Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Újra háborús üzemmódra kapcsolhat Románia egy éven belül

KülföldA zsidómegszállta "Románia" lerohadja a zsidómegszállta Erdélyt és a zsidómegszállta Magyarországot? Micsoda zene füleimnek! S mindezt a zsidómegszállta rmdsz és orsós közremekmûködésével, orosz fedezék alatt amerikai katonákkal kivitelezve cahal irányítással! Ajvé! Úgy látszik, meghozta gyümölcsét a Fidesz és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közti fegyverszünet: a vasárnapi romániai választásokon a pártnak sikerült több mint egy százalékkal növelni parlamenti erejét. A választási kampány nem volt mentes idegengyûlölõ és magyarellenes kirohanásoktól sem, de azt, hogy mit tartogat a jövõ az ország és a magyar kisebbség számára, inkább az elkövetkezõ hetek kormányalakítási tárgyalásai fogják meghatározni.

Az idei év a jobboldal és a jobboldali populizmus gyõzelmi meneteként vonulhat be a történelemkönyvekbe, és ritkán hallottunk olyant, hogy baloldali jelöltek vagy pártok sikert értek volna el. A vasárnapi romániai parlamenti választásokon viszont látszólag ez történt. A román Szociáldemokrata Párt (PSD) a szavaztok 99 százalékos feldolgozottságánál több mint 45 százalékos támogatást szerzett mind a képviselõházban, mind pedig a szenátusban. A töredékszavazatok újraelosztása után még azt is elõfordulhat, hogy a párt megközelíti, sõt meg is haladja az 50 százalékos álomhatárt. A PSD gyõzelmének mértékét az is növeli, hogy legnagyobb vetélytársa, a második helyezett Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig szerezte meg a voksok 20 százalékát.
Trollkodással a parlamenti küszöbért

A PSD gyõzelmét a baloldal gyõzelmeként elkönyvelni azonban, nem föltétlenül célravezetõ. Kelet-Közép-Európa legsikeresebb szociáldemokrata önmeghatározású pártjai, a Robert Fico Smerje Szlovákiában és a Liviu Dragnea által vezetett román PSD, és bizony egyikük sem nevezhetõ vegytiszta baloldali pártnak. A román állampárt romjain létrejövõ PSD-elõdformációk sosem tántorodtak el egy kiadós magyarellenes sovinizmustól, és értékrendjében inkább tekinthetõ vallásosnak és konzervatívnak, mint szabadelvûnek. Az idei kampány sem volt mentes ezektõl, a korszellemet követve a szocdem vezérkar vaskos sorosozásba kezdett, hogy lejárassa a hivatalban lévõ és jobboldal által pajzsra emelt miniszterelnököt, Dacian Ciolost. A PSD szintén támogatta a vallásos civil szervezetek és az ortodox egyház által kezdeményezett aláírásgyûjtést is, amelynek célja, hogy az alkotmány férfi és nõ kapcsolataként definiálja a házasságot. Magyarellenes felhangok is elõkerültek, bár ebben a mûfajban a törpepártját (Népi Mozgalom Pártja, PMP) marketingelõ ex-államfõ, Traian Basescu a verhetetlen. „Románia a Tiszáig tart” – mondta az egykori köztársasági elnök már-már díjnyertes trollkodásainak egyike alkalmával. Ez a parlamenti küszöb átugrásához volt neki elegendõ.
Bukarest, 2016. december 11. Liviu Dragnea, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nyilatkozik a sajtó képviselõinek Bukarestben 2016. december 11-én, a parlamenti választásokat követõen. Az elsõ becslések szerint az eddigi legnagyobb frakcióval rendelkezõ PSD fölényesen, a voksok csaknem 46 százalékát megszerezve nyerte meg a romániai parlamenti választásokat. (MTI/AP/Vadim Ghirda)
Liviu Dragnea, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke sajtótájékoztatót tart
Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda

Nagy valószínûséggel azonban nem a sorosozásnak vagy a tradicionális házasságmodell melletti kiállásnak köszönheti a szociáldemokrata párt mostani eredményét, hanem inkább 2012 májusa és 2015 decembere közötti mandátuma megvalósításainak, illetve a kampányban tett konkrét anyagi ígéreteinek. A Victor Ponta által vezetett kormány, amelynek 2014 márciusáig a PNL is tagja volt, jelentõs minimálbéremelést hajtott végre, csökkentette az élelmiszerek áfáját 24-rõl 9 százalékra, majd késõbb pedig minden termékét 20 százalékra. Ezek az intézkedések minden egyes román állampolgár zsebén érezhetõk voltak, sokat tolva a párt népszerûségén. Ponta tavaly decemberben megbukott, helyét a jobboldali pártok által támogatott Dacian Ciolos, egykori mezõgazdasági európai biztos vette át. Az ellenzékbe került PSD a kampányban szintén jelentõs minimálbér- és nyugdíjemelést ígért, illetve azt, hogy kiiktatná a jövedelemadót a kiskeresetûek, az orvosok és az IT-szektorban dolgozók számára.

