Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Merész lépésre készül Erdogan - Merkel helyett viszi a bankot?

TechnikaRengeteg vélemény kering a Deutsche Bank körül, de senki sem hiszi komolyan, hogy a politikusok hagynák bedõlni. Inkább azt találgatják, hogyan, milyen feltételekkel segítené ki az állam, ha valóban nagy lenne a baj. Egy piacközeli áron történõ tõkeemelés is elképzelhetõ lenne.


Miután a legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank részvényei a hét elején történelmi mélypontra, 10,20 euróra estek, a legvadabb találgatások is szárnyra kaptak a jövõjével kapcsolatban. Miután a német politikusok és a bank vezetése is többször cáfolta, hogy bankmentésre vagy tõkeemelésre készülnének, sokan arra tippelnek, hogy felvásárlási célpont lehet a pénzintézetbõl.

Talán a legabszurdabb ötlet eddig a törökök részérõl merült fel, Yigit Bulut, Erdogan török elnök egyik tanácsadója szerint Törökországnak egy országalapot vagy állami bankkonzorciumot kéne létrehoznia, és megvásárolni a német pénzintézetet – tudósított a Bloomberg. A németek részérõl nemzeti pénzintézetnek tekintett vállalatot így törökké lehetne tenni. Ezt az után mondta, hogy a múlt héten a második nagy hitelminõsítõ is bóvliba minõsítette le Törökországot, azóta három százalékkal gyengült a török deviza.

Ugrásra készen a törökök?

„Néhány nagyon jó társaság fog bajba kerülni az EU-ban, és készek kell legyünk arra, hogy megvásároljuk ezeket” – mondja a tanácsadó. Egyébként az egész török bankrendszer eszközei 836 milliárd dollárra rúgnak, miközben a Deutsche Banké 1,83 milliárd dollárt tesznek ki. (1630 milliárd euró.) Csakhogy, amint nemrég beszámoltunk róla, a bank tõzsdei áron vett értéke 14,5 milliárd euró körül volt a hét elején (miközben az OTP-é is 6,7 milliárd euró).

A bank részvényei a 10,20 eurós minimum óta kissé magukhoz tértek az utóbbi két napban, ma délben 10,88 euró volt az értékük, ám ez is alacsonyabb, mint a történelem során korábban bármikor. Az után süllyedtek ilyen mélyre, hogy az USA hatóságai 14 milliárd dollárt kezdtek el követelni rajta a 2008 elõtt eladott jelzálogpiaci kötvények miatt. A jelek szerint ebben az EU és az USA közötti politikai ellentétek is vastagon benne vannak.

Az elsõ öt már amerikai

A német DPA hírügynökség cikke, amelyet az egész német sajtó átvett, azt írja, hogy a világ legnagyobb befektetési bankjainak listáján a Deutsche Bank az idén a harmadik helyrõl a hatodikra esett vissza. (Az elsõ ötben már csak amerikaiak vannak: JP Morgan, Goldman Sachs, Citigroup, Bank of America, Morgan Stanley.) A bank részben saját belátása szerint épített le tevékenységeket takarékossági programja keretén belül.

Miközben az USA bankjainak a nyeresége már meghaladja a 2008-as krízis elõtti szintet, Európa tele van billegõ bankokkal – írja a DPA. Németország másik nagy pénzintézete, a Commerzbank is ilyen, nemrég jelentette be 9000 dolgozó leépítését. Az USA legnagyobb bankjai 2012 óta 468, az európaiak eközben csak 98 milliárd euró nyereséget értek el összesen. A cikk szerint az USA bankpiaca oligopolisztikus, a hat legnagyobb szereplõ adja a piac felét. (Az oligopólium „olyan piacok megnevezése, ahol az eladók viszonylag kis számban vannak jelen, és ennek köszönhetõen meglehetõsen nagy piaci erõvel rendelkeznek” - Wikipédia.) Németországban viszont a sok szövetkezeti bank és takarékpénztár miatt a piac széttagolt, erõs a verseny.

