Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Hódít a PC híveinek körében a túlérzékenység

KultúraA polkorrektség szószólói már a nyílt vitát is korlátozzák
Egyre tovább mennek Amerikában a politikai korrektség szószólói, és már a nyílt vitát is korlátoznák annak érdekében, hogy úgynevezett biztonságos helyeket („safe space”) alakítsanak ki, például az egyetemi kampuszokon. Ezzel érnék el, hogy senkinek ne kelljen kényelmetlenül éreznie magát, eközben pedig már feminista megszólalókat is kitiltanak egyetemi rendezvényekrõl.

Tudja, mi az a sweat-shaming, a mansplaining vagy mi az, hogy safe space? Nem kell aggódnia, ha nem, a másodikkal így is megvádolhatják: az Egyesült Államok után lassan hazánkat is eléri a túlérzékenységi hullám, melynek jegyében gyakorlatilag minden ellenvéleményt kitiltanak a politikai korrektség lelkes hívei. Így tett a Feminizmus nevû Facebook-oldal adminisztrátora is, mikor egy magát feministának valló férfi kommentelõ érvelt a prostitúció törvényessége mellett. „Itt egy rövid rant következik a mansplainerekrõl. Van ugye az a fajta férfi, aki sértésként éli meg, hogy itt nem feltétlenül esnek hasra attól, hogy férfiként feministának tartja magát és férfiként kifejti véleményét, urambocsá még vissza utasítják igen értékes hozzájárulását” – fejtette ki az oldal szerkesztõje, miért is döntött egy feminista kizárása mellett, kommentben hozzátéve, hogy a pornó és a prostitúció mentegetéséért a továbbiakban kitiltás jár.
Nem tiltanád a prostitúciót? Kitiltunk!

Nehéz meghatározni, honnan ered a mansplaining kifejezés, mindenesetre 2010-ben már felkerült a The New York Times Az év szavai listájára. A kifejezéssel azokat a férfiakat szokás illetni, akik lekezelõ, atyáskodó módon beszélnek nõkkel, de a Feminizmus oldal például ekként definiálta egy másik posztban: „ha valaki férfiként akarja megmondani – a nõk tapasztalatát és véleményét lesöpörve –, hogy mi is okozza a nõk elnyomását, az miben nyilvánul meg és mit kellene és nem kellene ellene tenni”? Tehát: férfiként a véleményed kevesebbet ér, hiába tartod akár te magadat a teljes körû nõi egyenjogúság elkötelezett hívének. Ha például úgy látod, hogy a pornóiparban vagy a prostitúcióban való részvétel is lehet a nõ szabad döntése, már nem vagy méltó a vitára.
Tiltanád a prostitúciót? Kitiltunk!

Hasonlóképp járt nemrég a feminista írónõ, Julie Bindel is, akit a Reason szerint nemrég kitiltottak egy konferenciáról, amit ironikus módon a feminizmus és a szabad szólás problémásnak tûnõ kapcsolatáról tartottak. A felszabadulástól a cenzorságig: van-e problémája a modern feminizmusnak a szabad szólással? – ezzel a címmel rendeztek beszélgetést a Manchester-i Egyetemen, de a helyi diákkör végül nem tartotta méltónak Bindelt a felszólalásra, mondván, sérti a ƒ„safe space”-ekre vonatkozó alapelvet. Szerintük ugyanis a feminista szerzõ transzszexualitásról alkotott véleménye sértheti az egyetem egyes diákjait, ezért jobb el is kerülni, hogy felszólaljon a kampuszon – egy teljesen másik témában. Itt épp a fenti ellentétéért járt egyébként a kitiltás: a Reason szerzõje szerint Bindel ahhoz a körhöz tartozik, mely szerint a prostitúció eredendõen magába foglalja az abúzust, ezért küzdeni kell a legalizálása ellen. (Korábban írt is már errõl a Guardian hasábjain.)