A szélesebb társadalmi rétegeket megszólító gazdasági intézkedések és ígéretek, illetve a nacionalista-konzervatív retorika kombinációja hozta el tehát a párt számára a gyõzelmet. Szövetségese, a liberálisnak mondott ALDE is hat százalék körüli eredményt ért el, így együtt kényelmesen alakíthatnak majd kormányt.

A nemzeti liberálisok úgy egymillió szavazót veszítettek az idén júniusi önkormányzati választásokhoz képest is, mélyrepülésüket egyrészt a párt belsõ vezetõi válsága magyarázza, de az is, hogy túl sok politikai üzenetük nem volt. Egyetlen mondanivalójuk, hogy szeretnék, ha Dacian Ciolos maradna a kormány élén. De Ciolos maga hosszú ideig ódzkodott túl közel kerülni a PNL-hez, õ inkább egy fél éve alakult párt, a fiatal értelmiségieket és fehérgallérosokat megcélzó Mentsük Meg Romániát Szövetséghez (USR) húzott. Az USR szinte 9 százalékot szerzett, ami szép teljesítmény egy féléves párt számára, de a számok azt mutatják, hogy inkább a PNL összeomlásából profitált, nem pedig új szavazókat szólított meg. A párt legjobban a nagyvárosokban teljesített, Bukarestben például 25 százalékot ért el.

A PNL és az USR azért sem volt képes szélesebb tömegeket megszólítani, mert a PSD ígéreteivel szemben nem voltak értelmes politikai állításaik, inkább csak azt bizonygatták, miért ártana a béremelés az ország versenyképességének, vagy épp a gazdasági növekedésnek. És hát ezek a fajta technokrata érvek egyáltalán nem tartoznak az idei év slágerei közé.
Vállalható partner lehet az RMDSZ

A romániai politika másik állócsillaga, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is jobban teljesített, mint a legtöbb elemzõ gondolta volna. A 2012-es parlamenti választások során az RMDSZ alig ugrotta meg az 5 százalékos parlamenti küszöböt, ami elmaradt a magyar kisebbség népességarányától is. Idén azonban sikerült javítani több mint egy százalékot. A majdnem 6,5 százalékos eredményhez bizonyára hozzájárult, hogy nagy vonalakban megszûnt a belmagyar versengés. Miközben 2012 a Fidesz még az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) mellett kampányolt, a mostani kampányban már látványosan az RMDSZ mellett állt ki. Orbán Viktor személyesen is bekapcsolódott a kampányba, pár nappal a választások elõtt Szatmárnémetiben találkozott Kelemen Hunor szövetségi elnökkel, és erõs magyar parlamenti jelenlét mellett foglalt állást.

A magyar kisebbség választási részvétele az utóbbi választásokon általában elmaradt az országos átlagtól, idén azonban ezt a trendet is sikerült megfordítani, amiben óriási szerep jutott a helyi pártszervezetek mozgósító erejének. 39,49 százalékos országos részvételi átlag mellett a pártok támogatói magjának mozgósítása óriási jelentõségû, a PSD gyõzelmének mértékét is magyarázza ez a tényezõ. Sok rosszat el lehet mondani Liviu Dragnea PSD-elnökrõl, de annyi biztos, hogy szörnyen jól ismeri és ellenõrzi saját pártapparátusát, és ért a mozgósításhoz.

Az RMDSZ mostani jó szereplése felveti a kérdést, hogy vajon bekerülhet-e a kormánykoalícióba. Dragnea a kampányban többször is hangsúlyozta, hogy nem hajlandó a magyarokkal együttmûködni, de vasárnap esti exit-pollok után már nem zárkózott el ettõl. A PSD-nek matematikailag nem lenne szüksége az RMDSZ-re a kormányalakításhoz, de több érv is szól a szövetségkötés mellett.

