Jó, hogy az amúgy majdnem rekordolcsó üzemanyag mára rekorddrága, de legalább "erõsödtünk" egy jót. Decemberben több száz milliárd forintot költött el a kormány a költségvetés bevételeibõl, a költéseknél kiemelkedõ teljesítményt nyújtott a határon túli támogatásokért felelõs Betlen Gábor Alap, de több száz milliárd forintot költött el az NFM sport és más beruházások támogatására. Ömlött a pénz az állami cégekbe, több tíz milliárdot fordítottak azok feltõkésítésre, de bõven jutott az idei úszó VB költségeire is nagy decemberi pénzosztásból.

A magyar államkincstár nyilvánosságra hozta a 2016-os költségvetési év decemberi elszámolását, ebbõl kiderül, hogy mire ment el az a 3365 milliárd forint, amit egyetlen hónap alatt költött el a kormány. Mint ismert tavaly decemberben soha nem látott 907,6 milliárd forintos havi költségvetési hiányt hozott össze az NGM, miközben az elsõ 11 hónapban szigorú gazdálkodásnak köszönhetõen még 59 milliárd forint volt az államháztartás többlete. A kormány ahelyett, hogy megcsinálta volna Magyarország elsõ pluszos költségvetését, az év utolsó hónapjában óriási költekezésbe kezdett; a rendes kiadásokon felül, mintegy ezer milliárd forintot szánt különbözõ célokra.
Kiderültek a soha nem látott kormányzati pénzszórás részletei

Végcél: a gazdasági növekedés megmentése

Azóta több tájékoztatót tartott az NGM, ám egyszer sem adott magyarázatot arra, hogy miért volt szükség a több száz milliárd forintnyi extrapénz kilapátolásra. Nem hivatalos információk szerint a cél a tavalyi gazdasági növekedés 2 százalék felett tartása, mert a kormány szerint rosszul vette volna ki magát, ha a "Magyarország erõsödik" kampány mellett a KSH 2016-ra 2 százalék alatti növekedést publikálna. A mentõakció sikerült a KSH épp kerek 2 százalékra hozta ki a 2016-os éves GDP-növekedést.

Az eddig nyilvánosságra hozott NGM-es beszámolókból azonban csak hézagosan derült ki, hogy mire is ment el ez a pénz, a mostani államkincstári adatsorral egy lépéssel beljebb vagyunk. A számokból kiderül, hogy volt olyan - nem is egy - minisztérium, költségvetési intézmény, amely az éves kiadásainak harmadát költött el decemberben. Két eset lehetséges: vagy nagyon alaposan jártak el a tárcák és 11 hónapig tervezték a kiadások helyét, vagy a valószínûbb verzió szerint a milliárdok jelentõs részét ész nélkül komolyabb hatásvizsgálatok nélkül adták oda a kedvezményezetteknek az utolsó hónapban. Az igazság a kettõ között lehet, több esetben láthatunk olyan kiadási tételeket, amelyeket már hónapok óta tervezgetett a kormány és amikor kiderült, hogy van pénz rá, kinyitotta a pénzcsapokat.

Gyorsan kellett sok száz milliárdot elkölteni

Az év végi költekezésnek fõbb irányai, az uniós programokhoz kapcsolódó pénzek kifizetései, az állami cégek tõkeemelése, a sportberuházások, infrastrukturális kiadások és határon túli szervezetek támogatása volt. Az igazságügyi tárca decemberben az éves kiadásainak 31,6 százalékát költötte el - az idõarányosan elvárható 8,3 százalékkal szemben - bár összegszerûen az 5,4 milliárdos decemberi kiadás elhanyagolható léptékû az államháztartás egésze miatt. Az év utolsó hónapjára hagyta az IM az állami kártérítések kifizetését, de az év közben visszatartott pénzeket is akkor fizették ki a minisztériumban. Az IM esetében inkább az a fogatókönyv érvényesülhetett, hogy év közben megtervezték a kiadásokat, s amint megkapták a zöld jelzést, elköltötték a pénzeket.

A Varga Mihály vezette NGM decemberben az éves kiadásainak 29,3 százalékát költötte el, ami részben az EU-programokhoz köthetõ, illetve az minisztérium által felügyelt szakképzési centrumok kaptak többlettámogatásokat. Jutott egymilliárd forint plusz a bankkártya elfogadóhelyek támogatásra, így POS-terminálok telepítésének ösztönzésére 2,4 milliárd forintot költöttek.
A minisztériumok kiadásai (milliárd forint) Éves kiadás Decemberi kiadás Decemberi kiadás részaránya (%)
Országgyûlés 119,8 11,1 9,3
Köztársasági Elnökség 2,3 0,3 11,8
Alkotmánybíróság 1,8 0,3 17,3
Bíróságok 108,9 14,0 12,8
Ügyészség 41,4 6,0 14,6
Önkormányzatok támogatása 718,8 105,7 14,7
Igazságügyi Minisztérium 17,2 5,4 31,6
Miniszterelnökség 442,9 98,8 22,3
Földmûvelésügyi Minisztérium 269,4 36,8 13,7
Honvédelmi Minisztérium 332,5 60,6 18,2
Belügyminisztérium 917,2 170,1 18,5
NGM 323,2 94,7 29,3
NAV 173,2 16,8 9,7
NFM 1239,9 418,5 33,8
Külgazdasági és KÜM 225,2 77,6 34,5
Uniós fejlesztések 2039,2 628,4 30,8
EMMI 3497,4 654,2 18,7
Miniszterelnöki Kabinetiroda 19,0 3,2 16,7
MTA 73,0 8,5 11,6
Mûvészeti Akadémia 6,7 0,7 10,7
Asdósságszolgálat 1165,3 83,6 7,2
Költségvetési közvetlen kiadásai 1144,8 88,2 7,7
Állami vagyonnal kapcs kiadások 248,9 116,0 46,6
Földalap kiadásai 18,9 3,6 19,1
Innovációs Alap kiadási 83,8 35,2 42,0
N. Fogalkoztatási Alap 436,9 66,1 15,1
Szövetkezeti Int. Alap 7,4 0,0 0,0
Bethlen Gábor Alap 62,9 41,3 65,7
Nukleáris Alap 12,9 0,9 6,8
Kulturális Alap 11,8 1,3 11,2
Nyugdíjbiztosítási Alap 3076,7 265,7 8,6
Egészségbiztosítási Alap 2133,8 277,0 13,0
Forrás: Magyar Államkincstár, Napi.hu


