Bejelentkezés
Megismételték minden idõk egyik legijesztõbb kísérletét
Az a megalapozott "gyanúm", hogy az egész emberiség-majomkodás "egy kísérlet". Több mint 50 év után megismételték a világ egyik legnyomasztóbb és legvitatottabb eredményét felmutató kutatást, a Milgram-kísérletet, amely az emberek engedelmességét és a hatalom utasításainak elfogadását vizsgálta. A vizsgálatot ezúttal Közép-Európában végezték el.Az eredeti vizsgálatot 1961-ben végezte el az amerikai Yale Egyetem kutatója, Stanley Milgram, három hónappal azután, hogy az egyik leghírhedtebb náci háborús bûnös, Adolf Eichmann pere lezajlott. Eichmann azzal védekezett, hogy az általa véghez vitt szörnyûségeket „kizárólag parancsra" tette, Milgram pedig feltette a kérdést: a hatalomnak való feltétlen engedelmesség valóban képes az átlagos emberekbõl is szörnyetegeket kreálni?
Ennek kiderítésére önkénteseket toborzott, akiknek a kísérlet vezetõje azt az utasítást adta, hogy „tanárokként" rossz válasz esetén egyre erõsödõ áramütésekkel büntessenek egy elzárt szobában lévõ személyt, akit hallanak ugyan, de látni nem látnak. A szenvedõ alany természetesen egy színész (szerepét tekintve tanuló) volt, és az áramütések sem voltak valódiak, de ezt az önkéntesek nem tudták.
Részlet az Experimenter címû filmbõl, ami a hírhedt kísérletet dolgozta fel
Forrás: AFP/Collection Christophel/BB Film Production/FJ Productions
A „tanárok" egy olyan helyiségben tartózkodtak, amelyben egy generátor volt 30 kapcsolóval. Mindegyik mellett felirat szerepelt, amely szerint a feszültség 15 voltonként nõtt, 15-tõl 450 voltig. Az önkénteseket külön figyelmeztették, hogy komoly fájdalmakat és sérüléseket okozhatnak a „tanulónak" a feszültség növelésével.
Az eredmények igencsak lesújtó képet adtak az emberi természetrõl: a kísérletben részt vevõ 40 személy 65 százaléka vakon követte a kísérletvezetõ parancsát, és elment egészen a 450 voltos áramütés adásáig. Az sem zökkentette ki õket feladatukból, hogy közben a színész folyamatosan jajveszékelt és az életéért könyörgött.
Milgram módszerét sokan kritizálták, többek között azért, mert kevés résztvevõt vont be a projektbe, és egyesek szerint az adatokat is torzította. Amikor azonban a kísérletet (pontosabban annak különbözõ változatait) más kutatócsoportok is megismételték a világ különbözõ részein, mindannyiszor a korábbihoz hasonló eredményre jutottak.
Részlet az Experimenter címû filmbõl, ami a hírhedt kísérletet dolgozta fel
Forrás: AFP/Collection Christophel/BB Film Production/FJ Productions
A kutatást viszont mostanáig egy régióban nem végezték el: Közép-Európában. Pedig a térség lakóinak vizsgálata az egyedi történelmi helyzet, vagyis a kommunista diktatúrák évtizedekig tartó elnyomása miatt érdekes eredményeket szolgáltatna a tudománynak.
Mit mutatnak a lengyel eredmények?
Milgram kísérletének modern változatát ezúttal Lengyelországban végezték el – olvasható a Science Alert weboldalán. Összesen 80 önkéntest (40 férfit és 40 nõt) sikerült összetoborozni, a résztvevõk életkora 18 és 69 év között változott.
A forgatókönyv hasonlóan zajlott, mint korábban, annyi különbséggel, hogy itt csak 10 kapcsoló állt rendelkezésre, így enyhébb áramütésekkel lehetett „gyötörni" a tanuló szerepét betöltõ személyt. Erre azért volt szükség, hogy a kísérlet etikusabbnak tûnjön.
A kutatók azt találták, hogy az önkéntesek túlnyomó része (90 százaléka) itt is hajlandó volt elmenni az elérhetõ legerõsebb áramütés kiválasztásáig.
Részlet az Experimenter címû filmbõl, ami a hírhedt kísérletet dolgozta fel
Forrás: AFP/Collection Christophel/BB Film Production/FJ Productions
Az új kísérletbõl sem szabad messzemenõ megállapításokat levonni
Azt mindenképpen hozzá kell tenni, hogy jelen kutatás szervezõi szintén kisszámú résztvevõvel dolgoztak, így messzemenõ következtetéseket továbbra sem lehet levonni a kísérlet eredményébõl. Így azt sem tudták megállapítani a szakemberek, hogy e téren van-e különbség a férfiak és nõk viselkedése között, pedig a lengyel kutatók egyik célja pont ennek tüzetesebb elemzése lett volna.
A tanulmány a Social Psychological and Personality Science címû folyóiratban jelent meg.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2017. March 16. 21:45:16
- 2017. March 17. 05:20:54
- 2017. March 17. 07:17:58
- 2017. March 17. 07:55:44
- 2017. March 17. 09:06:01