Judapestre gyûltek, hogy fedõtörténet (víz) alatt véglegesítsék a terület és "hatalom" újrafelosztását. Nyugi, ádernek ehhõ csak a nevét kell adni, közünk sincs hozzá. A víz ma a legveszélyeztetettebb erõforrás, ezért el kell érni, hogy a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé váljon - jelentette ki Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-ot megnyitó beszédében hétfõn, Budapesten. Hangsúlyozta: megfelelõ mennyiségû és minõségû víz nélkül nincs elegendõ élelmiszer, nincs ipari fejlõdés és nincs fenntartható urbanizáció, a víz a béke és a biztonság záloga.

Áder János kifejtette, hogy 2030-ig a népesség további gyarapodása és az élelmiszerfogyasztás növekedése harmincszázalékos vízfogyasztás-emelkedést eredményez.

Ráadásul az iparnak 2050-ig minimum 50 százalékkal több vízre lesz szüksége – mutatott rá az államfõ. Kiemelte: a világtalálkozó résztvevõi azért gyûltek össze, hogy megoldásokat találjanak a közös gondokra.
Áder János hozzátette: ha nem oldják meg a vízgazdálkodással összefüggõ problémákat, akkor a fenntartható fejlõdési célok sem lesznek elérhetõk.

Ezért össze kell gyûjteni a világban fellelhetõ legjobb megoldásokat, meg kell teremteni máshol is a sikeres adaptáció feltételeit, ösztönözni kell az új innovatív megoldásokat. A siker reményében mielõbb és minél több kísérleti programot kell indítani, mindehhez pedig meg kell teremteni a finanszírozás feltételeit – húzta alá, hozzátéve: az idõ sürget.

Az elnök kitért arra, hogy a mezõgazdaság a teljes vízfelhasználás 70 százalékát igényli, de a termõföldek mindössze 15 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. Ezek a földek adják azonban a termés 40 százalékát.

Áder János köztársasági elnök felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény elsõ napján, 2016. november 28-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Ma vannak országok, amelyek egyhatodnyi vízzel képesek annyi termést elõállítani, mint mások – mondta Áder János.
Rámutatott arra is, hogy a klímaváltozás hatásait 80 százalékban a víz közvetítésével lehet érzékelni.

A klímaváltozás okozta károk hatással vannak az áramellátásra, az iparfejlesztésre, az áramexportra, a kiépült infrastruktúra használatára, a befektetett hatalmas összeg megtérülésére.

Emellett a klímaváltozás, a belõle adódó vízhiány révén, jelentõsen befolyásolja az élelmiszeripari alapanyagok termelését, példaként említette a Nílus vidékét, ahol a búza és a kukorica hozama akár 50 százalékkal is csökkenhet. Az urbanizáció egyértelmûen vízhez kötött, a vízhiány a városok elnéptelenedését hozhatja – jelentette ki a köztársasági elnök.

Ameenah Gurib-Fakim, Mauritiusi Köztársaság elnöke és Han Szung Szu volt dél-koreai miniszterelnök (b-j) érkezik a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferenciára a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény elsõ napján, 2016. november 28-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Áder János végül David Atterborough-ot idézte: “A földi élet jövõje attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni.




Sokan egyénileg is megtesznek minden tõlük telhetõt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában”.

Thomson: az emberi civilizáció a tét

Peter Thomson, az ENSZ Közgyûlés elnöke szerint a világ olyan úton halad, amely a fenntarthatatlanság felé vezet. A párizsi megállapodás fõ célja, hogy az átlagos globális hõmérséklet-emelkedés 1,5-2 Celsius-fokon belül maradjon, de ahova most a világ tart, az a 3-4 fokos melegedés. Nem tudni, ebben képes lesz-e fennmaradni az emberi civilizáció – mondta.

A klímaegyezmény célkitûzései kijelölik a feladatokat, de az emberiség még nem tért észhez. A célkitûzések megvalósítása nélkül az emberiség jövõje van veszélyben – jelentette ki Peter Thomson.
Link