Kii mer hozzaszolni a fentiekhez? Tulajdonkeppen nem egy feltett kerdes van leirva, inkabb tenymegallapitas ez.

Megis, visszaterve minapi elmelkedeseinkre erkolcsrol, lelkiismeretrol, tisztessegrol meg egyutterzesrol, most a huseg, a hosiesseg, onfelaldozas, hazaszeretet fogalmainkat is odacsaphatjuk a tobbihez (nem a foldhoz, mert akkor meg kinohetne beloluk valami)

Ennyit vitainditonak; amugy meg mea culpa, ha iraskenyszert allapitana meg a picomokus

" az elöljárók és feljebbvalók parancsot adhatnak, amelyet az alárendeltek ellentmondás nélkül teljesíteniök kell "

Parancsteljesítõk. Az emberiség legalja, legbûnösebb csoportja.

Hol van itt az egyéni morál, becsület, a legkisebb igazságérzés, emberi érzések és szimpátia?
Mivel tudja magyarázni magának, utódjainak, bárkinek, ma is: aki résztvesz, szerepet vállal bármilyen beosztásban a mai rendszer fenntartásában?

Aki meg sunyin félrenéz, saját önfenntartó kis szaros buborékában élvezkedik, az cinkos gyáva gazember,

Gutai, mikor katonáskodtam, eszembe se jutott megkérdõjelezni. Ma sem! DE! Az nincs leírva, hogyan hajtsd végre, s hogyan tedd végrehajthatatatlanná, sõt, esetleg a parancsosztót hozd olyan helyzetbe, hogy saját parancsának áldozata legyen. Az is igaz, hogy aki olyan mélységbe lát, már nem alkalmas katonának, illetve nagyon is, de õt már specnek nevezik. Ha ezt a "parancsnok", vagy maga a "beosztott" nem veszik észre, végzetes következményekkel járhat. Illetve nem, mert már annyi végzet volt, hogy már rég vége kellett volna legyen, oszt még sincs.

Kípfaragó, csak, hogy ne feledjünk!

-Ertettem!

Honvédelmi ismeretek? Szerintem mára ezek csak formaságok lettek, az igazi jelentõségük?!..... ahhoz rendszert kéne váltani, de ugye nincs kikkel?! Akkor mit akartok? Persze a fenti könyv sem honvéd, és semmi esetre se magyar, egy judeobolsevik agymosás. A valódi honvéd ismeret valahol itt kezdõdött.



A világháború kitörésekor beszüntette egy idõre megjelenését, de 1920-ban ismét életre kelt és 1921-tõl kezdve a m. kir. Hadtörténelmi Levéltár kiadásában jelent meg. A Magyar Katonai Közlöny is megfelelt maga elé tûzött céljának és hivatásának: »A magyar katona, különösen pedig a csapattiszt szellemi és kulturális igényeinek kielégítése s a magyar harcos szellem ápolása.

Kiragadva....

Kérdés ugye nincs? Hol láttok ma magyar harcos szellemet leírva? Ja, sehol. Magát a viselõjét, hordózóját, meg még fehér holló képében sem, annyira ritka.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/collect...aiKozlony/

"Mivel tudja magyarázni magának, utódjainak, bárkinek, ma is: aki résztvesz, szerepet vállal bármilyen beosztásban a mai rendszer fenntartásában?"

Nem gondolod, hogy ez magyarázatra szorul? Szerinted? Ha komolyan ilyenen törnéd az agyad, akkor éhendöglenél, mutass 50 olyat az uccáról összeszedve, akikért kár ha megdöglik, hogy akik fenntartják ezekben a közegekben a lévõk a rendszart, ami a halálát okozza az ucca birkájának? Ugggggyan már, azok taposnak el elõször akiket kordában kell tartani, ha beüt a ménkû, sajnálod ezeket? Jaj. Ezt nem így kell már értelmezni, ZUBOR, ugye tudod te is, hogy a kérdést rosszul tetted fel? És érzed is hogy miért?!

Jó lenne, ha a katona, rendõr és stb...is tisztában lenne vele, kiket is szolgál és kiket kellene szolgálnia. Nem a kormányt képviselõ politikusok termelik meg nekik is a mindennapi betevõt, használati eszközöket, stb...hanem azok, akiket pont az õ feladatuk, ha kell, erõszakkal is elnyomni felsõbb utasításra, vagy inkább parancsra. Elõször is, azt a kérdést kellene feltennie mindegyiküknek önmagának, "ha én is ebbõl a népbõl származom, ez a nép etet, tart fent engem is, ez a szülõföldem, itt nyugszik minden felmenõm, mi a rohadt rossebért szolgálom én még is az ellenségeinket?" Pont az a kezet harapom, ami etet, azok meg, akik simán küldenek értelmetlen csatákba, értelmetlen halálba, biztonságos bunkerekben ücsörögnek, testõrökkel körülvéve, azokat meg védem és szolgálom! Nézve a régi fekete-fehér vagy ritkán színes háborús dokumentumfilmeket, nem értem, mi a fenét kerestek idegen földön, más országában a katonák? Kiknek az érdekeit védték ott, idegenben? Hát, nem a hazájukat, a saját népük érdekeit, az már biztos! Hazát csak határokon belül lehet védeni, akkor mondhatjuk azt, hogy a hon védelme. Bár a magyarok helyzete egészen speciális, tekintve, hogy magyar területek veszik körbe, idegen hatalmak által bitorolva. Szóval, mindezzel csak azt akarom mondani, hogy nem a rossz oldalt kellene védeni és rossz célokat szolgálni. Semmi keresni valónk nem volt Doberdónál, Isonzónál, se a Don kanyarban, se máshol. Ami meg a belsõ ellenséget illeti, na azzal jócskán el vagyunk látva és pont õket szolgálja ki honvédelmünk maradéka, a rend-õr-ségünk és a többi hozzájuk hasonló súlyos tévedésben leledzõ fegyveres testület. De ugye a pénz beszél, a kutya meg parancsot teljesít. Ha kell, parancsra fegyvert ragad, vagy épp Júdás pénzért kiejti azt a kezébõl, ha épp a hazáját kellene megvédenie. Ugye? Honvédség teljes leépítése. "Nem kell több katona!" Hát, minek is az?

