Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Arab, mohamedán és cionista -õ az izraeli hadsereg legmagasabb rangú muzulmán tisztje

TanácsadásCsak, hogy értsétek, mi ez a "nagy" zsidó-arab ellenségeskedés. Ja, hogy igazából olyan nincs is. Tesók ezek, csak zsé legyen elég! Ala Wahib úgy jellemzi magát, mint „izraeli cionista arab”. Az utóbbi hetekben Izraelben sokan megkérdõjelezik az arab-zsidó együttélés lehetõségét. Annak ellenére, hogy az együttélés a mindennapok gyakorlata. Zsidók és arabok együtt dolgoznak számos munkahelyen, együtt tanulnak az egyetemeken és természetes módon találkoznak a boltokban, buszokon és a kórházakban. Ezzel együtt, Ala Wahib története ma még kivételnek számít.

A harminckét éves Ala Wahib õrnagy az izraeli hadsereg legmagasabb rangú muzulmán arab tisztje. Nem drúz és nem beduin, hanem izraeli arab a Nazaret melletti Reine faluból. Nincs egyszerû helyzetben, a szülõhelyén sokan árulónak tartják, míg a katonaságban sokan nem értik, hogy mit is keres ott. Akcentus nélkül beszél héberül, akár azt is lehetne hinni, hogy Tel-Avivban lakik.

Szülõfalujának, a mintegy tizenhétezer lelket számláló Reine legtöbb lakosának Izraelhez való viszonya egyszerû: nem ismerik el Izraelt és ellenséges érzéssel vannak iránta. „Születésemtõl fogva azt hallottam, hogy Izrael elrabolta tõlünk Palesztinát. Nem úgy láttam magamat, mint aki az országhoz tartozik. Semmibe vettem a zászlót, sõt még Izrael-ellenes tüntetéseken is részt vettem” – meséli Wahib.

A helyzet akkor változott meg, amikor tizennégy éves korától egy nazareti, keresztény bentlakásos szakiskolában tanult tovább. Az iskolában találkozott elõször a modern világgal. „A keresztény arab kultúra hasonlít az európaihoz, modernebb és nem fanatikus mint az iszlám. Egy teljesen új világot ismertem meg. Felfedeztem, hogy a zsidók nem is olyan gonoszak mint ahogy mondták. Nagyon tetszett, ahogy egymást védik és úgy éreztem ennek az országnak én is részese szeretnék lenni.” – idézi fel.

Tizennyolc éves korában természetesen nem vonult be, ahogy általában az izraeli arabok. Bet Seanban a Rabintex üzemben kezdett dolgozni, ahol a hadsereg számára gyártottak sisakokat, golyóálló mellényeket és egyéb felszerelést. „Ott úgy érzem kinyílt a szemem és másként kezdtem látni a dolgokat” – mondja. Két évig kilincselt a sorozóbizottságnál, míg végre behívták mint önkéntest. A NACHAL gyalogos hadosztályban szolgált, utána tiszti tanfolyamra szeretett volna menni. Elõször elutasították, mert úgy vélték, hogy mint arab nem eléggé megbízható. „Ez komoly válságot jelentett számomra, hiszen én teljes szívemmel szolgáltam, mindent beleadtam”. Végül engedélyezték a tiszti tanfolyamot, amit sikerrel végzett el, majd mint újonckiképzõ tiszt szolgált. Késõbb a KARAKAL zászlóaljnál lett századparancsnok és jelenleg az izraeli szárazföldi erõk központi gyakorlóbázisán, Ceelimben hadmûveleti tiszt.

Ala Wahib szép nagy házban lakik a falujában, de sokat élt zsidó településeken és úgy gondolja, hogy végül is el fogja hagyni a faluját. A családjával kevés a kapcsolata, érdekes módon nem az a fõ probléma, hogy bevonult, hanem az, hogy sokáig keresztény barátnõje volt, azt nem tudták megemészteni. Az arab ismerõsei elfordultak tõle, azokkal a bajtársaival alkot egy társaságot, akiket a katonaság keretében ismert meg.

