Ellenzék? Hol? Itt az lesz, amit "Putyin" akar, oszt jóccakát! Az ellenzék nem fogja hagyni, hogy Orbán Viktor a terrorellenes intézkedések mögé bújva visszaélhessen a hatalmával.

Frissített

Az új javaslat alapján azonban csak a kormány hatáskörébe tartozna a terrorveszélyhelyzet kihirdetése, még a köztársasági elnök beleegyezése sem szükséges, csupán tájékoztatni kell az intézkedésekrõl.

Ráadásul sem a terrorfenyegetettség, sem a terrortámadás esetén nem feltétel a fegyveres vagy erõszakos elkövetés, tehát a kiberterrorizmusnál is alkalmazható az új állapot.

Egy ember kezében a hatalom?

A Fidesz szerint azért szükséges a kormány felhatalmazása, mert veszélyhelyzet esetén azonnal reagálni kell. „Például a nyári szünetben mire összehívják a parlamentet, és megvitatják a helyzetet, addigra már rég eltûnnek a terroristák” – mondta. Ha a döntéseket a köztársasági elnöknek kellene jóváhagynia, azzal pedig egy ember kezébe adnánk a hatalmat, és „a mi rendszerünk nem ilyen” – magyarázta.

A Simicskó honvédelmi miniszter úgy látja, hogy a módosításnak hála az emberek biztonsága még szélesebb körben garantálható lenne.

Utólagos tájékoztatás a visszaélések ellen

Az ellenzéki pártokat aggasztja, hogy a módosítás révén a kormány felett senki semmilyen kontroll nem gyakorolna.

Mi számít terrornak?

A Kettõs Mérce blog összeszámolta, hogy az elmúlt két évben ötször került elõ a terror fogalma kormánypárti megszólalók részérõl: a TEK által elkapott, állítólag Orbán Viktor elleni merényletre készülõ nyugdíjas korú emberek, a régi fegyvereket gyûjtõ fiatalok, a röszkei határon áttörõ terroristák, és a Fidesz-székházat megdobáló netadó elleni tüntetõk kapcsán.

Illetve terrorcselekményre hivatkozva indítottak eljárást Rózsa Milán és Barabás Richárd ellen is, akik a paksi bõvítés ellen tiltakozva felmásztak a köztársasági elnöki palotára, és ott leszedték a zászlókat.

------------------------------------------------------------------------------------------

A szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetnél megszokottnál szélesebb körû beleszólást engedne a kormánynak a honvédség terrorizmus elleni bevetésére és egy sor speciális szabály alkalmazására az újabb alaptörvény-módosítás.

Újabb, az eddigiek mellett elrendelhetõ rendkívüli jogrend, a terrorveszélyhelyzet bevezetésére hatalmazná fel a kormányt az alaptörvény tervezett kormánypárti módosítása, ami már a hatodik változtatás lenne a sorban.

Az Origo úgy értesült, hogy a délutáni ötpárti egyeztetésre készített tervezet szerint a terrorveszélyhelyzet a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetnél megszokottnál szélesebb körû jogkörökkel ruházná fel a kormányt.

Mindezt az ötpárti egyeztetés után - a két kormánypárt mellett a Jobbik és LMP képviseltette magát, az MSZP távol maradt - megerõsítette Gulyás Gergely, az Országgyûlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke is. A politikus azt mondta,a kormány olyan alkotmánymódosítást javasol, hogy önálló tényállás legyen a terrorveszélyhelyzet.

Gulyás Gergely az Origo elõzetes információinak megfelelõen nyilatkozott arról is, hogy a terrorveszélyhelyzetet két hónapra lehet elrendelni. A fideszes politikus jó esélyt lát arra, hogy a módosítás megkapja a szükséges kétharmados többséget az Országgyûlésben.

Felfüggeszthetnek törvényeket

Még az ötpárti egyeztetés elõtt jutott az Origo a részletek birtokába. Eszerint a kormány által készített tervezet úgy szól, hogy a kabinet a terrorveszélyhelyzetben olyan rendeletekkel kormányozhat, amelyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, hatályos jogszabályi rendelkezésektõl eltérhet, valamint más rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

Gulyás Gergely az ötpárti egyeztetés után megerõsítette az Origo azon elõzetes értesülését is - miként azt egyébként Simicskó István honvédelmi miniszter elõre jelezte is - terrorveszélyhelyzet esetén bevethetõ lesz a honvédség is - feltéve, ha a rendõrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendõ.

