Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Ady Endre: Korrobori

Kultúra1. A cikk Ady életében nem jelent meg, a szöveget elõször a Nyugat közölte, 1924. jan. 3-án. Az eredeti autográf kézirat a Petõfi Irodalmi Múzeum (PIM) tulajdonában van.
Az írás Ágoston Péter A zsidók útja c. könyvével, ill. a Huszadik Század c. folyóirat részben erre válaszoló 1917-es, a zsidókérdéssel foglalkozó ankétjával függ össze. Egyes vélemények szerint Ady tárcája e körkérdésre adott válasza volt. Ady egyéb írásaiból azonban kiderült, hogy szándékában állt válaszolni a neki is elküldött kérdõívre, ám hozzászólása csonka, azaz befejezetlen maradt, ez az írása azonban nem ilyen: Ady elküldte azt a Nyugatnak, ám a folyóirat máig ismeretlen okból mégsem közölte. A dolgozat pedig nem a költõ hagyatékából került elõ, hanem a Nyugat ún. kéziratmappájából, a kiadatlan írások közül.

Nem tudjuk, hogy Ady mit írt a Huszadik Század megkeresésére, s az az írás miért maradt befejezetlen? Ady Lajos ismert mûvében (Ady Endre, 1923) úgy vélte, hogy Ady akkori, élõszóban kifejtett állásfoglalását sokan antiszemitának és sovinisztának vélték, s a csalódott költõ végül is nem fejezte be írását, viszont belekezdett egy másik dolgozatba, amelyben igyekezett világosabban kifejteni véleményét, törekedve arra, hogy senkinek az érzékenységét se sértse meg. Ez persze nem magyarázza meg azt, hogy a második írása (valójában az elsõ befejezett mûve) miért nem jelenhetett meg?


2. De hát mi is az a korrobori és hogy kerül ide a magyarság vs. zsidóság viszonya? A korrobori (= corroboree) az ausztrál Baining-törzs (Gazella Félsziget, Új-Britannia, Pápua Új-Guinea) legényavatási ceremóniája, amelynek lényege, hogy a törzs nõtagjai zenére lejtett rituális táncaikkal erotikus izgalomba hozzák a törzs fiatal férfi tagjait. A nagy zsivajjal, lármával járó rendezvény szinte mindig valóságos szexuális táncorgiává fajul. A táncot Richard Parkinson (1844–1909) dán utazó írta le elõször, aki 1882-ben járt a Gazella Félszigeten. A 20. század elején kialakult és ismertté vált a korrobori másik jelentése a ‘zajos, táncos összejövetel’, a szó egyébként etimológiailag összefügg a dzsembori (= jamboree) kifejezéssel. Ady mindig hajlott a miszticizmusra: ha véleményét élesen szerette volna kifejteni szívesen élt meglepõ hasonlatokkal; ritkán használt, a közbeszédben nem vagy alig ismert fogalmakkal (ld.: A duk-duk affér, Új Idõk, 1908. nov. 15. A duk-duk egy melanéziai titkos „szabadkõmûves” társaság volt…)


3. A korrobori a magyarság és a zsidóság termékeny összeolvadásának metaforája. Ady már Nagyváradra kerülésekor, szerkesztõként találkozott asszimilált és érzéseiben magyarrá vált zsidó szerkesztõkkel, s többször is hangot adott annak a gondolatának, hogy néhány százezer eleven, agilis, tanulékony zsidónak a magyarságba olvadása igenis hasznossá válhat a magyarság számára. „A tehetséges, de nehézkesebb, lassúbb vérû turáni milliók” vérkeveredése akár új népet is produkálhat.