Az utóbbi öt évben megháromszorozódott az izraeli hadseregben szolgáló olyan önkéntesek száma, akik valamilyen etnikai kisebbséghez tartoznak. Legtöbbjük beduin, kevesebb a keresztény, illetve mohamedán arab. Összesen néhány száz fõrõl van szó.

Ala Wahib úgy jellemzi magát, mint „izraeli cionista arab”. Négy évvel ezelõtt az Izraeli Hadsereg tisztjeinek egy csoportjával Auschwitzba látogatott. Mint mondja: „Gyerekként egy olyan társadalomban nõttem fel, mely tagadja a Holokausztot. A lengyelországi látogatásom idején rengeteget sírtam, nehéz volt felfogni mit is jelent az, hogy népirtás. Nagyon erõsen hatott rám az, hogy Lengyelország földjén izraeli egyenruhában tartom az izraeli zászlót… Én mohamedán vallású vagyok és ezt sohase fogom elhagyni, de a cionizmus az több mint egy vallás. Úgy hiszem, hogy a cionizmus jelképezi azt, hogy én Izrael államához, az izraeli társadalomhoz tartozom és ez azt az elkötelezettséget is jelenti, hogy megvédjem azt az országot, melynek én is részese vagyok.”



Dan Diamant



Forrás és kép: Israel Hayom
Link

Hozzaszolasok

69 #1 Szalonna
- 2017. February 26. 11:52:18
Nálunk már rég mióta aktuális a zsidó-cigány és a magyar együttélés megkérdõjelezése.... ja hogy tisztázni kéne ki a magyar, akkor, semmi.

Brat moy, ty slyshish' golos kamradov,
Chto pali za rasu v neravnom boyu
IKH DUSHI s nami, i ya yasno vizhu, chto
Kazhdyy iz nikh snova s nami v stroyu.
267 #2 Perle
- 2017. February 26. 18:18:44
Áruló õ a javából. Igaz, hogy megélhetési. A sajátjai kiközösítették. Hiûba van háza, oda legfeljebb a katonatársai mennek el. Õk sem értik, mit keres közöttük .Egyedül él, csak a katonai bázison, a saját szobájában érzi magát otthon.
http://israelforever.org/people/offic...ael_hayom/
Olyan ez, mintha egy egri várvédõ áttévedt volna Szulejmanusz csapatába élharcosnak.
Most majd jöbbek sorban a hasonló cikkecskét ,elfogadásukat erõltetve.. Mint egy modern kori bibliai történet, mese a megtért báránykáról.
4 #3 Posta Imre
- 2017. February 26. 18:43:15
Perl, dehogy áruló, csak az elsõ fecskék egyike! Szerintem meg se lepõdnénk mennyi arab "dolgozik" a zsidóknak, a szó átvitt értelmében. Közvetlenül mindenki nekik dolgozik, ez azért legyen világos. A "mi" rendõrjeink is! Lesz itt még zsidó-arab nagy seggbekuki, ahogy a török is lecopta már õket, hiába pofáztak itt Gáza miatt. Van annyi pénz.


Egy szép barátság kezdete: jön az elsõ zsidó-moszlim nõkonferencia Londonban

Az elmúlt hét Amerika-szerte elmélyítette a zsidók és a moszlimok közötti szövetséget, ezt koronázta meg a londoni vallásközi nõkonferencia híre.

A világ elsõ közös, moszlim zsidó nõkonferenciájának színhelye lesz London a jövõ héten, a közös megbeszélés címe „a nézõpont megváltoztatása” lesz. Közösségi vezetõk, újságírók, reformrabbik mellett ortodox résztvevõk is jelen lesznek zsidó részrõl, az Ortodox Feminista Szövetség alapítója is elõadást fog tartani a konferencia helyszínén, a Westminsteri Egyetemen.

A szervezõk szerint szó lesz „mindenrõl a rasszizmustól és az oktatástól kezdve a jógáig és a divatig”. A konferencia célja az, hogy „a nõk segítségével közelebb hozza egymáshoz a zsidó és a moszlim közösségben, hogy erõsítse az összefogás révén a moszlim és a zsidó nõk érdekérvényesítõ képességét egyaránt és hogy hozzájáruljon az elõítéletek eloszlatásához”.