Úgy tudjuk azonban, hogy az elõterjesztés nem fejti ki, mi "a nem elegendõ".

Új kihívásokra hivatkoznak

Az Origo úgy tudja, hogy a délutáni ötpárti egyeztetésen a kormány és a kormánypárti politikusok a terrorizmus jelentette új biztonsági kihívásokkal indokolták az alaptörvény-módosítás szükségességét. Erre utal információink szerint indoklásában a módosítás tervezete is.

A következõ a szükségállapot

Úgy tudják, a tervezett alaptörvény-módosítás elõkészítõi úgy ítélték meg, hogy önmagában egy terrorfenyegetés vagy esetleg egy-egy már megtörtént, de elszigetelt hatású terrorcselekmény nem indokolja a legszigorúbb rendkívüli jogrend, a szükségállapot bevezetését, erre lenne jó "majdnem szükségállapotként" az újonnan az alaptörvénybe emelni tervezett terrorveszélyhelyzet.

A szükségállapot azonban a következõ lépcsõ. Ez akkor válhat indokolttá, ha több olyan súlyos támadás történik, ami már tömegesen veszélyezteti az állampolgárok életét vagy az állam alkotmányos rendjét. Ebben az esetben már indokolt a szükségállapot bevezetése, amikor a döntési jogkörök az államfõhöz kerülnek, és az állam mûködése rendszerszinten megváltozik.

Bármire képesek lehetnek?

Az alaptörvény-módosítás kiegészítéseként természetesen a részletszabályokat a vonatkozó ágazati törvényben szabályozzák ilyenkor. Az Origo információi szerint a terrorveszélyhelyzet esetében alkalmazható speciális szabályokat a kormány a honvédelmi törvényben rögzítené, mintegy kéttucat ponton adva többletjogosítványokat a kabinetnek.

Így például terrorveszélyhelyzetben a kormány korlátozhatja, befolyásolhatja a médiatartalmakat, üzemanyagok és más termékek fogyasztását korlátozhatja, elrendelhet speciális terrorelhárító intézkedéseket, a nemzetközi egyezményektõl eltérõ határforgalom-ellenõrzést vezethet be, ellenõrizheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalmat, elrendelhet kijárási tilalmat, betilthatja a tömegrendezvényeket, dönthet nagyobb területekrõl az emberek kitelepítésérõl is.

Ami a fenti részleteket illeti, ezekrõl Gulyás Gergely nem beszélt az ötpárti egyeztetés utáni. Annyit mondott, hogya Jobbik és az LMP konstruktívan állt a kérdéshez, támogatást mutattak, a részletekben azonban voltak viták. A politikus kérdésre közölte azt is, hogy a Fidesz minden olyan felvetést támogat, amely az önkéntes alapon szervezõdõ haderõ megerõsítését teszi lehetõvé.

A Jobbik alapvetõen támogatja az alaptörvény azon módosítását, amely önálló tényállásként bevezetné a terrorveszélyhelyzetet, ám az errõl szóló kormányzati tervezetrõl egy héten belül alakítja ki álláspontját a párt - ezt Novák Elõd, az ellenzéki párt alelnöke mondta az egyeztetés után.

Az LMP nem adja a hozzájárulását ahhoz, hogy a kormány terrorveszély esetén parlamenti felhatalmazás nélkül vezethessen be különleges jogrendet, korlátozva ezzel az emberek alapvetõ jogait - közölte Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke, hozzátéve: pártja tisztában van az új európai biztonsági kihívással.

Az ötpárti egyeztetéstõl távol maradó szocialisták - kérésük ellenére nem küldte meg elõre a kormány a tervezet szövegét - utóbb úgy értékeltek, hogy a kormány látszatintézkedésekkel ködösít. Tóbiás József pártelnök szerint valódi intézkedésekkel kellene az emberek biztonságát növelni. Ezt az MSZP is támogatja, de azt nem fogja hagyni, hogy Orbán Viktor a terrorellenes intézkedések mögé bújva visszaélhessen a hatalmával. Jelezte azt is: a szocialisták a témában saját javaslatot írnak.
Link