Maga zsugoríthatja magát

Sokan úgy vélik, a német nagybank „too big to fail”, túl nagy ahhoz, hogy hagyják bedõlni. Például a Bloomberg által idézet szakértõk is azt mondják, ha a Deutsche Bank valóban nagy bajban lenne, a német politikusoknak nem maradna más választásuk, mint az állami segítség. Ráadásul, mivel az EU jogszabályai (BRRD) limitálják az állami beavatkozást, túl sok variáció közül sem választhatnak. Egy lehetõség a megválás egyes üzletágaktól és a leépítések, mint a Commerzbanknál.

Piaci körülmények között?

Bizonyos feltételek megléte esetén, például ha magánbefektetõk is vásárolnak részesedést, piaci körülmények között történik, az állami részvényvásárlást engedélyezhetik az EU hatóságai. Ha tíz eurón vásárolnának részesedést, majd bebizonyítanák a piacnak, hogy téved ezzel az alacsony árral, az nem ütközne a jogszabályba – idéznek egy brüsszeli szakértõt.

A jogszabály azonban bizonyos szigorú feltételek esetén azt is lehetõvé teszi, hogy az állam rendkívüli lépéseket tegyen. Például ha komoly gazdasági zavarok korrigálásáról vagy a pénzügyi stabilitás megõrzésérõl van szó.

Ekkora bail-in lehetséges?

Az osztrák Der Standard úgy foglalja össze az EU-s szabályokat, hogy elõször a pénzintézetnek magának kell megkísérelnie a saját megsegítését, például eszközök eladásával. Ha ez nem sikerül, akkor jöhet a bail-in, azaz a részvényesek és hitelezõk bevonásával végzett kisegítés, akiknek össze kell dobniuk a szükséges tõkét. (A bail-in a belsõ kör beavatkozása, a bail-out kívülrõl jövõ személyek által végzett kisegítés.)

Ez után még beszállhat egy, a bankok befizetéseibõl táplált segélyalap is. A lap szerint azonban a Deutsche Bank hatalmas mérete miatt kétséges, hogy ezek az eszközök elegendõek lesznek-e, ha a pénzintézet bajba kerül. Emlékeztetnek rá, hogy az IMF nemrég a világ legnagyobb rendszerszintû kockázatának nevezte a bankot.

Tõkekövetelményeket nem emelnének

A híres német gazdasági kutatóintézet, az Ifo fõnöke, Clemens Fuest szerint ha a nagy német pénzintézetek jelenlegi helyzete fennmarad, az nagyban növeli egy válság kialakulásának az esélyét. Szerinte szigorítani kellene a bankokra vonatkozó sajáttõke-követelményeken, hogy csõd esetén ne az adófizetõk pénzébõl kelljen kimenteni a pénzintézeteket. Legalább a mérlegfõösszeg nyolc százalékát kellene kitegye a saját tõke.

A Financial Times szerint azonban Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta, Brüsszel nem fogad el olyan reformokat, amelyek az európai bankszektor tõkekövetelményeinek szignifikáns növelését jelentik.

Toxikus eszközök a Deutsche Banknál

A BÉT-en szereplõ Altera Vagyonkezelõ Facebook-kommentárja szerint méltatlanul kis figyelmet kap a legveszélyesebb pont: a német bank derivatív kitettsége. „A derivatív, vagy származtatott termékek (CFD-k, opciók, swap ügyletek, stb.) globális piaca megközelítõleg 550-700 ezer milliárd dollár. Ebbõl 75 000 milliárd dollárnyi a Deutsche Banknál van, amivel a világ legnagyobb derivatív kereskedõje.”