Mi volt a kitiltás miatti kritikákra a manchesteri diákok válasza? Nos: kitiltották a Breitbart szerzõjét, Milo Yiannopoulost is, aki épp Bindellel vitázott volna. A biztonságos tereket teremteni kívánó hallgatók szerint õ is lealacsonyítóan beszélt a transznemûek közösségének tagjairól, és erõszakot is mentegetett. Ezt nem fejtették ki bõvebben, de a Breitbart szerint azokkal lehet bajuk a diákoknak, akik félrevezetõnek nevezik azokat a statisztikákat, melyek szerint minden negyedik nõt szexuálisan zaklatnak az amerikai egyetemeken. Yiannopoulos emellett egy vállaltan meleg, konzervatív szerzõ, miközben ugyanez a diákkör viszont meghívott már korábban egy muszlim prédikátort, aki a melegek meggyilkolására szólított fel. A manchesteri fiatalok azt illetõen is bizonytalanok voltak, elítéljék-e egyértelmûen az Iszlám Államot vagy sem.
Nem kell A nagy Gatsby, rossz emlékeket idézhet fel

De mirõl is van szó a „safe space policy” esetében? A The Atlantic szeptemberben közölt cikket Jonathan Haidt szociálpszichológustól és a szabad szólás elkötelezettjétõl, Greg Lukianofftól, melyben arra figyelmeztettek: az ilyen biztonságos helyek hátráltatják az amerikai diákok intellektuális és érzelmi fejlõdését. A cikk szerint a diákok meg akarják tisztítani a kampuszokat az olyan szavaktól és elképzelésektõl, amelyek felvetése kényelmetlen lehet valaki számára, kihívás elé állíthatja a másik nézetrendszerét. Példaként említették azokat a harvardi diákokat, akik arra kérték professzorukat, ne oktasson a nemi erõszakkal kapcsolatos jogokról, sõt, egyenesen ne használja a „violate” (megsért, megbecstelenít) kifejezést, mert az szorongást kelthet többekben.

A Voxon nyáron jelent meg Liberális professzor vagyok, és a liberális diákjaim megrémítenek címmel egy írás. A szerzõ elmondása szerint volt, hogy egy adjunktus szerzõdését nem hosszabbították meg, mert diákjai szerint offenzív szövegeket javasolt számukra a posztkolonializmust kutató Edward Saidtól és – Mark Twaintól. Már komolyabb veszélybe kerülhet egy tanár, ha a diák jelenti, hogy tanára az óra során megsértette az érzéseit – írta a professzor.

Két kifejezés nyert teret újabban a kampuszokon a The Atlantic cikke szerint: a mikroagresszió és a „trigger warning" (figyelmeztetés, hogy valami kellemetlen dolgokat idézhet elõ). Elõbbi az olyan szavak használatára vagy cselekményekre vonatkozik, melyek rosszindulatúnak ugyan nem mondhatóak, de mégis sértõek-fenyegetõek lehetnek egyesek szerint. Például megkérdezni egy ázsiait vagy latin-amerikait, hogy hol született – a PC hívei szerint ez is mikroagresszió, mert ezzel azt sugallják, hogy a másik fél nem igazi amerikai. Ezzel kapcsolatban írta Jonathan Haidt még a The Righteous Mind oldalán: az új morálkultúra az áldozatiság erõltetésével a morális függést támogatja, és csökkenti az emberekben való képességet a kisebb személyközi kapcsolatok kezelésére. Ezen túl megteremti a folyamatos morális konfliktusok társadalmát is, ahol az emberek állandóan azért versengenek, ki válhat áldozattá vagy az áldozatok védelmezõjévé. (Korábban írtunk már arról is, amikor egy szexmunkás tiltakozott az ellen, hogy a baloldali szerzõ áldozatszerepbe kényszerítse.)