A Jewish News online írása alapján
http://www.mazsihisz.hu/2017/02/26/eg...10201.html
2 #4 gerry
- 2017. February 26. 20:37:29
"...A lengyelországi látogatásom idején rengeteget sírtam, nehéz volt felfogni..." - írja a Jewish News.

Már csak az a dolgom, hogy elhiggyem majd meglobogtassam a zászlót...

m.cdn.blog.hu/be/berkilium/image/000p.jpg

kuruc.info/j/480/2012/gaza140713_01.jpg
267 #5 Perle
- 2017. February 26. 20:57:43
Imre! Más lenne a véleményem, ha pék, vagy szabó lenne, de azok közé áll be, akik az övéit egy kõdobálásáért lazán lelövik figyelmeztetés nélkül. Ráadásul meg sem büntetik õket, vagy csak alig.
238 #6 bivaly
- 2017. February 26. 21:35:38
Perle !

Irán, a fakanál ! Arafat szerinted mi a faxot csinált ? Imrésen írfa a kérdést ! Ne vezeds félre legalább saját magad !
99 #7 MORMOTA1968
- 2017. February 27. 06:09:16
És Ma-gyarmatországon vajon mi a helyzet? Itt vajon hányan állnának nyíltan a zsidók oldalára, ha döntési kényszerbe kerülne a lakosság, mondjuk egy esetleges polgárháborús helyzet kapcsán? Szerintem sokan. A hívõ keresztények közül a legtöbb szentül meg van gyõzõdve róla, hogy a zsidók valóban Isten (Jahve) kiválasztott népe. Õk már eleve a rossz oldalra állnának, a Hit gyülevészeirõl, jehovistákról nem is beszélve. Mostanában gondolkozom el azon, ami pedig eddig is eléggé nyilvánvaló kellett volna, hogy legyen számomra, hogy csak az USA területén kiirtott százmillió indián õslakos a Biblia Ószövetségi tanításainak köszönheti, hogy nem vették õket soha ember számba és nem érezték úgy, hogy az indiánoknak tett ígéreteket és a velük kötött szerzõdéseket illene betartani. Pont mint a zsidóknál, mikor elmondják azt a bizonyos imát, hogy minden fogadalom, stb...amit tesznek azonnal legyen semmis, amint kimondták. No meg az is érdekes volt, ahogy a "Hideghegy" címû filmben imádkoztak a keresztény templomban. Egyik kézben a Bibliát tartva és éneklés közben a másik kezükkel folyamatosan bólogatva, mintha integetek volna. Egy talmud iskola és egy muszlim iskola között az a különbség, hogy nincs különbség. Mindkettõben a tanulók buzgón bólogatnak, miközben a szövegeket mormolják. Judeo keresztények detto. A három szent könyv mind ugyan azt az istent szolgálja, hívják bár háromféleképpen. A fürkészdarázs petéi az áldozatokat belülrõl irányítják, a gójok százmilliói is pont így vannak irányítva. És ahogyan a fürkészdarázs lárvái képesek rávenni saját áldozataikat, hogy az életük árán is megvédjék õket, ugyan úgy a zsidók is simán rá tudják és mindig is rá tudták venni áldozataikat, hogy ha kell a saját fajtájuk, vagy saját fehér rasszuk ellen forduljanak, ha bele is pusztulnak tömegével. Lásd Európa mai állapotát! Pap Gábor is értetlenül áll egy bizonyos kérdés elõtt elõadásaiban. Hogy hogyan fejlõdött ki és egyáltalán honnét származik a parazitizmus és a parazita életmód és fajok? Valószínûleg a kérdésére a válasz vagy "40 évnyi kóválygás a sivatagban és egy kis DNS beavatkozás. Máshogy mi mással magyarázható a dolog? Ragadozók és prédák mindig is voltak és ez így is van rendjén Pap Gábor szerint, de a "parazitizmus" egy teljesen természetellenes jelenség, ami nem olyan túl rég van jelen világunkban. Egy betegség, amire csak egyféle gyógymód létezik, de ahhoz sokak együttmûködésére lenne szükség és pont itt van a kutya elásva, hogy ma már szinte mindenkit és mindent a parazita irányít belülrõl.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.12 masodperc
294,555 egyedi latogato