Nézve a sok szerencsétlen katonát, ahogy hóban, sárban, fagyban, esõben vagy épp hõségben szenvedve törtek elõre valami távoli cél felé, az jár a fejemben, vajon hányszor kívánták pokolba az õket oda küldõket. Mint a "Vaskereszt" címû háborús filmben is. Hõsies cselekedet megdögleni olyan célokért, ami valójában csak üzlet valakiknek? Mert minden háború egy valamirõl szól valójában. Valakik üzletérõl. Mert a háborúnál nincs jobb üzlet! Sajnálom azt a sok szerencsétlent, akik teljesen értelmetlenül haltak borzalmasabbnál borzalmasabb halált, nem is sejtve, kiknek az érdekeiért harcolnak valójában. De még a háborúk túlélõi sincsenek tisztában vele, miért is, kikért is folyatták vérüket és más, hozzájuk hasonló szerencsétlenek vérét. Valós ok nélkül gyûlölték a másik nemzet katonáit, civileket, csak azért, mert bevették a maszlagot, amit beadtak nekik, hogy a német, az orosz, a magyar és stb.. ilyen meg olyan mocskos népség, megérdemli, hogy pusztuljon. Pedig valójában az uszítóknak, a háborúk nyerészkedõinek kellene már pusztulnia az utolsó szálig! Sohasem fogom megérteni az embereket, akkor sem, ha jelenleg én is az vagyok, állítólag. Mert álomnak túl életszerû, életnek meg túl szürreális, amit emberként, ebben a bõrben meg és át kell élnem. Egyszerûen nem értem, hogyan lehet ennyire beteg egy intelligensnek titulált faj, többségében!?

Szalonna, a rendszer önfenntartó. Vagyis felülrõl tartják "karban", vagy karbon. A rendszeren kívül testileg nem léphetsz, mert fizikai léted, de meg ellenállásod, habitusod reakciót vált ki, melynek interakció a következménye. Az ellenállás a rendszert erõsíti, ha passzív, ha aktív. Érdekes lehet ez a "mutass olyat, akiért kár". Itt vagy te, meg én...persze ez nem igaz, de lehet. Állítólag feladattal jöttünk ide, vagy küttek, vagy hoztak. Elviekben senkiért nem kár és mindenkiért. 11 éve még én se fogalmazódtam meg, csak formálódtam. Ösmerõsöm pár napja mondja, hogy sokan "tisztelnek ám", csak nem szólnak hozzá, nem mutatják meg magukat. Ki tudja? Ha "elbukok", lelõnek, akasztanak...vagy valami, lehet olyan áll be a "helyettem", akire eddig nem is gondótunk és nem azért, mert zsidó ügynök.

Aztán mög had legyek némileg elfogult a gyermekeimmel és feleségemmel kapcsolatban is. Az asszonynalók más a dóga, de érte kár lenne egészen biztosan! A gyerekeink igazságérzete fejlett és még lesz bajuk elég. Marci már most kis tökmagként a "békítõ". Ha még az ereje is gyarapodik, remek kis bírává válhat. Blanka a "harcos királylány". Igazi amazon. Ki tudja, hogy családanyaként, vagy közösségi vezetõként tudja majd kamatoztatni kemény tartását.
Máté a "csendes víz, partot mos". Szépen halad a maga útján.

Az élet = harc és a harcok összessége = háború. Úgy lent, mint fent. Nem kellemes dolog átlátni, hogy a háborúkat fentrõl szervezik, rendelik el és az alantasokkal végeztetik el a kötelezõ körök leróvását. Ki lehet ebbõl lépni. Feltett szándékom és nem fogok teketóriázni. Amint nem látom semmi hasznát, értelmét és célját földi létezésemnek, úgy lépek. Ez rég nem kérdés bennem. Lehet meditálni is! Az agyunk kapacitásának töredékét vesztegethetjük itteni helyzetünk felismerésére. Van hová fejlõdni!

Ön-fenntartó, de még sem, és még is, mert nem változik semmi, de közben változik. A harc a maceszért is BEL - KÜL. Már csak a gombócon esnek egymás torkának, és egymástól lopnak, mert már nincs honnan, nincs kitõl, csak saját maguktól.