Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Vizsgálják az 1920-as trianoni békeszerzõdés körülményeit

BelföldA kommentek miatt! Ezt a szétcseszett csürhét "egyesíteni"? Még jó, hogy csak a zsidó-cigányról szól a történet, a magyarnak szerencsére mindehhez semmi köze. Magyarország 1920-as feldarabolását, a trianoni békediktátum körülményeit, a nagy háború utáni katonai összeomlást vizsgálja az Akadémiai kutatócsoport.

A vizsgálatban továbbá szerepel a közellátás szerepe is. A csoportnak az a célja, hogy monográfiákkal, konferenciákkal, dokumentumközlésekkel, idegen nyelvû publikációkkal járuljon ahhoz, hogy a tudományos csoportok, illetve a magyar közvélemény még jobban megismerje Trianon gyalázatának pontos körülményeit.



A többéves program arról is szól, hogy az eddig ismeretlen béke-elõkészítést és magát a döntéshozatalt bemutató dokumentumokat publikáljanak. Ezek között szerepel a magyar delegáció naplója, Zeidler Miklós történész írása segítségével. Tervbe van véve amerikai, olasz, japán, román, cseh és szerb dokumentumok publikálása is.

A kutatások más irányt is vesznek, méghozzá a magyar társadalom és a katonai összeomlás kapcsolatát. Szem elõtt van a hadsereg szerepe, a menekültkérdés, a közellátás és a megtámadhatatlan hatalom ismérve, illetve, hogy mindezek milyen hatással voltak a helyi színtereken. A kutatók választ szeretnének kapni, hogy a közvéleményt, illetve a történészeket érdeklõ kérdésekre milyen okok vezettek a hadsereg teljes felbomlásáig 1918 õszétõl. Vajon lehetséges lett volna fegyverrel megoldani a történelmi Magyarország elvesztését?

Egy témában a sajnálatos megosztottság

A valóság az, hogy sajnos már az 1920-ban élõ magyarok rendkívül megosztottak voltak a témát illetõen. A Horthy korszak ellenforradalmi története teljes mértékben a Károly kormány elhibázott politikájának a felelõssége, amelynek következtében szétesett a haderõ. Mindeközben az oktobrista (októberista) emigráció politikusai a háború természetes következményeként írták le a történelmi eseményeket. A katonai összeomlás részletekig feldolgozó dokumentumai máig sem készültek el.
A kutatók számos sok szempontot igyekeznek érvényesíteni, például a XIX. századbeli tendenciákat, amelyek a szociáldemokrata párt megerõsödéséhez vezettek. Földrajzi szinten a további vizsgálatok a hazánkon kívüli vesztes országokat is szem elõtt tartja, úgy, mint Ausztriát.

A kutatások túlmutatnak a „vörös” Budapest és a „nemzeti” vidék szembenállásán. A szakemberek foglalkoznak a határok megszilárdulásával kapcsolatban, illetve az új határok által létrejött gazdasági és társadalmi viszonyokkal is. Továbbá szem elõtt van az 1918 és 1924 között kialakult meglehetõsen rövid életû közép- és kelet-európai államokkal való kapcsolat.



Trianon minden téren hatalmas érvágás volt Magyarország számára

Trianon földrajzi kutatása részben a szétszakadt ország új határok következtében kialakult kettészakadt régiók és települések, szétzilált gazdasági kapcsolatok, megbomlott társadalmi hálózatok monitorozására irányul. Másrészt olyan földrajzi elméletekre, amelyek az új határok jogtalan mivoltát, esetleges jogosságát igazolják.

A kutatások célja voltaképpen a kért világháború közötti nem számszerûsített piackutatás esettanulmányokkal való tesztelés, legelsõsorban az osztrák és a cseh-szlovák, magyar határszakaszon. Magyar geográfusok által kidolgozott földrajzi érvrendszereket ütköztetni fogják néhány szomszédos ország geográfusainak az érveléseivel. Minderre azért van szükség, mert választ keresnek arra, hogy ezekben az országokban, ahogy átalakult a földrajz, vele együtt a nemzeti tér is, mindez milyen kihatással bírt az emberekre nézve.

Miként változott a közgondolkozás és a nemzeti identitásba való illesztés. Választ keresnek arra is, hogy miként jött létre az újonnan megszerzett tájakon maga az új identitás. Trianon emlékezetére való tekintettel a történetírás, irodalom, emlékmûvek – és a magyar társadalom kapcsolatára is kitér a kutatás.

A nagy háborút (elsõ világháború) magyar vonatkozásban a trianoni békediktátum következményeként 1920-ban lezárták. Továbbá az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország felbomlása következményeként Horvátország nélküli területnek 283 ezer négyzetkilométerrõl 93 ezerre, lakosságának 18,2 millióról 7,6 millióra való csökkenése. Akkor mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került a trianoni határokon kívülre, idegen államok fennhatósága alá, ahol egy reggelen a magyar egy idegen (más) országban ébredt.

