Két éve indult nyomozás a Széchenyi Bank ügyében, mégsem talált a rendõrség gyanúsítottat, sõt a rendõrök még csak nem is kopogtattak a tulajdonosoknál és a jegybank által megbírságolt felsõ vezetõknél. Közben Töröcskei István, akinek az érdekeltsége a bank, egy állami körbe tartozó cég igazgatósági elnökeként ma is havi 300 ezer forintot keres úgy, hogy minden céges részesedését, ingatlanát lefoglalták. Tanmese a kegyvesztettségrõl és a víz felszínén maradásról.

A Simicska-közeliként számontartott üzletember pénzintézete pár éve egy nála sokszor nagyobb külföldi bankot akart megvenni fillérekért, ám ugyanabban az évben már az õ bankja került nagy slamasztikába, elvették a mûködési engedélyét, ráküldték az ügyre a rendõrséget, a vezetõség több tagjára pedig súlyos pénzbüntetést mértek. Ha ebbõl ráismert, hogy a Széchenyi Bankról van szó, akkor se gondolja azt, hogy a kacskaringónak itt vége szakad. Mert ami az utolsó hivatalos közlés óta eltelt másfél évben történt, és amirõl tudomást szerzett a 24.hu, az egy egyre maszatosabb történet.

A Széchenyi Bank Töröcskei István érdekeltségének számít, Töröcskeit pedig a Fidesz (egykori) holdudvarához, azon belül is a Simicska Lajos–Nyerges Zsolt-tengelyhez szokás sorolni.

Töröcskeinek a feleségével és a szintén a Fidesz-holdudvarhoz tartozó, az elsõ Orbán-kormány idején miniszteri posztot betöltõ Boros Imrével közös cége, a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelõ Zrt. 2010 elején kétmilliárd forintos hitelbõl vásárolt magának egy bankot, amit pár hónap múlva átkereszteltek Széchenyi Kereskedelmi Bankra. Boros egy évre rá kiszállt a T&T-bõl, Töröcskei István többségi, felesége kisebbségi tulajdonos maradt, így jó darabig a Töröcskei családé volt a Széchenyi Bank.
Budapest, 2013. április 15. Töröcskei István, az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) vezetõje a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel folytatott egyeztetését követõen tartott sajtótájékoztatón az ÁKK budapesti székházában 2013. április 15-én. MTI Fotó: Kovács Attila
MTI / Kovács Attila

Töröcskeinek sikerült meggyõznie a kormányt, hogy az állam szálljon be a nagyra törõ terveket dédelgetõ hitelintézetbe: 2013 közepén 3 milliárd forintért kisebbségi tulajdonos lett az állam, emiatt aztán az Európai Unió felé is magyarázkodnia kellett a kabinetnek. A bank közel volt ahhoz, hogy 2014 év elején 1 euróért megvegye a Raiffeisen Bank itteni leánybankját, de az üzlet meghiúsult.

Aztán az év közepén a hullámok kezdtek összecsapni Töröcskei feje fölött.

Amint arról a hvg.hu több cikkben is beszámolt, nyáron a felügyeleti jogköröket gyakorló Magyar Nemzeti Bank vizsgálatot indított, és a Széchenyi Bank hosszú hónapokon át úgy mûködött, hogy a törvény szerinti tõkekövetelményeknek nem felelt meg, Töröcskeiéknek több milliárd forintot kellett volna beletenniük a mûködésének hat éve alatt folyamatosan veszteségeket termelõ hitelintézetbe.

Késõbb kiderült az is, hogy voltaképpen már az elején is akadtak szabálytalanságok, egy 2011-es vizsgálat is feltárt hiányosságokat, és a 2012 eleji tõkeemelésnél is súlyos szabálytalanságokat, fiktív mozzanatokat talált a 2014-ben készült átfogó jegybanki vizsgálati jelentés.

2014 decemberében a jegybank megelégelte a dolgot, és gyakorlatilag átvette a Széchenyi Bankot azzal, hogy felügyeleti biztost rendelt ki, visszavonta a bank tevékenységi engedélyét, és elindította a végelszámolást. 2015 augusztusában felszámolásba fordult az eljárás. Ez és a tevékenységi engedély elvesztése azt jelenti, hogy a bank véglegesen befejezte a tevékenységét, az nem éleszthetõ fel, írta a jegybank a 24.hu érdeklõdésére. A banknál tudomásunk szerint néhányan még mindig dolgoznak, a felszámolás tart.

Az semmiképpen sem vall iparkodásra, hogy bár két éve folyik nyomozás a Széchenyi Bank ügyében, még mindig nincs gyanúsított.

A jegybank a 24.hu-t arról tájékoztatta, hogy 2015 elején ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettek a Budapesti Rendõr-fõkapitányságon a Széchenyi Banknál történt, a jegybank álláspontja szerint bûncselekmények gyanúját felvetõ események miatt. “Az MNB hûtlen kezelés, hanyag kezelés, illetve további pénzügyi visszaélésekre utaló, büntetõjogilag értékelhetõ cselekmények gyanúja miatt fordult a nyomozó hatósághoz.” Nyomozás csak hûtlen kezelés gyanúja miatt folyik 2015. március 20. óta, a nyomozás határideje idén június, ám gyanúsított továbbra sincs – derül ki az ügyészség és a rendõrség lapunknak küldött válaszaiból.

