Itt azért sokkal többrõl van már szó.A macinak sok van és "kisegít", ha úgy hozza. Márpedig úgy. Egy hónapja derült ki, hogy Magyarország, több évtizedes gyakorlatot felrúgva értékesítette a válsághelyzetekre készletezett élelmiszertartalékát, és megszüntette az ezért felelõs gazdálkodó szervezetet. Az ellenzék azóta hasztalan próbálta megtudni, mi lett a pénzzel, a raktárvagyonnal és hogy hol tart a végelszámolás, míg végül az NFM pár napja válaszra méltatta Gõgös Zoltánt. Ami a levélbõl nem derül ki, megtudtuk máshonnan.

Tavaly október közepén született egy kormányhatározat, amely kimondja, hogy a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében Magyarországon nem indokolt a Gazdaságbiztonsági Tartalék készletek fenntartása. Két napra rá megindult a készletezésért felelõs Tartalékgazdálkodási Nonprofit kft. (TIG) végelszámolása, majd egy hónapon belül újabb kormányhatározat született arról, hogy a társaság 2016 január elsejétõl nem kezelhet semmilyen tartalékot.

A csaknem egyéves csöndet egy európai hír oszlatta szét, amely egy, a lakosság vészhelyzeti védelmérõl készített és a német kormány által elfogadott új koncepcióról szólt. A több mint 20 év után újragombolt terv a polgári lakosság felé is megfogalmaz ajánlásokat, így például

öt napra elegendõ ivóvizet, tíz napra elegendõ élelmiszert, meleg takarót, gyertyát, gyufát, gyógyszert stb. javasoltak elraktározni.

Megint a brókerbotrány

A hazai sajtó és ellenzék nyomban rá is kérdezett az illetékes szerveknél: Magyarországon mi újság az állami vésztartalékokkal, és ekkor derült ki, hogy részben vagy egészben eladták, se búza, se kukorica, se rozs, se cukor, se olaj nincs annyi, amennyire egy nagyobb válsághelyzetben szükség lenne. A készletezésért felelõs nonprofit cég pedig végelszámolás alatt nyög,

koporsójába egy 410 milliós mínusz ütötte be az utolsó szöget, amelyet a TIG a brókerbotrány miatt bukott a Hungária Értékpapírnál.

fotó: reutersFotó: ReutersVarga Mihály, nemzetgazdasági miniszter az ATV Híradójának azt nyilatkozta, hogy minden országban, így hazánkban is meg kell lenniük a tartalékoknak, ám az MSZP-s Gõgös Zoltán úgy értesült, hogy nem csak a tartós élelmiszereket, de az élelmiszer alapanyagokat is értékesítették a felszámolás során vagy elõtt. A megszûnt cég helyére év végéig kellene újat létrehoznia a kormánynak, de a témának nincs gazdája, az újságírókat egymáshoz irányítgatták a felkeresett minisztériumok.

Az államtitkár válaszol

Miután a társaság végelszámolása után fennmaradó vagyon a Seszták Miklóshoz tartozó Magyar Nemzeti vagyonkezelõ Zrt. kezelésébe kerül, Gõgös Zoltán a fejlesztési miniszternek tette fel írásbeli kérdéseit. A szocialista politikus kifejti értetlenségét afelett, hogy a kormány egy százmilliós nagyságrendû bukás miatt számol fel egy amúgy 13 milliárdos céget, és arra kíváncsi,

vannak-e jelenleg és lesznek-e a jövõben stratégiai készletei Magyarországnak, illetve mi történik a TIG raktárvagyonával?

A miniszter helyett Fónagy János államtitkár válaszolt Gõgösnek. Érdemi, új információ nem sok van levelében, de abból kiderül, hogy a TIG készleteinek értékesítésérõl a végelszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit kft. dönt, egyelõre azonban még zajlik a vagyonhasznosítási koncepció elkészítése. Addig is megnyugtatja a kérdezõt, hogy a „raktárvagyon likvidációja” szabályszerû lesz, és abból megtörténik az elszámolás a hitelezõkkel és a tulajdonossal, a maradványvagyon pedig a magyar állam tulajdonába kerül.

Elmaradt számonkérés

A TIG ügyeire rálátó forrásunk szerint 2010 után kezdõdtek a bajok. A kormányoldal iránt elkötelezett új menedzsment 7,5 milliárdos készpénzvagyonnal és 30 ezer tonna búza, illetve 5 ezer tonna kukorica raktárkészlettel vette át a „boltot”, ám már

2012-ben többmilliárdos károkozást állapított meg egy FVM vizsgálat, amely egyúttal büntetõfeljelentést is szorgalmazott.

A feljelentés elmaradt, a felelõsöket kirúgták. Informátorunk úgy tudja, hogy az ominózus 410 milliós bukás is azért következett be, mert bár a cég vagyonát kizárólag állampapírban lehetett volna tartani, a menedzsment „vagyonkezelésre” adta át az összeget a Hungária Értékpapírnak. Emellett azonban több ízben hoztak szakmailag kifogásolható döntéseket: rossz áron adtak-vettek, rossz minõséget, és nem csak élelmiszer alapanyagok, hanem például tüzelõk vonatkozásában is. fotó: reutersFotó: Reuters

Forrásunk úgy tudja, hogy a 2015. októberi,

a Gazdaságbiztonsági Tartalék készletek felhalmozását megszüntetõ kormányhatározat idején már szinte semmi sem volt a TIG raktáraiban,

mivel az azt megelõzõ években már a készletek – vetõmag, liszt, cukor (csak ebbõl 6-8 ezer tonna még volt), szappan, stb. – kiárusításából tartották fenn magukat, illetve az ingatlanjaikban található üzlet- és raktárhelységek bérbeadásából.

Apropó ingatlanok

A TIG ingatlanvagyona alsó hangon is minimum 10 milliárdot ér: országosan Szegedtõl Somogyig, Szabolcstól Budapestig csaknem két tucat épületegyüttesbõl álló raktárbázis, fõvárosi székházuk egy önmagában is több milliárdos Duna parti épület. Informátorunk arra hívja fel a figyelmet, hogy nem egészen egy hónapja a kormány raktározásra irányuló támogatási programot indított, amely ingatlan vásárlásra és építésre is vonatkozik.

Mint mondja, él a gyanúperrel, hogy ezekbõl az uniós pénzekbõl a végelszámolással felszabadított és kiürített, többszázezer tonna tárolókapacitású korábbi TIG raktárak kerülnek hamarosan új tulajdonosok kezébe.
Link