Az egyik érvet az államfõ, Klaus Iohannis szolgáltatja. A román alkotmányos gyakorlat meglehetõsen nagy mozgásteret ad az államfõnek a kormányalakításkor: ha egyetlen párt sem szerez egyedül többséget, akkor szabadon válogathat, hogy kit bíz meg kormányalakítással, sõt még a többséget szerzett párt jelöltjét is blokkolhatja. Iohannis már korábban bejelentette, hogy nem fog olyan kormányfõt kinevezni, aki korrupciós nyomozás alatt áll vagy már jogerõs ítélet született ellene. Ezzel a PSD elnökét és vezérkarának egy jelentõs részét ki is írta a sorból, Dragneát egy 2012-es népszavazás során elkövetett választási csalás miatt ítélte el a bíróság. Ez elviekben elég okot adhat Iohannisnak, hogy derékba törje Dragnea kormányfõi ambícióit. Épp ezért a PSD-nek fontos lehet, hogy minél szélesebb többséget tudjon maga mögött, így sokkal kevesebb mozgásteret ad az államfõnek egy alternatív kormányfõ mögötti többség kialakításához.

Az elkövetkezõ négy évben a szocdemek elvileg egy alkotmánymódosítást is szeretnének áttolni a parlamenten, hogy csökkentsék az államfõ jogköreit. Ehhez kétharmados többség kell, az RMDSZ-szel ápolt jó viszony ebbõl a szempontból is fontos lehet – ami fordítva is igaz, hiszen bármilyen alkotmányos reform, amely nem élvezi az RMDSZ támogatását bizonyára csak a kisebbségi jogok visszaszorítását eredményezheti. A magyarellenes kirohanások a PSD számára nem teszik vállalhatatlan partnerré az RMDSZ-t, hiszen már korábban is sokszor mûködtek együtt kormányon. A román politikai pártok egyike sem kimondottan riad vissza a nackó kampányretorikától, aztán mikor a parlamenti matematika kerül elõtérbe, teljesen jól tudnak dolgozni az RMDSZ-szel.
Kolozsvár, 2016. december 11. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (b3) nyilatkozik a sajtónak a párt eredményváró rendezvényén Kolozsváron a romániai parlamenti választások napján, 2016. december 11-én. Mellette Hegedüs Csilla képviselõjelölt, Kovács Péter ügyvezetõ elnök és Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, az RMDSZ Maros megyei képviselõjelöltje (b-j). MTI Fotó: Biró István
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nyilatkozik a sajtónak a párt eredményváró rendezvényén Kolozsváron a romániai parlamenti választások napján
Fotó: MTI/Biró István
Akár politikai felfordulás is jöhet

A román politika elkövetkezõ hónapjait leginkább az befolyásolja majd, hogy a köztársasági elnök a harc vagy a kiegyezés mellett dönt-e.

Amennyiben úgy dönt, hogy szembeszáll a magát nyeregben érzõ PSD-vel, úgy mindenképp politikai felfordulásra számíthatunk. A szocdemek mindent megmozgatnak majd, hogy delegitimálják az ellenfelüket, és ha a kampány alapján ítélünk, akkor az itthonról is ismert sorosozás, brüsszelezés (utóbbira 2011-12-ben már Victor Ponta is kísérletet tett, de miután hatalomra került, mindenben jó tanulóként viselkedett). Kérdés, hogy ebben a forgatókönyvben az RMDSZ melyik oldalon találja magát, mert ez például azt is befolyásolja majd, hogy a romániai magyarok is bekerülnek-e Soros és Brüsszel mellé a démonok sorában.

Ha mégis sikerült egy PSD számára elfogadható kormányalakítást lebonyolítani, úgy rövidtávon viszonylag eseménytelen idõszaknak nézünk elébe. Középtávon azonban van még le nem játszott meccs, ami újra felszínre fog törni. Az elmúlt 10 évben óriási igazságszolgáltatási és titkosszolgálati apparátus épült ki a korrupcióellenes harc égisze alatt, amely idénre rendesen megtizedelte a politikai elitet, pártállástól függetlenül. A PSD, amely sokak szemében a legkorruptabb párt, bizonyára megpróbálja majd megfékezni az elszabadult hajóágyúként tevékenykedõ korrupcióellenes apparátust. Márpedig ez új ellenreakciókat szülhet, és újabb löketet adhat a most legyengült jobboldali pártok számára, melyek hagyományosan védik a korrupcióellenes intézményrendszert.

