Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Már nem csak beszélnek róla - hatályba léphet az egyezmény

TanácsadásBenjamin Fulford szerint nem sok köze van a klímához, inkább a világ pénzügyi átállításának "egyezménye" ez, melyhez a "klímát" csak álcának használják. FED bukik, meg a szokásos. Gerry küldte épp most olvastam. Link Mindenki megint le van leplezve! Ratifikálta a párizsi klímamegállapodást az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén kedden, amivel az egyezmény átlépte a hatályba lépéshez szükséges küszöböt.

A párizsi egyezmény a 2005-ben életbe lépett kiotói jegyzõkönyvet váltja fel. A hatályba lépés feltétele, hogy az ENSZ klímaváltozás elleni keretegyezményének 55 olyan részes állama ratifikálja a megállapodást, amelyek összesen a globális üvegházhatást okozó gázkibocsátás 55 százalékáért felelõsek.

Az EP plenáris ülésén felszólalt Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár, aki elmondta, fontos lépés a párizsi klímamegállapodás európai elfogadása, amely a jelenkor legnagyobb kihívására kíván megoldást adni. "Megmutattuk, hogy Európa betartja vállalásait és egy tisztább Európát hagy utódaira" – fogalmazott.

A megállapodás elfogadását lehetõségnek nevezte Európa számára ahhoz, hogy vezetõ szerepet töltsön be a klímaváltozás megállítása érdekében folyatott globális küzdelemben. "Meg kell védeni a legsérülékenyebb közösségeket és a jövõbeni nemzedékek érdekében is a megállapodás mielõbbi életbelépésére van szükség" – fogalmazott a fõtitkár.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szavazás utáni sajtótájékoztatón kijelentette, Európa megmutatta a világnak, hogy nagy dolgokat képes véghezvinni, ha összefog. Fontos történelmi folyamat része a megállapodás elfogadása, amelyre büszke lehet Európa – húzta alá.

klímaváltozás

A globális üvegházgáz kibocsátás 55 százalékát kitevõ 55 államnak kell ratifikálnia az egyezményt – fotó: iStock

Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelõs biztos a szavazást követõen elmondta, hogy a következõ közös feladat a kötelezettségvállalások megvalósítása. "A világ halad, és Európa ül a vezetõülésben" – fogalmazott az uniós biztos.

A felmelegedés nem haladhatja meg a 2 Celsius-fokot

A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közremûködésével megszületett keretmegállapodás azt a célkitûzést erõsítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás elõtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erõfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.

Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélõ technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelezõ érvényû keretet teremt a következõ 20-30 évre.

Eddig hét uniós tagállamban – Magyarországon, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában, Máltán, Portugáliában és Németországban – ratifikálták nemzeti szinten is az egyezményt. Ez a hét ország a globális kibocsátás 5 százalékáért felel.

Ahhoz, hogy a megállapodás életbe lépjen, a globális üvegházgáz kibocsátás 55 százalékát kitevõ 55 államnak kell azt ratifikálnia. Eddig 51.9 százalékot kibocsátó 62 ország ellenjegyezte a szöveget, így ha az EU a maga 12 százalékos részesedésével ratifikálja a megállapodást, akkor az a november 7. és 18. között Marrákesben tartandó COP22 konferencia alatt léphet életbe.
Link

Hozzaszolasok

4 #1 Posta Imre
- 2016. October 08. 08:27:16
Adósságban úszik a világ: az összes GDP 225%-át teszik ki a

Ez rekord: 2002-ben a világ GDP-jének csak a duplája volt az adósságállomány.

A pénzügyi válságok mélyebbek és tovább tartanak, mint a reálgazdaság visszaesései - figyelmeztet Vitor Gaspar, az IMF pénzügyi igazgatója. Elmondta: az adósságállomány jó része ugyan még 2008 elõtti, de az, hogy ezt nem sikerült csökkenteni, komoly kockázatot jelent. Azonkívül a feltörekvõ országokban 2008 után is nyakra-fõre vettek fel hiteleket a vállalatok, kihasználva az alacsony kamatokat. Most viszont sokan bajban vannak: különösen Kínában és Brazíliában aggasztó a helyzet. A háztartások általában óvatosabbak lettek 2008, a nagy pénzügyi válság után, de nem mindenütt. A Nemzetközi Valutaalap arra hívja fel a figyelmet: Ausztrália, Kanada és Szingapúr polgárai veszélyes tempóban adósodnak tovább.

Mindez növeli egy újabb pénzügyi világválság kockázatát. Különösen azért, mert a bankok egy része továbbra sincsen megnyugtató helyzetben. Erre hívta fel a figyelmet Christine Lagarde. Az IMF vezérigazgatója hangsúlyozta: nemcsak a Deutsche Bank van nehéz helyzetben. Európa egykor legnagyobb bankja 14 milliárd dolláros büntetést kapott Amerikában – még a 2008-as pénzügyi válság miatt. A washingtoni igazságügyi minisztérium idõközben jelezte: hajlandó a büntetés összegének a jelentõs csökkentésére. Christine Lagarde sürgette: mielõbb egyezzenek meg a felek, mert nagyon rossz üzenet lenne a világnak, ha a Deutsche Bank fizetõképessége komolyan kérdésessé válna. Márpedig 14 milliárd dollár esetében fennállna ez a veszély. Különösen, hogy Angela Merkel közölte: a német állam nem segít! Ha ugyanis a németek állami pénzen mentenék meg szebb napokat is látott bankjukat, akkor az olasz bankok ugyanezt kérnék. Nem is beszélve a görögök adósságállományáról, mely továbbra is Damoklész kardjaként függeszkedik az eurozóna felett…http://www.globoport.hu/176317/adossa...a-hitelek/
6 #2 anzsi a macska hala
- 2016. October 08. 13:53:44
A zsidók nagy találmánya, hogy a jövõt már nem csak szellemi, hanem anyagi síkon is lehet fosztogatni.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.10 masodperc
312,372 egyedi latogato