Eközben a világ GDP-je megközelítõleg 50 000 milliárd dollár, a világ kötvény- és részvénypiacainak együttes értéke körülbelül 100 000 milliárd dollár. „Egy ilyen irdatlan állományon 1%-nyi veszteség 750 milliárd dollár mínusz, ami nem csak a bankot viszi el, de a teljes nemzetközi bankszektort le tudja rombolni. Shortoljuk a Deutsche Bankot” - teszik hozzá.Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2016-09-30 19:19
Padlóra küldheti a forintot a német gigabank bukása

A Deutsche Bank bukása magával rántaná a teljes európai bankrendszert és óriási, a 2008-as válsághoz mérhetõ pofont adna a világ pénzpiacainak. A magyar tõzsde is veszélyben van.
Korábban a témában:

Magyar bankok egyes minõsítéseit javította a Fitch Ratings
Drasztikus leépítésre készül a német Commerzbank
Adózási problémák miatt Japánban is "horogra akadt" az Apple

Mélyrepülésben van Európa egyik legnagyobb bankja, Németország legerõsebb pénzintézete, a Deutsche Bank. A nagy múltú, rendkívül kiterjedt kereskedelmi és befektetési szolgáltatást nyújtó bank külsõ és belsõ körülmények miatt szinte ostrom alá került. Ha a német pénzintézet elsõ dominóként eldõl, nemcsak a német, hanem az attól nagymértékben függõ magyar gazdaság is megérzi a bukást. A legpesszimistább lapok a Lehmann Brothers 2008-as, apokaliptikus bedõlésével vonnak párhuzamot. A Bloomberg csütörtökön aggasztó hírekrõl számolt be. Információik szerint több hedge fund (befektetési alap) vonja vissza pozícióit, ami komoly bizalomvesztésre utal.http://24.hu/fn/p...nk-bukasa/
30 #2 osmagyar
- 2016-09-30 19:44
A jelenlegi bankrendszer elõbb-utóbb bedõl, mert hamis alapokon nyugszik. A temérdek fedezetlen pénz kezelhetetlenné válik, jön a csõd. Én azt mondom dõljön, mert hiába pofozzák a kakit, attól még kaki marad.
4 #3 Posta Imre
- 2016-10-01 08:12
Törökország katonai támaszpontot épített Afrikában

Szomáliában újoncokat fognak kiképezni a török katonák.

Törökország befejezte elsõ afrikai katonai támaszpontjának felépítését és felszerelését. A bázis Szomália fõvárosában, Mogadishuban van – írta meg a Sabah címû helyi lap pénteken.

A támaszpontot hamarosan használatba veszik azok a török katonák, akik a szomáliai hadsereg tagjainak kiképzésére érkeznek oda. A 200 török katona 15 ezer szomáliai újonc kiképzését fogja elvégezni a jelentés szerint.http://vs.hu/koze...paign=main
4 #4 Posta Imre
- 2016-10-02 09:53
Októbertõl a jüan is szerepel az IMF devizatartalék-kimutatásaiban

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) októbertõl a kínai devizát, a jüant (renminbi, RMB) is szerepelteti tagországai devizatartalékainak kimutatásában.
Októbertõl a jüan is szerepel az IMF devizatartalék-kimutatásaiban

Az adatok vezetése október elsejével kezdõdik és a 2017 márciusában publikálásra kerülõ 2016 negyedik negyedévi COFER (Currency Composition of Official Foreign Exchange Reserves) devizatartalék-kimutatásban szerepel majd elsõ alkalommal.

Az IMF tagjainak devizatartalékáról készített kimutatásban a renminbi külön tételként szerepeltetése azt jelenti, hogy a tagországok birtokában lévõ kínai devizaösszegeket és jüanban denominált eszközöket a hivatalos devizatartalék részének lehet tekinteni.

Az IMF devizatartalék-kimutatásában október 1-ig az amerikai dollár, az euró, a jen, a font-sterling, a svájci frank, az ausztrál dollár és a kanadai dollár szerepelt külön tételként.

atv.hu/MTI
http://www.atv.hu...tatasaiban

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.38 másodperc
2,744,811 egyedi látogató