Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Megismételték minden idõk egyik legijesztõbb kísérletét

TanácsadásAz a megalapozott "gyanúm", hogy az egész emberiség-majomkodás "egy kísérlet". Több mint 50 év után megismételték a világ egyik legnyomasztóbb és legvitatottabb eredményét felmutató kutatást, a Milgram-kísérletet, amely az emberek engedelmességét és a hatalom utasításainak elfogadását vizsgálta. A vizsgálatot ezúttal Közép-Európában végezték el.

Az eredeti vizsgálatot 1961-ben végezte el az amerikai Yale Egyetem kutatója, Stanley Milgram, három hónappal azután, hogy az egyik leghírhedtebb náci háborús bûnös, Adolf Eichmann pere lezajlott. Eichmann azzal védekezett, hogy az általa véghez vitt szörnyûségeket „kizárólag parancsra" tette, Milgram pedig feltette a kérdést: a hatalomnak való feltétlen engedelmesség valóban képes az átlagos emberekbõl is szörnyetegeket kreálni?

Ennek kiderítésére önkénteseket toborzott, akiknek a kísérlet vezetõje azt az utasítást adta, hogy „tanárokként" rossz válasz esetén egyre erõsödõ áramütésekkel büntessenek egy elzárt szobában lévõ személyt, akit hallanak ugyan, de látni nem látnak. A szenvedõ alany természetesen egy színész (szerepét tekintve tanuló) volt, és az áramütések sem voltak valódiak, de ezt az önkéntesek nem tudták.

Részlet az Experimenter címû filmbõl, ami a hírhedt kísérletet dolgozta fel
Forrás: AFP/Collection Christophel/BB Film Production/FJ Productions

A „tanárok" egy olyan helyiségben tartózkodtak, amelyben egy generátor volt 30 kapcsolóval. Mindegyik mellett felirat szerepelt, amely szerint a feszültség 15 voltonként nõtt, 15-tõl 450 voltig. Az önkénteseket külön figyelmeztették, hogy komoly fájdalmakat és sérüléseket okozhatnak a „tanulónak" a feszültség növelésével.

Az eredmények igencsak lesújtó képet adtak az emberi természetrõl: a kísérletben részt vevõ 40 személy 65 százaléka vakon követte a kísérletvezetõ parancsát, és elment egészen a 450 voltos áramütés adásáig. Az sem zökkentette ki õket feladatukból, hogy közben a színész folyamatosan jajveszékelt és az életéért könyörgött.

Milgram módszerét sokan kritizálták, többek között azért, mert kevés résztvevõt vont be a projektbe, és egyesek szerint az adatokat is torzította. Amikor azonban a kísérletet (pontosabban annak különbözõ változatait) más kutatócsoportok is megismételték a világ különbözõ részein, mindannyiszor a korábbihoz hasonló eredményre jutottak.

Részlet az Experimenter címû filmbõl, ami a hírhedt kísérletet dolgozta fel
Forrás: AFP/Collection Christophel/BB Film Production/FJ Productions

A kutatást viszont mostanáig egy régióban nem végezték el: Közép-Európában. Pedig a térség lakóinak vizsgálata az egyedi történelmi helyzet, vagyis a kommunista diktatúrák évtizedekig tartó elnyomása miatt érdekes eredményeket szolgáltatna a tudománynak.
Mit mutatnak a lengyel eredmények?

Milgram kísérletének modern változatát ezúttal Lengyelországban végezték el – olvasható a Science Alert weboldalán. Összesen 80 önkéntest (40 férfit és 40 nõt) sikerült összetoborozni, a résztvevõk életkora 18 és 69 év között változott.

A forgatókönyv hasonlóan zajlott, mint korábban, annyi különbséggel, hogy itt csak 10 kapcsoló állt rendelkezésre, így enyhébb áramütésekkel lehetett „gyötörni" a tanuló szerepét betöltõ személyt. Erre azért volt szükség, hogy a kísérlet etikusabbnak tûnjön.