Könnyen elképzelhetõ tehát, hogy egy éven belül már újra háborús üzemmódra kapcsol Románia, a barikádok két oldalán pedig két faramuci ellenfél áll majd szemben: a retorikájában nyíltan idegenellenes és konzervatív PSD, amely közben az alsóbb osztályok felé képes szociális gesztusokat tenni, valamint a retorikájában modernista, de mindenben a piacok és nemzetközi nagyvállalatok érdekeinek aláfekvõ, tehát szociális gesztusokra képtelen PNL és USR.

Az RMDSZ-nek ezeken a zavaros vizeken kell majd eveznie, úgy hogy közben elõtte is állnak kihívások majd. Mert lehet, hogy megoldódott a belmagyar viszálykodás, és megtörtént a Fidesszel való kiegyezés, de ez csak idõszakos löketet adhat, ahogy most is láttuk. Hosszú távon tovább folytatódik a választók lemorzsolódása a Szövetségrõl, amely már egyre kevésbé tudja megszólítani a rengeteg nem etnikai-nemzeti jellegû érdeklõdéssel és aggodalommal rendelkezõ romániai magyart. Utóbbiakat ugyanis a kisebbségi jogok mellett ugyanúgy érdeklik a megélhetés, a korrupció vagy épp az infrastruktúra problémái, mint többségi társaikat. Már most is érezhetõ, hogy magyar szavazók elkezdtek a román politikai törésvonalakba betagozódni, és kérdéses, hogy pusztán etnikai üzenettel meddig tartható egyben ez a tábor.

Pap Szilárd István

A szerzõ elemzõ, a Kettõs Mérce szerkesztõje
Link

Hozzászólások

238 #1 bivaly
- 2016-12-14 22:14
Románia úgy a XVIII.-ik század végétõl, amikor még nem is volt Románia, háborús üzemmódban van ! Nem tûnt fel, Okoska ? Kérdezd meg Törp papát !
4 #2 Posta Imre
- 2016-12-15 07:05
Románia, te csillag!

Európa egykori védõpajzsa, ami mögé több török bújt, mint amennyi ellen szegezték, most ismét a nagy Nyugati eszmék utolsó bástyájaként tetszeleg -legalábbis errõl tanúskodik az Idependent nevû lap, amelyik vitéz Liviu Dragnearól a közelgõ választások szociáldemokrata miniszterelnök-jelöltjérõl írt hosszú dicsérõ cikket.

Arról az emberrõl, akit a tavaly két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a Román Legfelsõbb Bíróság, az államfõ leváltásáról kiirt 2012-es népszavazással kapcsolatos korrupciós perben, választási csalás megszervezése és befolyással való üzérkedéssel vádolta a korrupcióellenes ügyészség (DNA).

Ebbõl többek között kiderül, hogy Románia több szempontból is a földi paradicsom: egyrészt toleráns ország ahol a magyaroknak és székelyeknek nevezett románok boldogan horáznak a muzulmán és ortodox testvéreikkel, ahol nem zárják be az iskoláikat, nem akadályozzák az anyanyelv-használatukat a hivatalokban, de még le sem bozgorozzák õket, ha az orvosnál magyarul szólalnak meg.http://magyaridok...g-1239535/
4 #3 Posta Imre
- 2016-12-15 07:21
Banciunak Erdély Kurdisztán, és a románok a törökök F.J. 2014. szeptember 03. 14:46, utolsó frissítés: 14:46 A B1 mûsorvezetõje magyarok által elkövetett népirtást vizionál az autonóm Székelyföldön. Az Active Watch feljelentette a mûsorában elhangzottakért. Miért éppen Dél-Tirolhoz hasonlítana Erdély? – hangzik el a kérdés Radu Banciu szájából a B1 TV-n vezetett mûsorában. A mûsorvezetõ szerint Erdély inkább Kurdisztánhoz hasonlít, és ebben az értelemben a románok a törökök. Az amúgy marosvásárhelyi származású Banciutól megkapjuk a nemzetállami szemléletû román minden autonómia-ellenes érvét: kiszolgáltatott Maros megyei románok, önbíráskodó magyar bárók, vazallus Maros megye, önfenntartásra képtelen Székelyföld, stb.

- a Transindex.ro portálról
396 #4 Kujak
- 2016-12-15 08:15
Az újabb bevonulást Budapestre mikorra tervezik?
s_ratata

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.43 másodperc
2,744,774 egyedi látogató