Az NFM decemberben 418,5 milliárd forintot költött, ez a szaktárca éves kiadásainak 33,8 százaléka. Óriási pénzek mentek el a sportberuházásokra a Seszták Miklós vezette minisztériumnál: csak decemberben 130 milliárd forintnyi sportberuházásról döntött a kormány - ám belátható, hogy ezeket a pénzeket érdemben nem lehetett a döntés meghozatala és az év utolsó napjai között elkölteni. E pénzeket kifizették az államháztartáson kívüli támogatásként - így az jó eséllyel növelte a tavalyi GDP-t, növelte a hiányt - így nem terheli már a következõ évek költségvetését.

E 130 milliárd részeként fizettek ki 58,1 milliárdot az Nemzeti Olimpiai Központ (Puskás-stadion) építésre, de jutott 9,7 milliárd Szegedi Ifjúsági Centrum fedõnév alatt futó sportcsarnoképítésre és 40,6 milliárd forint "egyedi sportlétesítmény-fejlesztések támogatásra" A sportberuházások keretében kapott az idei úszó vb szervezõbizottsága 7,2 milliárd forintot.

A nem sportcélú fejlesztések részeként 10-10 milliárdot szavazott meg a kormány a kisvasutak támogatásra, de ugyanennyi jutott a Népliget felújítására is, ami még különösebb, hogy ezt a 20 milliárd forintot ki is fizette a költségvetés, holott decemberben egyetlen kapavágás nem történt az egyik beruházásnál sem. A sportpénzeken felül jutott 23,9 milliárd forint az NFM által felügyelt cégek tõkeemelésre, így erre a célra egész évben 25,5 milliárdot költöttek.

Viszi a pénzt az Eximbank

Hatalmas pénzesõ hullott a Szíjjártó Péter vezetése alatt álló Külgazdasági és Külügyminisztériumra is decemberben: a tárca 77,6 milliárd forintot költött el, ami az éves kiadások 34,5 százaléka. A külképviseletek támogatására decemberben 10,6 milliárd forint jutott, ennek fele az idõarányos részen felül járt. A beruházások támogatására 5 milliárdot és a külgazdasági fejlesztési célelõirányzatból plusz 3 milliárdot költöttek cégek támogatásra. De a nagy kiadás a külügy felügyelete alatt álló Eximbank Zrt 44,7 milliárd forintos feltõkésítése volt.

Az Eximbank elvileg az export támogatásra lenne hivatott, ám az utóbbi években a kormány közeli vállalkozók hitelezõjévé vált a bank. Az állami bank hitelezte az TV2 megvételét Vajna András György cégei számára - aki azóta kiváltotta ezt a hitelt MKB-tartozásra, de a Garancsi Istvánhoz köthetõ cég is eximbankos hitelt kapott a Kopaszi-gát megvételére, annak ellenére, hogy egyik ügylet sem járt érdemi exportnövekedéssel. Az Eximbank Zrt. évente-kétévente kap újabb tõkejuttatást az adófizetõktõl, ami komoly gazdálkodási problémákra utalhat.

Dõlt a pénz az állami cégekbe

Az állami vagyonnal való kiadások decemberben 116 milliárd forintra rúgtak, ami az éves 248,9 milliárdos tétel 46,6 százaléka. A vagyonfejezetbõl csak decemberben 61 milliárd forint ment el állami cégek tõkeemelésre, új cégrészesedések várlására. Az állami vagyonkezelõk egész évben 81,4 milliárdot fordítottak erre a célra - ebbõl 61 milliárdot az év utolsó hónapjában költöttek el. Decemberben 4,9 milliárddal megemelték az úszó VB 2016-os kiadási keretét - így tavaly 25,7 milliárd forint ment az uszodaberuházásokra. Az év utolsó hónapjában költöttek el 18,7 milliárdot ingatlanvásárlásokra, ami több mint a fele az egész évi 34,9 milliárdos kiadásnak.

Arányaiban a legnagyobb költést decemberben a határon túli kulturális támogatások elosztásért felelõs Bethlen Gábor Alap produkálta; az összes 2016-os kiadás 62,9 milliárd forint volt, ebbõl decemberben 41,3 milliárdot fizettek ki, vagyis az összes költés 65,7 százaléka maradt az utolsó hónapra - annak ellenére, hogy az alap egész évben kész költségvetéssel rendelkezett. Így számos határon túli szervezet év eleje óta várhatta a beígért támogatást, ám ezek kifizetésre sok esetben csak az év utolsó napjaiban került sor.httpLink