Trigger warningra pedig akkor számíthatnak a professzorok, ha egy diák úgy érzi, hogy az órán történtek erõs érzelmi hatást váltanak ki benne. Volt például, akit az F. Scott Fitzgerald-féle A nagy Gatsbyben megjelenített nõgyûlölet és fizikai bántalmazás sértett, ezért szólt, hogy ki szeretné hagyni a könyvet tanulmányaiból, mert múltbéli sérelmet idézhet fel benne. A The Atlantic szerzõi szerint viszont a pszichológia egyik legalapvetõbb elve, hogy a hasonló szorongásokkal való küzdelemre félreértés azt válaszolni, hogy rendben, akkor nem kell találkoznod félelmed tárgyával.
Kiszûrni a negatív Twitter-kommenteket

Mások is bírálták már a biztonságos helyekre vonatkozó elõírásokat: a South Park például két héttel ezelõtti epizódjában bemutatta, miként próbálják egyesek kiiktatni a valóságot azzal, hogy minden negatív behatást megpróbálnak kiiktatni életükbõl. Az epizód szereplõi ennek jegyében egy társukra bízták, hogy olvassa el az összes velük kapcsolatos Twitter-bejegyzést és csak a pozitívakat ossza meg velük. Felidézhette ez Gregory Alan Elliott történetét, akinek azért kellett bíróság elé állnia, mert Stephanie Guthrie úgy érezte, Twitter-posztjaival a férfi zaklatja õt. Miközben a férfi a rendõrség szerint nem fenyegette az õt feljelentõ nõt, csupán FascistFeminists hashtaggel kezdett arról twittelni, miért nem ért egyet Guthrie korábbi megnyilvánulásaival.
Veszélyes dolog az izzadságszégyenítés

De már olyan is akadt, akinek írásáról nem lehetett egyértelmûen eldönteni, másokat igyekszik-e parodizálni vagy komolyan beszél. Ilyen volt Amy Roe, aki a The Guardian oldalán írt arról: izzadságszégyenítésben volt része, miközben a Starbucksban várt a kávéjára. Mint írta, rákérdeztek, hogy úszni volt-e, megerõltette-e magát, mert ki volt melegedve. Mint írta, elõtte futni volt, és késõbb döbbent rá, hogy izzadságszégyenítésben volt része, ami szerinte rendszerint a nõket célozza meg azzal a feltevéssel, hogy nem is szabadna verejtékezniük. „A lovak izzadnak, a férfiak verejtékeznek, a nõk pedig ragyognak” – foglalta össze a szerinte közkeletû vélekedést, magát azok közé sorolva, akiket testsúlyuk vagy kihívó öltözetük (fat-shaming, slut-shaming) miatt szégyenítenek meg.

A létezõ problémákat nevetségességig eltúlzók pedig így megnehezítik a stigmákról szóló beszédet, ami sem a múltbeli, sem a jelenlegi sérelmek feldolgozását nem segíti és a szabad szólást is ellehetetleníti. Erre jutott a The Guardian másik szerzõje, Will Hutton is, aki szerint valami alapvetõt veszítünk azzal, ha megszüntetjük a vitákat a kampuszokon. Mint írta, a legjobban védekezni a dzsihadizmust bátorító iszlamizmussal vagy a transzfóbiával szemben bizonyítással lehet, tényekkel és érvekkel, ha pedig nem beszélünk tovább ezekrõl, az egyetemek pedig nem adnak többé teret a szabad vitáknak, akkor elveszítünk mindent, ami becses számunkra.
Link

Hozzászólások

48 #1 ro-zsola
- 2015-11-03 13:43
Engem is sokminden "érzékenyen " érint. Mehetek a biróságra feljelentéseket tenni ?
Lehetetlen lekövetni ezt a sok liberális szófosást. Végül is , mit szabad és mit nem ?
Még szerencse hogy mi magyarok Jézushitûek vagyunk és betartjuk Isten 10 parancsolatát :
1. parancs : " Fogd be a mocskos pofád ! Ne hisztériázz mint egy buzeráns izraelita "

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.28 másodperc
2,633,648 egyedi látogató