De nemcsak hogy gyanúsítottat nem talált eddig a rendõrség, különösebben aktívnak sem mutatkozott a bank tulajdonosainak és felsõ vezetõinek kifaggatásában. Töröcskei Istvánt sem tanúként, sem más formában nem hallgatták meg, ezt õ állította lapunknak, ahogyan feleségét sem keresték, a T&T-nél mint a bank tulajdonosánál sem kopogtatott a rendõrség.

Nem tudni arról sem, hogy a menedzsment tagjainál érdeklõdött volna a hatóság. (A rendõrség a nyomozás érdekeire hivatkozva csak annak kezdetét és határidejét árulta el, illetve azt, hogy hûtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik.)

Ez azért különösen érdekes, mert amíg a rendõrség a gyanúsításig sem jutott még el, a jegybank másfél évvel ezelõtt Töröcskei feleségét és a bank három felsõ vezetõjét (Szakács Tibor volt vezérigazgatót, Deák Klárát és Lakatos Zsolt volt vezérigazgató-helyetteseket) súlyos pénzbírsággal sújtotta. Az MNB rendkívül súlyosnak minõsítette a volt vezetõ állású személyek által elkövetett jogsértések jellegét, tárgyi súlyát és következményeit, ezért 18-20 millió forint közötti összegre büntette õket. Szerettük volna megkérdezni errõl és a rendõrségi eljárásról is Szakácsot, de õ nem akart nyilatkozni.

Töröcskei sem volt boldog, hogy kerestük,

nem örülök, hogy újra és újra elõveszik az ügyet, hiszen olyan sokszor nyilatkoztam már ez ügyben, s mindent elmondtam, amit tudtam,

mondta, de azért válaszolt kérdéseinkre. Ártatlannak tartja magát, és szóba hozta, hogy utólag úgy látja, nem kellett volna elvállalnia az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) vezetését. Ezzel arra célzott, hogy miután elvállalta a feladatot, a másik fél – magyarán az állam – már kevésbé volt együttmûködõ vele a bankszektorbeli terveit illetõen. Még 2011 novemberében lett az ÁKK vezérigazgatója, és rá bõ három évre, pár nappal a Széchenyi Bank engedélyének visszavonása után mondott le a tisztségrõl.

Töröcskei számol azzal, hogy most gyakorlatilag mindent elvehetnek tõle.

Több más cégben is van tulajdonrésze, de minden céges részesedését és ingatlanjait is lefoglalták a Széchenyi Bank felszámolásával kapcsolatban, illetve végrehajtás alá kerültek elmondása szerint.

Csakhogy az állam mégsem vetette ki magából teljesen Töröcskei Istvánt.

Mind a mai napig õ az állami körbe tartozó Mavir igazgatóságának elnöke.

(A központi áramhálózatokat irányító Mavir többségi tulajdonosa az állami tulajdonban levõ MVM Magyar Villamos Mûvek, kisebbségi tulajdonosa pedig közvetlenül az állam.)

Töröcskei ezért a pozíciójáért havi bruttó 300 ezer forint juttatásban részesül.
Valami nincs rendben

A Transparency Internationalnak az a meglátása, hogy a Széchenyi Bank ügyében folyó nyomozással valami nincsen rendben, ennyi idõ alatt vagy azonosítani kellett volna a felelõsöket, akiket gyanúsítottként el is kellett volna számoltatni, vagy le kellett volna vonni azt a következtetést, hogy a pénzügy-felügyeleti szempontból tilalmas banki mûveletek nem ütköztek büntetõjogi elõírásokba és nem valósítottak meg bûncselekményt – mondta lapunknak a szervezet jogi vezetõje. Ligeti Miklós szerint az utóbbi forgatókönyv azonban nem életszerû, hiszen az MNB intézkedései azt feltételezik, hogy a Széchenyi Bank nem mûködött normális, prudens pénzintézetként, sõt, akár a hatóságok is mulaszthattak az engedélyezése során.

Az eddigiek alapján fennáll a veszélye, hogy ez a nyomozás is arra a sorsra jut, mint amire számos, politikai szálakkal is rendelkezõ, magasra vezetõ korrupciós ügy nyomozása a rendszerváltoztatás óta. Amint az sem derült ki a közvélemény számára megnyugtatóan, hogy mi történt valójában a nagyjából 200 milliárd forint közpénzbõl kikalapált Postabanknál, és a polgárok azt sem tudhatják, hogy kik mûködtették a Tocsik-ügy néven elhíresült privatizációs pártfinanszírozást, úgy ezúttal is megvan az esély arra, hogy a teljes igazság rejtve marad.

Megjegyezte: a rendõrség és az ügyészség bizonyíthatja rátermettségét, és az eljárásról bebizonyosodhat, hogy pártatlan és szakszerû, csakhogy az elmúlt évek hasonló volumenû ügyeinek hatósági kezelésében szerzett tapasztalatainak fényében ez a végeredmény legalábbis kétséges.
Link