Ajvé és coresz! Micsa meglepetés! A Csendes-óceáni Partnerség országai mérsékelten, de még bizakodnak Trumpban. A szakértõk azonban már Ázsiát figyelik: arra számítanak, Kína veszi át az USA globális szerepét.

Senkinek sem okozott meglepetést, hogy Donald Trump elsõ döntései között lesz a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) felszámolása. De ennek ellenére a döntést több ázsiai ország is hideg zuhanyként élte meg – írja a BBC.
“

Azt gondolom, vannak olyanok, akik az oltárnál várakoznak, és ha nem érkezik meg a menyasszony, az nagy fájdalmat okozhat nekik, és nem csak érzelmileg, hanem tényleg hosszú idõre sérülnek a fájdalmuk miatt"

– mondta Lee Hsien Loong, Szingapúr elnöke a TPP felmondásáról.
Vesztesek, de reménykednek

A TPP-t 2015-ben az Obama-adminisztráció idején 12 állam kötötte meg: az USA-n és Japánon kívül 10 további csendes-óceáni ország (Ausztrália, Kanada, Japán, Malajzia, Mexikó, Peru, Vietnam, Chile, Szingapúr és Új-Zéland). Kínát ezzel a megállapodással megkerülték, és mintegy 800 milliós piacot fedtek le, ami a világkereskedelem 40 százalékát jelenti.

Szingapúr a partnerség felmondásának egyértelmû vesztese, mivel a kis szigetállam gazdasági növekedéséhez hozzájárul a nemzetközi kereskedelem. A döntés nagy port kavart az országban: Szingapúr a partnerség elõzményének is a társalapítója volt, és remélték, hogy a hajózással továbbra is részt vehetnek majd a nemzetközi kereskedelemben.

Vietnam várta a legtöbb hasznot a partnerségtõl, a Petersen Intézet szerint az ország viszonylag zárt gazdaságként mûködik, azonban a vámmentes rizs, a tengeri ételek, illetve az olcsóbb textil kereskedelmével 10 százalékkal növekedett volna a gazdaságuk 2025-ig. Az intézet tanulmánya szerint Malajzia ugyanebben az idõszakban 5,5 százalék növekedésre számíthatott volna a pálmaolaj export által.

Najib Razak, malajziai miniszterelnöke azt mondta, hogy erõsen támogatja a kereskedelem fejlesztését az Ázsia régióban. A miniszterelnök optimista, és azt mondta, hogy már „alig várja, hogy közösen dolgozhassanak együtt Trumppal", ami majd mindenki számára „igazságos és fenntartható lesz".
Nincs min meglepõdni, de attól még kiábrándító

Az eredeti tervek szerint az érintett országoknak minden bizonnyal többlet exportot jelentett volna a partnerség – most azonban a kihagyott Kína profitálhat Trump döntésébõl.

Kína jó pozícióban van ahhoz, hogy átvegye az USA globális szerepét: az Új Selyemút programmal – késõbb „Egy öv, egy út” stratégia (One Belt, One Road – OBOR) néven – akar új infrastruktúrát kiépíteni Eurázsiával és az Európai Unióval. A TPP-n kívüli országokkal pedig még szorosabb együttmûködést akar a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségben (RCEP), ami jelenleg több mint 3 milliárd embert, azaz a világ népességének 45 százalékát éri el.
Fotó: XINHUA / Jin Liangkuai
Moranbong Band, Észak-Korea, Kim Dzsong Un

Új Selyemút: közúti, vasúti, olaj- és gázvezetékeket építenek ki Európáig

Az angolszász országok diplomatikusan reagáltak Trump bejelentésére: Malcolm Turnbull, ausztrál miniszterelnök azt mondta, idõvel kiderült, milyen irányba fog elmozdulni Trump és a kongresszus, de a TPP tagjai kiállnak a partnerség ratifikálása mellett.

John Key, Új-Zéland miniszterelnöke pedig azt mondta, hogy: „az Egyesült Államok nem egy sziget, nem fog egy helyben ülni és azt mondani, hogy nem fog kereskedni a világgal" – a miniszterelnök szerint eljön majd az a pont, amikor néhány dolgot meg kell fontolnia az USA-nak.
“

Ez nagyon lehangoló hír. Ez azt jelenti, hogy vége Amerika vezetõ szerepének a kereskedelemben és átadta a stafétabotot Ázsiának. Ugyanebben az idõben a gazdaság növekedés lelassul. A világ aligha engedheti meg magának, hogy a legnagyobb gazdaságok befelé forduljanak"

– mondta Deborah Elms, az Ázsiai Kereskedelmi Központ ügyvezetõ igazgatója.

Simon Rabinovitch, az Economist Ázsia közgazdasági szerkesztõje szerint nincs min csodálkozni, de attól még kiábrándítónak tartja Trump döntését. Szerinte a TPP nagyon jó lehetõség lett volna az Egyesült Államoknak, ami által beleszólhatott volna Ázsia és Amerika közötti gazdasági kapcsolatokba, továbbá a munkavállalói jogok és a szellemi tulajdonjogok szabályozásába.

Jim Rogers befektetõ szerint történelmi fordulópont elõtt állunk, hogy kiderüljön Ázsia és a csendes-óceáni térség szerepe, ahol jelenleg alacsonyak az adósságok, de hatalmas vagyonok felett rendelkeznek.
Link