Az alábbi videón tömören láthatjuk a Trianoni békediktátum aláírásának következményeit 1 percben.

A következõ 2 órás dokumentumfilmet pedig kötelezõen meg kellene nézetni a magyar iskolásokkal. Határon belül, s túl. A békés, de igazságos revízió várat magára!
Link

Hozzaszolasok

118 #11 keepfargo
- 2017. February 28. 22:45:28
magnak "népje?" Nem népe?

meg a minap: "rendörje"? Nem rendöre?

Vagy átmegyünk mi is vicclapba, mint a kuruc vagy a bulvársajtó "fosodratu" termékei? (nem "termékjei"..)...
4 #12 Posta Imre
- 2017. March 01. 06:14:18
Fargó, egyik kolléganõm édesanyja a kunságból származik. Múltkor kiszaladt a száján, hogy "enyimé". Olyan jó volt hallani. A felvidékrõl származó asszonykám nagymamáját még "anyikámozták". Vicclap? Ez az egész világ egy kibaxott vicc, nem tûnik fel?
238 #13 bivaly
- 2017. March 01. 07:42:15
Megosztottság a büdös lófaszt ! Bocsáss meg kedves Gutai, nem Neked, meg Miattad írom így ! A "megosztottság", a láthatatlan kéz által a tiszta borba öntött húgy, hogy rohasszon, mosollyal, szép ígéretekkel, és nagy látszólagos egyetértésben. Ki lettünk írtva az elmúl ezer évben, hogy csak szétszórt néhány mag maradt, ami ugyan létezik, de felégették alatta a talajt, hogy gyökeret se verjen, még véletlenül sem. Ez az utolsó ezer év lényege dióhéjban ! Fizetett hazugok mesélnek szépet, meg jót, meg hazudnak igaz történelmet, és messzirõl jött idegen mélymagyarok verik a nyálukat, szentkorona tan, kontra valóság témakörben, mióta is ? Mai napig dív a finnugrizmus, hivatalosan. Most olvasom Imre idézetét. Szabó Albert meg is valósította "önmagát", és vissza is tért ezután "gyökereihez". Akkor még is csak teljesen igaz, amit fentebb írtam. A Szabó Albertet ide küldõ kéz tulajdonosa régi ismerõsünk, Gutaival élve, szenteket csinált közimádatra, hivatkozási alapnak, mert ha ezek a szentek nem szentek, csak életben maradnak, ma ez a kéz nagy valószínûséggel régen elporladt volna, mint bomló anyag. A nem szentek kardja vágta volna le, még idejében.
A jók megkapják méltó büntetésüket, az aljasok, és gyilkosok méltó jutalmukat. Jeeee, Wonderful World !
118 #14 keepfargo
- 2017. March 01. 19:16:23
Imre, van igazságod; tényleg nem sok mindent lehet komolyan venni ebben a bolond világban. Én mégis tennék egy kivételt, és ez, már tudod is, a világ legszebb - mert legértelmesebb, és leggazdagabb - nyelve. A mi édes ösinél ösibb anyanyelvünk , amelyben (és ami által) élünk, és ami az egyetlen tárgyi bizonyítékunk arra, hogy különbek vagyunk a legtöbb népnél.
Ha ezzel eddig, így, egyet tudsz (tudtok) érteni, akkor már nem lehet töletek idegen az a gondolat sem, hogy használjuk ezt a "mindenséget leolvasó és magyarázó kód"-ot a lehetö legjobban, legszebben, igénnyel, és törödéssel.
Ha kell ki tudom fejteni a bizonyítási gondolatmenetet is, hogy miért éri meg ez a gondosság, de talán ez elég nyilvánvaló az érvek nélkül is. Mindenesetre a bolond világ értelmesebbé alakítása elég egyszerüen elkezdödhet azzal, hogy a lehetö legértelmesebben használjuk a nyelvünket, kiszürve belöle a zavaró momentumokat; amennyit csak tudunk.
4 #15 Posta Imre
- 2017. March 01. 19:53:33
Fargó, a mai magyar nyelv, írott, beszélt változatát érted-é? Melyiket óvod tûlem? Vagy esetleg azt a nyelvet, amit még Kazinczy elõtt is oly rég beszélték? Nu? Tudom, te nem jeleskedsz az õsmagyar nyelvisztikában, se Kiss Dénes neve nem igazán csigáz föl. Lehet, másképpen is láthatnád azt, amit most látni vélesz. De elkanyarodtunk a le-ál-ló-sávba. Gyí!
118 #16 keepfargo
- 2017. March 02. 11:21:12
A nyelv óvása a magyar tudat óvása. A nyelv rontása a magyar tudat rontása.

