoztak az afroamerikaiakra – sokkal kitettebbek a gombás fertõzéseknek. A jelentés rasszista nyelvezete és indítéka óriási botrányként robbant az 1980-as nyilvánosságra kerülésekor.
Az Aspergillus fumigatus a szervezet gombás megbetegedését okozhatja. Ez a gomba gyakran égés okozta fekélyekben, külsõ hallójárat pörkjeiben telepszik meg. A betegség ép immunrendszerû betegeken is okozhat jelentõs panaszokat, de az életveszélyes formákra a gyenge immunrendszerû betegek hajlamosak (pl. nyirokszervi daganatos betegségek, HIV fertõzés, és szteroid tartalmú gyógyszerek tartós szedése).
Titkos információk

A legtöbb, a hadsereg kísérleteivel kapcsolatos részlet a mai napig titok maradt. A legtöbb tesztrõl készült jelentés még mindig titkosított, vagy felkutathatatlan. Azonban korai kísérletek nyilvánosságra kerültek az Információszabadságról szóló törvény miatt. A kísérletekrõl szóló, nyilvánosságra került iratokból sok információt kihúztak, illetve több lap is hiányzik"

– áll Cole könyvében.

1977-ben a hadsereg több tagjának is tanúskodnia kellett a Kongresszus elõtt, mert a kísérletek ténye nyilvánosságra került.

Akkor, a hadsereg kötelékében szolgáló tudósok vallomása alapján az derült ki, hogy azt vizsgálták, hogy az USA mennyire sebezhetõ egy ilyen támadásban, valamint, hogy milyen taktikai és stratégiai lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy kivédjenek ilyen jellegû támadásokat.

Cole szerint a mából egészen más perspektívából tekintünk ezekre az eseményekre.

Akkoriban teljesen más gondolkodásmód volt a normális, mégpedig a hidegháborús gondolkodásmód. Azonban az már vitatéma, hogy mindez igazolhatja-e a lakosság tömeges mérgezését, megbetegítését.

A tudást, amire a kísérletekkel szert tett a hadsereg, késõbb fel tudták használni például az elsõ Öböl-háború során, amikor Szaddám vegyi fegyvereket vetetett be.
Fotó: AFP

A kérdés az, hogy még mindig folynak-e hasonló kísérletek? Cole szerint mindez nem túl valószínû.

Az életemre azért nem esküdnék meg, hogy nem tesznek semmi törvénytelent, de abból, amit tudok, az derül ki, hogy jelenleg nem folynak olyan jellegû kísérletek, amelyek több százezer embert, vagy akár még többet érintenének"

– írta Cole. A biológiai fegyverek tesztjei tovább folynak, azonban nincs jelen az a hidegháborús hangulat, amely a tömegkísérletekhez vezetett.

2001-ben a New York Times olyan biológiai fegyverkísérletekrõl szerzett tudomást, amely még a Clinton-adminisztráció alatt kezdõdött el. Ugyan 1972-tõl érvényben van a Biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény, amely tiltja az ilyen jellegû fegyverek fejlesztését, azonban a kísérletek tényét azzal igazolták, hogy megfelelõ védelmet kell nyújtani az efféle fenyegetések ellen.

A terror elleni háború újabb indokot szolgáltatott a fegyverek és az ellenük való védelmi képességek növelésére.

A 2001-es antraxos támadások után a bioterrorizmus elleni kutatások 1,5 milliárd dolláros támogatást kaptak, majd 2004-ben az összeget felemelték 5,6 milliárdra.

Ezek a projektek arra szolgáltak, hogy kidolgozzanak egy védelmi mechanizmust az ilyen jellegû támadásokra – írta Cole.

(Business Insider)
Link

Hozzaszolasok

154 #1 kakas
- 2016. September 27. 20:20:24
66.media.tumblr.com/003a81afc705d159d6f403bb1c70b118/tumblr_oe3vkrC3Gm1tqvv5eo1_400.png
131 #2 lalapapa
- 2016. September 28. 02:30:43
ha hasonlot mondasz a johiszemu birknak
akkor rad nez es bolondnak nez,
mert annyira biznak a fonokokben,
a valasz
what a fuck you talk about,
this
facking shitt
s_proszt
sot meg ha figyelo szemek is vannak
akkor biztos kesobb elveszted a munkad,
267 #3 Perle
- 2016. September 28. 09:35:47
Régen még tudták, mi az " illem", azóta már külföldön tesztelnek. Tarra égetést Vietnámban, fehér foszfort több helyen. Már a vegyi laborokat is külföldre vitték. Például egyet Grúziába, az orosz határ közelébe. Náthásak is lesznek idõnként a malacok.:|

A világ lakosságának 92 %-a szennyezet levegõt szív be. Nálunk is rossza helyzet a csatolt térkép szerint.
https://www.rt.com/news/360894-air-po...who-study/

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.10 masodperc
313,737 egyedi latogato