Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Szabó Dezsõ: 1848. március 15.

KultúraMikor egy-két szóval rá akarok mutatni, mit jelent 1848. március tizenötödike a magyarság fejlõdésében, a két ellentétes üzlet külön-külön módszere közül egyiket sem teszem magamévá. Nem követem a liberális bodega módszerét, amely 1848. március tizenötödikét a radiko-progresszív-liberális isten szent és sérthetetlen kinyilatkoztatásának dobolgatja, s Kossuth Lajosból és a fölszabadulás több nagy harcosából intim kis spádét csinált saját, házi használatra. De nem követem az ezerfokos (Réomur) keresztények, a fogjatok meg már hazafiak, a túl jó fiúk eljárását sem. Azok eljárását, akik most egyszerre úgy megkereszténykurzultak, hogy mint a társadalmi rend túlbuzgó Diogenesei, éjjel-nappal ágy alatt, s ágy fölött keresik - nem az embert, erre nekik nincs szükségük -, hanem a destrukciót. Aki pedig egyszer üzleti szakmájává teszi a destrukciótalálást, az talál is mindenütt. Ezek a szûzfehér Diogenesek már odáig jutottak, hogy kigumiznák az Ó-szövetségbõl a Jehovát, mert destruktívnak találják abban a tényében, hogy a hetedik napon megpihent: hiszen ez fölbujtás a sztrájkra. Ezek az urak aztán egy nagy történelmi fügefalevéllel szeretnék elszégyenkezni a magyar múltból Dózsa Györgyöt, Táncsics Mihályt, sõt Kossuth Lajost, Eötvöst és sok más szerencsétlen társukat is, akik nem részesültek a keresztény kurzus malasztjában.

Külön valami volt-e a negyvennyolcas forradalom, melynek külön, egymagában álló értelme van, s mely 1848. március 15-ével kezdõdött, és örökre bevégzõdött 1849. augusztus 13-ával?

Természetes, hogy nem. Egy forradalom nem lehet pillanatnyi pattanás egy nemzet életében. Voltaképpen egy nemzetnek nincsenek forradalmai: egyetlen forradalma van minden nemzetnek, mely kezdõdött idõtlen idõkben a történelem mélyén, s azóta folyvást folyik történelmi haláláig. Ez a forradalom lassan a nemzeti élet rejtett csatornáin gyûl fel, hogy néha aztán felszínre törve megsiettesse a szükséges fejlõdés menetét. Ez a forradalom az illetõ nemzet lényege: lelki erõinek, belsõ organikus törvényeinek sajátos kifejlése. A magyar forradalom fejlõdési fonalát Szt. István, Kálmán, Róbert Károly, Nagy Lajos, Mátyás, Dózsa György Zrínyi, a költõ, Bessenyei, Széchenyi, Kazinczy Táncsics, Petõfi, s ezernyolcszáznegyvennyolc nagy nevei jelölik. - Hogy ebbe a legáltalánosabb névsorba nem tettem be a Bocskay Bethlen és a Rákócziak neveit, az nem azt jelenti, hogy kisebbnek látom történelmi jelentõségüket, mint más, hanem azt, hogy õk a magyar forradalomhoz csak egy bizonyos szempontból tartoznak. Ebben az egyetlen, folyton folyó magyar forradalomban állandóan három törekvést, három elemet lehet lényeg gyanánt fölismerni: 1. Új, mélyebb és szélesebb befogadás a nyugati kultúrának az élet minden terén, 2. a faji öntudat felébredése, növekedése erõben és kiterjedésben, s az a törekvés, hogy a nyugati eredményeket a magyarság sajátos erõinek szolgálatába állítsuk, 3. az emberi jogok kiszélesítése, az a törekvés, hogy Magyarországot minden magyar hazájává tegyük, s hogy minden magyar erõt fölszabadítsunk a közös termésre.

