Torockais, jóbikos zsidó felütéssel...a cirkusz megyen tovább. Mondtam, hogy mindegy, nem? De! Közjogi következmények. Úgy dobták be ezt a kifejezést Magyarország aktív politikai szókincsébe, mintha közjogi következményei lettek volna annak, ha kimarad. Elvileg ilyenjei – közjogi következményei – lettek volna a kormány szerint az érvényes népszavazásnak is. Már azon kívül, hogy ugyanebben a témában bizonyos ideig nem lehetne újabb népszavazást kiírni. De a közjogi következményeket már a Fidesz határozta meg, utólag.

És ez nagyon sok szempontból érdekes. Azt, amit végül meghatároztak következményként, elõre nem mondhatták el.

Azért nem mondhatták el, mert alkotmánymódosításról nem lehet népszavazást tartani.

Így ha ez lett volna a népszavazás elõre kimondott célja célja, akkor a Kúria nem hagyhatta volna jóvá a kérdést (egy csomó oka így is volt, hogy ne tegye, de jóváhagyta).

Az alkotmánymódosításról elõször Pelczné Gáll Ildikó és Rubovszky György kezdtek el beszélni. Alig pár nappal késõbb már Orbán Viktor és Lázár János is beleállt a kérdésbe. Azt mondták, ha érvényes lesz a népszavazás, annak más következményei lesznek, mint annak, ha nem lesz érvényes. Elõbbi esetben ugyanis alkotmányt fognak módosítani, és a kérdést kijelentõ módban beleírják az alkotmányba.

Orbán Viktor és Lázár János nem mondtak igazat.

Akkor sem,

amikor a népszavazás kiírása elõtt nem mondták el, hogy az alkotmány módosítása lehet a népszavazás eredményének következménye, és akkor sem,
amikor az alkotmánymódosítást késõbb direktben az érvényes népszavazáshoz kötötték, majd miután érvénytelen lett a népszavazás, Orbán mégis bejelentette, hogy benyújtják az alkotmánymódosítást.

De ha el is fogadják, akkor a hazugságok és a népszavazási törvény megsértése (szellemében mindenképp) után konkrét jogvitába is keverhetik Magyarországot. Az ország legfontosabb törvényének egyik rendelkezése ugyanis szembemenne egy olyan határozattal, amelyet az Európai Tanács hozott 160 ezer menedékkérõ elosztásáról, és a magyar kormányra is érvényes.

(Újabb hazugság, vagy legalábbis az igazság nem elmondása, hogy az Orbán-kormány Brüsszellel azt hitette el, hogy a mostani népszavazás errõl a határozatról nem szól, csak a jövõbeni kvótarendszerrel kapcsolatos dönsétekrõl. Ezért sem engedhette volna át a kérdést a Kúria, mert túl általánosan fogalmaz.)

Az alkotmánymódosítással hirtelen eldönthetetlenné válna, hogy melyik jogrend van érvényben:

az Európai Unió közösségi joga,
vagy Magyarország alaptörvénye.

És ezzel jogvitába keverednénk saját magunkkal is, mert az EU-s közösségi jog a magyar jogrend része. Az Európai Unió szerzõdéseit ratifikáltuk, a döntéseit implementáltuk, minden uniós törvény és rendelkezés úgy vonatkozik ránk, mintha magyar jog lenne. Mert az.

Így konkrétan nem lehetne tudni, hogy a magyar jogrenden belül melyik rendelkezés érvényes a két egymásnak ellentmondóból.

Ennek csak akkor szakadhat vége, ha az Európai Bíróság elmeszeli az Európai Tanács határozatát a menedékkérõk elosztásáról.

Erre van is esély, ezért támadta meg a döntést Magyarország a bíróságon. A Tanács ugyanis nem mindenben felelt meg az EU jogalkotásának akkor, amikor a határozatot meghozta. Nem járt például a Európai Parlament elõtt, és az se biztos, hogy elég volt az elfogadásához alkalmazott minõsített többség, vagy abszolút többség kellett volna. Utóbbi esetben nem megy át a határozat, hiszen Magyarország például leszavazta.

Ha a határozatot elmeszelik, akkor a konkrét jogvita megszûnik, de az Európai Unió tovább fog izmozni a magyar kormánnyal, mert nem hagyhatja azt, hogy érvénytelen népszavazásra hivatkozva a tagállamok saját hatáskörben felülírják az uniós közösségi jog rendelkezéseit.

Ha hagyná, darabokra esne az Unió.

Arról nem is beszélve, hogy még csak témaként sem került elõ az, hogy a mostani 160 ezer elosztott menedékkérõn kívül – amelybõl 1294 jut Magyarországra – az EU továbblépjen a kvótarendszer kiterjesztése felé. Így teljesen fölöslegesen leszünk az Európai Unió legnagyobb bajkeverõi.

Vegyük át még egyszer az egészet Nógrádi Tanár Úr módra:

Egy. A népszavazási kérdést nem kellett volna átengedni.
Kettõ. A kormánynak elõre kellett volna mondania, mikor, és mit akar a népszavazás eredményével.
Három. Az alkotmánymódosítás sérti a népszavazási törvényt.
Négy. Az alkotmánymódosítás jogvitát fog eredményezni az EU-val.
Öt. Teljesen fölöslegesen lesz az a jogvita.
Hat. Az egésznek semmi értelme nincs, azon kívül, hogy eltereli a figyelmet az eredménytelen népszavazásról.

Link