Nem csak a nyelvet kell óvni, az embert is óvni kell a rossz nyelvhasználattól. Miért? Mert a leromlott nyelv visszaüt; a tudat lerontása formájában. Tudjuk-nem tudjuk; ez így van...

Imre, ha nem is jeleskedek az "ösmagyar nyelvisztikában" azért mégis én voltam az elsö (meg a második, s most a harmadik) aki megemlítette Juhász Zsolt kiváló könyveit a rovásírásról. Az meg azért világos kell(ene) legyen, hogy az ösnyelvböl ennyink van, ebböl kell kiindulni.
Az a feltételezés is hibás hogy Kiss Dénes neve nem csigázna föl/fel. Nincs egy hónapja, hogy egy régi barátomnak, aki nyelvtudománnyal kezdett foglalkozni, ajánlottam Emberszám címü könyvét, amit talán itt is említettem egyszer. Ez persze nem köztudomású, így bárki, akár Posta Imre is feltételezheti hogy Kiss Dénes nevétöl nem hatódok meg. Ezzel nincs is nagyobb baj, mint az, hogy miért mindíg a rosszat könnyebb feltételezni, mint a jót?

Nem lettünk túl rosszhiszemüek ebben a szép modern, "szabadnyelvü" világban?

Az pedig, hogy a nyelv "ragozása" leállósáv-ként fogható fel, nem használ a honlapnak. Már így is eléggé fel van pörgetve, mert a hírek jönnek, a szar ömlik minden irányból, már kommentálni sincs idö, annyi a hülyeség. Ha valaki, mint én is, a régebbi P.I. hívek egyike, lelassít és valami fontosnak tartott témáról bövebben akar írni, akkor az nézze meg magát, ha úgymond, állva hagyja öt a honlap a nagy rohanásban.
Pedig nekem semmi kedvem leállni, akkor már inkább tovább-állok, s folytatom egy másik környezetben, más médiában, ha kell.
Addig is, klikkeljetek, lájkoljatok, szinglik, fullon, oké? Helló, gudbáj...
1általán; ez nem 2értelmü, nem tudok 6ni rátok, akkor mit kínlódjuk itt 1mással h csak nöjjön a frusztrácijó ? Annyit nem ér meg az egész (?)
245 #17 hamu
- 2017. March 02. 16:57:13
Így van, Keepfárgó.

Ha egy kapcsolaton belül nem tudtok kölcsönösen hatni egymásra, akkor az alig kapcsolat. A kommunikációnak(eszmecserének) is az az alapja, hogy az egyik a gondolatát közli, hogy azzal befolyásolja, hatást váltson ki a másikból. Ha a másik nem fogadó egyáltalán, ott nincs kommunikáció, nincs valójában kapcsolat.

A nyelv egy érdekes téma, de tényleg nem lehet röptében megemészteni. Jelekbõl áll. A jel, egy önmagán túlmutató dolog. A közös jelrendszer, nagy közösségek által közösen elfogadott, magukon túlmutató fogalmak.
A fenti kommunikációból, ami a másikra hatás, következik, hogy még annak is az az alapja, hogy milyen létezõ tárgyakat, jelenségeket, gondolatokat láttunk már el jelekkel. Amihez nincs jelünk, arról beszélni sem fogunk tudni. Amirõl eltorzított, ledegradált, vagy megszüntetett jelünk van, arról sem lesz kommunikáció, azaz ráhatás. Kvázi, a közösségi-valóságot tudjuk teremteni, megszüntetni a jelrendszereken keresztül, s így a leginkább használton, az anyanyelven keresztül is.
238 #18 bivaly
- 2017. March 05. 08:05:52
Keepfargo !

Esetenként "fárassz" engem, mert úgy sem kizárólagos a dolgok meglátása, tehát rágódhatunk bizonyos szöszmöszökön ! A nyelv fontosságát, és képességeink szerinti legjobb használatát, hozzád hasonlóan nagyon fontosnak tartom. A nyelv az a kályha ! Onnan el lehet indulni, az alapja mindennek. Mint látod, ritkán szólok bele mostanság egyre inkább, mert önmagammal nem itt szoktam eszmét cserélni, és idõnként furcsa dolgokat vagyok kénytelen megtenni, például dolgozom !
2 #19 gerry
- 2017. March 05. 11:13:27
keepfargo - hamu - bivaly... akkó' már négyen biSZtos vagyok! (Igaz, ez nem biztos ... vagy valahogy így)

és ahol már négy van, lehet több is

..........................................
Megmenteni nem tudom a világot,
azért néhány lelket még visszavárok.
Tudva, hogy elavult érték és szépség
értékest, szolíd bájt, már alig látok.
életemet elönti a szürkeség...
De a felhõk fölött mndig kék az ég!
..........................................

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
294,946 egyedi latogato