Nem kell valami túlérzékeny történetírói szemüveget föltennünk, hogy az 1848-ban felszínre tört magyar forradalomban meglássuk mind a három törekvést. És kétségtelen, hogy a magyar forradalom e szakában mindez a három törekvés a liberalizmus történelmi módszerével történt. És most, mikor divatban van illusztris hullák tövébe ravasz kis részvénytársaságokat alapítani, a Kossuthok, az Eötvösök, a Petõfik súlyos neveit dobálják ránk a liberalizmus legfõbb érvei gyanánt. És közéletünk alacsony mûveltségi vonalát semmi sem mutatja jobban, mint az, hogy azok az érvelések, melyekkel erre a tetemrehívásra felelnek, éppen olyan ügyetlenek és történelmileg rövidlátók, mint amilyen rosszhiszemû a tetemrehívás.

Mert pusztán a szó, az elnevezés az, ami zavart okoz a vitában, s azzal a jelenséggel állunk szemben, melyet a nyelvészek jelentésváltozásnak neveznek. Így pl. az olasz brávó szó jelenti a testi és lelki derékség legnagyobb elismerését, és jelenti a zsiványt. Ugyanezen a változáson ment át a liberalizmus szó. 1848-ban jelentette minden becsületes erõ egyenlõ érvényesülési lehetõségét, a becsületes verseny szabad folyását, a becsületes gyenge, a becsületes elnyomott, a becsületes kizsákmányolt védelmét a gonosz erõssel, a jogtipró elnyomóval, a becstelen kizsákmányolóval szemben. Tessék csak jól megvizsgálni a '48-as törvényeket és az azokat megvalósító szellemi küzdelmet, és meglátják, hogy igazam van. Nos, ez a liberalizmus nemcsak hogy nem halt meg, de a magyar életakarat mostani antiszemita fellángolásában a legintenzívebb történelmi fokát érte el. A mi antiszemitizmusunk a becsületes magyar erõk érvényesülését követeli, a szabadverseny becsületességének a biztosítását, követeli az elgyengült, becsületes magyarság védelmét' a gonoszul erõs zsidósággal, az elnyomott becsületes magyarság védelmét az immorális elnyomó zsidósággal szemben, a kizsákmányolt becsületes magyarság védelmét a kizsákmányoló ragadozó zsidóság ellenében. A történelmi csalás ott van, hogy õk a liberalizmus szó alul kilopták igazi értelmét, s helyébe a filoszemitizmus, a zsidó imperializmus fogalmát lopták. És így õk, az elnyomók, az intoleránsak, a kizsákmányolók vádolnak minket antiliberalizmussal, minket, akik az örök emberi liberalizmus nagy felszabadulási harcát vívjuk.

Minden forradalomnak hármas végzete van. Vívmányainak egy része a történelmi élet alkotó tényezõjévé lesz, s irányítja a nemzet fejlõdését. Egy másik részét meghamisítják, s forradalmas látszatukkal a forradalom kijátszását, a fejlõdés megakasztását, a történelmileg helyes értelemben vett ellenforradalmat hozzák létre.

A harmadik részét elsikkasztják, s igyekeznek úgy feltüntetni, mint a nemzeti élet halálos veszedelmét.

Azt a legfûtöttebb keresztény kurzista is láthatja, hogy 1848-nak igen sok vívmánya jelentett fejlõdést, intenzívebb termést és építõbb jövõt a magyarság számára. Az eltorzított, a meghamisított elemekre sem nehéz rámutatni. Az egyéni érvényesülés, a szabad verseny a liberalizmus fogalmát politikai, gazdasági, szociális téren, a sajtó és a mûvészetek életében oda torzították, hogy a magyarságot minden idebotló zsivány minden lelkiismeretlen hazugság, minden uszító rágalom, s a nemzetközi zsidó kapitalizmus szabad zsákmányává tették. Így az emberi felszabadulás magyar vérrel vásárolt szent elveit az elnyomás, a kizsákmányolás, a megrontás irtózatos eszközeivé torzították.