Úgy vélte, hogy a magyarság gyûlölve-vágyva ropja szerelmi táncát, a zsidóság pedig kitalálta Budapestet, s mindazt, ami az országban európai és mutatós. Mert magyarság már régen nincs, míg atyáink még így-úgy magyarok voltak ugyan, ám elfelejtették megcsinálni a magyarságot. Többször visszatér a tánc-allegóriához: a magyarság tánca azonban csak egyéni vitustánc (= szabálytalan akaratlan rángatózás, mozgászavar), vagy részeg haláltánc, egy kihalóban lévõ fajta utolsó jajveszékelése. Mert mi, magyarok már kevesen vagyunk: erejüket kiélt uralkodó osztályok, késõn felszabadult nyomorult parasztok és haszontalan fajtákkal öszvéresedett polgárok. S a végén az elnémetesedett és elszlávosodott „korcs-magyarok” rárohannak a magyarság nevében muzsikálókra és összetapossák hangszereiket…

A korrobori az egyetlen világosság még, ami elõcsalhatna valami nem szégyellnivaló fotográfiát rólunk, magyarokról. A magyarság csak egy megkötött, eltiport, ám most szabadjára engedett néppel termékenyülhet meg. A püspök, a mágnás, s más nobilitások csak akkor prosperálnak, ha zsidók. Ady elõtípusát látja – pontosabban látni véli – egy új, a korrobori által kiváltott népnek. A magyarság dilemmáinak megoldása lehet ez a korrobori (= fajkeveredés), elõtípusa egy remekbe szabott népnek, példaképe lehet a Balkán-fajták közé ékelt korcs-magyarok számára.


4. A Siralmak Könyvében, a hagyományok szerint Jeremiás próféta (= Jeremiás Siralmai) öt gyászénekben siratja el Jeruzsálem és a Templom i. e. 587-es elpusztulását. Az öt gyászénekbõl négy 22–22 sorból, a 3. gyászének pedig 3x 22 sorból áll. A héber ábécé huszonkét betûbõl áll, a 22–22 soros versek pedig a héber ábécé betûivel kezdõdnek – ábécésorrendben. Jeremiás az átélt borzalmakból fakadó mélységes gyászában Isten irgalmáért könyörög, mert csak az Úr bocsáthat meg a bûnösöknek és a bûnös népeknek is. Ady a 4. fejezetbõl idéz, amely Sion korábbi dicsõségét és mostani, sajnálatra méltó helyzetét említi. A Templom és Szentélye elpusztult, épületei és falai a földdel váltak egyenlõvé. Míg hajdan bõség és virágzás volt, most éhség és szenvedés uralkodik, s mindez a város bûnös tetteiért történhetett meg.

A reformáció elsõ prédikátorai, köztük az Ady által is megemlített Farkas András (egyetlen fennmaradt mûve Az zsidó és magyar nemzetrõl c. verses krónikája, 1538) a magyar és a zsidó nép történetét vetette egybe, s arra a következtetésre jutott, hogy a magyarságnak is – miként az ótestamentumi zsidóságnak – bûneiért kell viselnie romlását és balsorsát. Jeremiás keserveibõl, azaz a jeremiádokból azonban megingathatatlan bizalom is árad a Mindenható felé. Ezzel a bizalommal fordult Ady az asszimilálódó zsidóság felé, mert úgy gondolta, hogy azok a magyarság segítségére jöttek. Ha a két népnek ez a vágyott összekeveredése nem történik meg, akkor viszont az következhet be, amellyel Jeremiás próféta a zsidók ellenségeit (elsõsorban az edomitákat) fenyegette meg. Mint ismert, az edomiták részt vettek Jeruzsálem feldúlásában, Edóm azonban késõbb elpusztult, s az Úr ítéletét épp Izrael fiai hajtották végre: Edóm pusztulása = Izrael reménysége; a zsidóság viszont a magyarság reménysége a pusztulás ellen.



„Örülj és vígadozz, Edóm leánya, a ki Uz földjén lakozol, mert még Te rád is rád kerül a pohár, megrészegedel és meztelenkedel.”

„Eltörültetik a te álnokságod, oh Sion leánya, nem fog téged számûzni többé; meglátogatja a te álnokságodat, Edóm leánya fölfedi a te bûneidet.”

Szerzõ: Kozák Péter

Mûfaj: Esszé

Megjelenés: nevpont.hu 2013
Link

Hozzászólások

254 #1 mujko
- 2016-10-04 12:03
metéltek haverja volt pedig lehet volna ....?
http://szeszak.hu...ad-Ady.htm

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.28 másodperc
2,755,592 egyedi látogató