Bejelentkezés
Már nem csak beszélnek róla - hatályba léphet az egyezmény
Benjamin Fulford szerint nem sok köze van a klímához, inkább a világ pénzügyi átállításának "egyezménye" ez, melyhez a "klímát" csak álcának használják. FED bukik, meg a szokásos. Gerry küldte épp most olvastam. Link Mindenki megint le van leplezve! Ratifikálta a párizsi klímamegállapodást az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén kedden, amivel az egyezmény átlépte a hatályba lépéshez szükséges küszöböt.
A párizsi egyezmény a 2005-ben életbe lépett kiotói jegyzõkönyvet váltja fel. A hatályba lépés feltétele, hogy az ENSZ klímaváltozás elleni keretegyezményének 55 olyan részes állama ratifikálja a megállapodást, amelyek összesen a globális üvegházhatást okozó gázkibocsátás 55 százalékáért felelõsek.
Az EP plenáris ülésén felszólalt Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár, aki elmondta, fontos lépés a párizsi klímamegállapodás európai elfogadása, amely a jelenkor legnagyobb kihívására kíván megoldást adni. "Megmutattuk, hogy Európa betartja vállalásait és egy tisztább Európát hagy utódaira" – fogalmazott.
A megállapodás elfogadását lehetõségnek nevezte Európa számára ahhoz, hogy vezetõ szerepet töltsön be a klímaváltozás megállítása érdekében folyatott globális küzdelemben. "Meg kell védeni a legsérülékenyebb közösségeket és a jövõbeni nemzedékek érdekében is a megállapodás mielõbbi életbelépésére van szükség" – fogalmazott a fõtitkár.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szavazás utáni sajtótájékoztatón kijelentette, Európa megmutatta a világnak, hogy nagy dolgokat képes véghezvinni, ha összefog. Fontos történelmi folyamat része a megállapodás elfogadása, amelyre büszke lehet Európa – húzta alá.
klímaváltozás
A globális üvegházgáz kibocsátás 55 százalékát kitevõ 55 államnak kell ratifikálnia az egyezményt – fotó: iStock
Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelõs biztos a szavazást követõen elmondta, hogy a következõ közös feladat a kötelezettségvállalások megvalósítása. "A világ halad, és Európa ül a vezetõülésben" – fogalmazott az uniós biztos.
A felmelegedés nem haladhatja meg a 2 Celsius-fokot
A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közremûködésével megszületett keretmegállapodás azt a célkitûzést erõsítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás elõtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erõfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.
Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélõ technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelezõ érvényû keretet teremt a következõ 20-30 évre.
Eddig hét uniós tagállamban – Magyarországon, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában, Máltán, Portugáliában és Németországban – ratifikálták nemzeti szinten is az egyezményt. Ez a hét ország a globális kibocsátás 5 százalékáért felel.
Ahhoz, hogy a megállapodás életbe lépjen, a globális üvegházgáz kibocsátás 55 százalékát kitevõ 55 államnak kell azt ratifikálnia. Eddig 51.9 százalékot kibocsátó 62 ország ellenjegyezte a szöveget, így ha az EU a maga 12 százalékos részesedésével ratifikálja a megállapodást, akkor az a november 7. és 18. között Marrákesben tartandó COP22 konferencia alatt léphet életbe.
Link
A párizsi egyezmény a 2005-ben életbe lépett kiotói jegyzõkönyvet váltja fel. A hatályba lépés feltétele, hogy az ENSZ klímaváltozás elleni keretegyezményének 55 olyan részes állama ratifikálja a megállapodást, amelyek összesen a globális üvegházhatást okozó gázkibocsátás 55 százalékáért felelõsek.
Az EP plenáris ülésén felszólalt Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár, aki elmondta, fontos lépés a párizsi klímamegállapodás európai elfogadása, amely a jelenkor legnagyobb kihívására kíván megoldást adni. "Megmutattuk, hogy Európa betartja vállalásait és egy tisztább Európát hagy utódaira" – fogalmazott.
A megállapodás elfogadását lehetõségnek nevezte Európa számára ahhoz, hogy vezetõ szerepet töltsön be a klímaváltozás megállítása érdekében folyatott globális küzdelemben. "Meg kell védeni a legsérülékenyebb közösségeket és a jövõbeni nemzedékek érdekében is a megállapodás mielõbbi életbelépésére van szükség" – fogalmazott a fõtitkár.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szavazás utáni sajtótájékoztatón kijelentette, Európa megmutatta a világnak, hogy nagy dolgokat képes véghezvinni, ha összefog. Fontos történelmi folyamat része a megállapodás elfogadása, amelyre büszke lehet Európa – húzta alá.
klímaváltozás
A globális üvegházgáz kibocsátás 55 százalékát kitevõ 55 államnak kell ratifikálnia az egyezményt – fotó: iStock
Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelõs biztos a szavazást követõen elmondta, hogy a következõ közös feladat a kötelezettségvállalások megvalósítása. "A világ halad, és Európa ül a vezetõülésben" – fogalmazott az uniós biztos.
A felmelegedés nem haladhatja meg a 2 Celsius-fokot
A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közremûködésével megszületett keretmegállapodás azt a célkitûzést erõsítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás elõtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erõfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.
Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélõ technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelezõ érvényû keretet teremt a következõ 20-30 évre.
Eddig hét uniós tagállamban – Magyarországon, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában, Máltán, Portugáliában és Németországban – ratifikálták nemzeti szinten is az egyezményt. Ez a hét ország a globális kibocsátás 5 százalékáért felel.
Ahhoz, hogy a megállapodás életbe lépjen, a globális üvegházgáz kibocsátás 55 százalékát kitevõ 55 államnak kell azt ratifikálnia. Eddig 51.9 százalékot kibocsátó 62 ország ellenjegyezte a szöveget, így ha az EU a maga 12 százalékos részesedésével ratifikálja a megállapodást, akkor az a november 7. és 18. között Marrákesben tartandó COP22 konferencia alatt léphet életbe.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. October 08. 08:27:16
- 2016. October 08. 13:53:44