De egy nagy elsikkasztás is történt, és a magyarság halálán, a zsidó imperializmus gyõzelmén dolgozik az, aki ezt napjainkban elhallgatja. A kiváltságos osztályok 1848-at lassanként átalakították egy ötvenperces, patentosan kezelhetõ, igen jutányos kis forradalommá. Ami jognyerést jelentett 1848 a magyarság tömegeinek, azt igyekeztek úgy feltüntetni, mint az õ atyai jóságuk megcsordulását az idõk teljességében, s mindazt, ami intim érdekeik ellen volt, igyekeztek istentelenségnek, hazaárulásnak, s hogy a történelmi humor teljes legyen: 1848-ellenesnek feltüntetni. A gazdagon felbuggyant magyar forradalmat egy sivár közjogi kakasviadallá nyomorították, hogy a lelkesen szavazó nép gazdasági, szociális és kulturális éhségeit elfelejtse a jól jelenetezett, álhazafias görögtûzjátékoknál.

Megvalósítani 1848-at, megvalósítani teljesen, egész becsületességgel, ez a magyarság jövõjének egyetlen útja! A történelem minden csalást, bármilyen oldalról jöjjön, szörnyû következményekkel büntet. A teendõk részint védelmi jellegûek, melyek a magyarságot megvédik az idegen elnyomás ellenében, másrészt pedig a magyarság fejlõdésének elodázhatatlan elemei.

• A legszükségesebb védelmi teendõk: 1. A numerus clausus megvalósítása minden vonalon, mindenféle iskolában, a sajtóban, minden elképzelhetõ pályán és kenyérkereseti forrásnál.

2. Az 1910 óta betelepedett zsidóság eltávolítása Magyarországból. Megvizsgálni az 1914 óta szerzett zsidó vagyont, s mindazt, amit a magyar hõsiesség, magyar vér és munka árán jogtalanul bírnak, visszavenni s kulturális és szociális célokra használni (iskolák, kórházak, rokkantházak alapítása etc.).

3. Kimondani, hogy a zsidóság faj, külön nemzetiség, vallásukra való tekintet nélkül. Megvalósítani a zsidóság különválasztását az élet minden terén. Az élõsditõl csak úgy szabadulhatunk meg, ha eltávolítjuk attól az organizmustól, melyet kizsákmányol. Minden zsidó szervnek, lapnak, egyesületnek nyíltan kelljen hordania a zsidó megnevezést, s a magyar álarc használata tilos legyen.

4. A lelkiismereti szabadság álarca alatt nem szabad megtûrni olyan vallásnak exaltált törzsbabonát, mely az államalkotó lakosság nagy többségét, s az egész kultúremberiséget tisztátalannak, alsóbbrendû lényeknek tanítja, s egy õstörzsi kannibál pszichét õriz meg. Az õsi sötét századok e barbár gyilkos emlékeit ki kell irtani az emberi haladás érdekében.

5. Meg kell szüntetni mindazokat a lelki elemeket, melyek a magyarság kebelében egy állandó jogos és veszélyes nyugtalanságot táplálnak. Így pl. el kell törölni a címeket. Azok után az áldozatok után, melyeket a dolgozó magyarság milliói hoztak öt éven át, arcpirulás nélkül senki sem tûrheti a nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos címek undorító és barbár cafrangjait.

6. Korlátozni kell nemzetvédelmi szempontból a szabad versenyt az élet minden terén.

• Az építõ reformok közül a legsürgõsebbek:

1. A földreform haladék nélküli becsületes megvalósítása. Minden dolgozó magyarnak lehessen része a magyar földben. Itt minden kijátszás a magyarság megrablását és katasztrófáját jelenti.

2. A középosztály anyagi jólétének és szellemi függetlenségének gyors és teljes biztosítása.

3. A munkásság jogos igényeinek becsületes és teljes kielégítése. A sztrájkjog, a munkaidõ, a bér méltányos szabályozása. A munkásság emberi, szellemi igényeinek kielégítése, a munkás aggkorának biztosítása etc.

4. Olyan adórendszer, mely minden részletében teljes becsületességgel megvalósítja azt az elvet, hogy az állam terheit azok viseljék, akiknek legtöbb érdekét védi az állam.

5. A népképviseleti rendszer megváltoztatása, mely lehetetlenné teszi, hogy kulturálatlan és immorális kalandorok intézzék a magyar törvényhozást.

6. A népképviseleti rendszerrel kapcsolatban az egész magyarság megszervezése olyan közösségekben, melyek az illetõ területek kulturális, szociális és gazdasági érdekeinek legtermékenyebb megvalósítói lesznek.

7. A nemzet teste három dolgozó osztályból áll: középosztály, földmívelõ nép, ipari munkásság. Mindenkinek ezen osztályok valamelyikébe kell tartoznia munkájával. A történelmi vagy kiváltságos osztályok megszûnteknek mondandók ki. A kiváltságra vagy osztályuralomra való törekvés hazaárulás legyen és halállal büntethessék.

8. A keresztény felekezetek összes vitás kérdéseinek elintézésére egy, az összes felekezetek választott képviselõibõl alkotott bizottság létesítendõ. Ez a bizottság készítsen elõ egy olyan törvényjavaslatot, amely ezeket a vitás kérdéseket örökre megoldja. Ugyancsak a felekezetek képviselõibõl egy állandó felekezetközi legfelsõbb bíróság alakuljon, amely kötelezõ erõvel ítéljen a felekezetek vagy azok egyes szervei közt fölmerülõ felekezeti jellegû súrlódásokban.

9. Bizonyos taxative meghatározandó üzemeket, keresetforrásokat (mozi, cselédközvetítés, könyvkiadás, s az író halála után 50 évvel etc.) az állam sajátítson ki, s ezekben saját jövedelmén kívül a magyar középosztály elhelyezését tartsa szeme elõtt.

10. Minden olyan szerv, ahol a tömegek lelkét, tehát a magyarság jövõjét formálják (iskola, színház, sajtó, mozi), az állam közvetlen felügyelete alatt, s minden tagozottságukban olyan irányítók és szellemi munkások kezében legyen, kiket a nemzet testéhez a közös vér, a közös történelmi fejlõdés, az ezeréves magyar kultúra, közös hit és közös morál szálai fûznek.

11. A külügyi képviselet megszervezése, hogy az minden, bármily jelentéktelen tagozatában is, ugyanilyen emberek kezében legyen. Ezzel együtt egy hatalmas külföldi propaganda kiépítése a magyarság érdekében.

12. A magyar nemzeti hadsereg teljes kiépítése úgy, hogy az egyszersmind a magyar nemzet nagy tömegének kulturális és gazdasági iskolája, s szociális szolidaritásának megvalósítása legyen. A tisztképzés reformja ennek a célnak a megvalósítására. Kapcsolatok teremtése a hadsereg és az összes iskola ifjúsága közt. Módozatok megvalósítása, melyek a nemzeti hadsereg szeretetét ösztönössé teszik a nemzet egyetemében.

Ezek a pontok jelentik az integrális Magyarországot, ezek jelentik a zsidó imperializmus legyõzését, a munkás, a paraszt, a középosztály kérdésének megoldását, az emberi haladás megvalósítását a magyarságban: ezek jelentik a magyar jövõt.

Virradat, 1921. III. 16.

Hozzászólások

12 #1 spartakusz
- 2017-03-14 16:01
"... Az élõsditõl csak úgy szabadulhatunk meg,..."

HA AGYONCSAPJUK MINT A SZÚNYOGOT KIA VÉRÜNKET SZÍVJA - VAGY A PIÓCÁT LETÉPJÜK ÉS MEGÖLJÜK ! STB. MÁS KÉP NE MEGY!

SPARI..
329 #2 gutai zub
- 2017-03-15 08:51
Éljen Március 15!

i.e. 44 március 15. Julius Caesart meggyílkolják

933 március 15. Madarász Henrik merseburgi gyõzelme egy kisebb magyar sereg felett.

1848 március 15. Magyar forradalom és szabadságharc kezdete
(1848 február 21. kommunista kiáltvány, marxtól)

1917 március 15. II. Miklós orosz cár lemond, elkezdõdik a bolsevik forradalom

utoljára nem utolsó sorban:

2016 március 15. ferenc pápua bejelenti, hogy Teréz Anyát rövidesen szentté avatja. (na végre)

éljen március 15

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.31 másodperc
2,633,524 egyedi látogató