A kutatók azt találták, hogy az önkéntesek túlnyomó része (90 százaléka) itt is hajlandó volt elmenni az elérhetõ legerõsebb áramütés kiválasztásáig.

Részlet az Experimenter címû filmbõl, ami a hírhedt kísérletet dolgozta fel
Forrás: AFP/Collection Christophel/BB Film Production/FJ Productions
Az új kísérletbõl sem szabad messzemenõ megállapításokat levonni

Azt mindenképpen hozzá kell tenni, hogy jelen kutatás szervezõi szintén kisszámú résztvevõvel dolgoztak, így messzemenõ következtetéseket továbbra sem lehet levonni a kísérlet eredményébõl. Így azt sem tudták megállapítani a szakemberek, hogy e téren van-e különbség a férfiak és nõk viselkedése között, pedig a lengyel kutatók egyik célja pont ennek tüzetesebb elemzése lett volna.

A tanulmány a Social Psychological and Personality Science címû folyóiratban jelent meg.
Link

Hozzászólások

8 #1 miskolcilaci
- 2017-03-16 21:45
Engedelmesség a hatalom irányába. Közönyös, rideg, érzéketlen, távolságtartó. Némelyik a lányom lehetne.. De fél, és retteg. Az álarc hamar leesik. Ha zsidó, az még meg is aláz. Hamarosan ti is mentek, a munkátokat olcsóbb lesz géppel helyettesíteni. Azok, akik hivatalos ügyeket intéznek, vagy gyakran fordulnak meg ilyen helyeken, azok tudják mirõl beszélek.
A film eredetije feliratozva megvan, a jótyúkon már törölték. Akit érdekel, annak privátban szívesen elküldöm.
------------------------------------
Engedelmesség mindhalálig
Mindez csaknem fél évszázada történt, azt követõen, hogy egy Stanley Milgram nevû fiatal kutató az engedelmesség kísérleti vizsgálatára benyújtott pályázatát elfogadták. Azt azonban, hogy a kísérlet igazi alanya nem a "villamosszékbe" szíjazott delikvens - aki természetesen nem kapott áramütést -, hanem az áramütéseket végrehajtó önként jelentkezõk, a résztvevõk nem tudhatták. Ezt a "becsapós" módszert Milgram mentora, Solomon Asch saját korábbi kísérletében alkalmazta. Ebben még csak azt vizsgálták, vajon miként reagálnak az emberek arra, hogy csoportjuk egymást követõ nyolc tagja egyöntetûen egy szemmel láthatóan hamis megoldást nyilvánít helyesnek. A tapasztalatok szerint az emberek túlnyomó része "lefekszik" a csoportnak, és maga is a nyilvánvalóan hamis eredményt nyilvánítja igaznak. Most azonban a tudósok arra voltak kíváncsiak, meddig hajlandók az emberek elmenni az engedelmességben.
A kísérletet megelõzõen a kutatók - minthogy a vizsgálatban az átlagnál magasabb intelligenciájú, törvénytisztelõ, amerikai fehér középosztálybeli személyek vettek részt, akik jól ismerték a 2. világháború borzalmas eseményeit - a feltétel nélkül engedelmeskedõk arányát legfeljebb 10 százalékra, a büntetési hajlandóság felsõ határát 150 voltra becsülték. Ez már elég fájdalmas ahhoz, vélték, hogy "parancsmegtagadásra" késztessen. Az eredmények, amelyeket azóta minden témába vágó tankönyv részletesen tárgyal, mindenkit megdöbbentettek. A résztvevõk alig 20 százaléka bizonytalanodott el 150 voltnál, 79 százalékuk pedig a halálos 450 voltig is "elment", jóllehet a "villamosszékbe" szíjazott személy (egy színész) már hörögve kérte a kísérlet felfüggesztését.

(Majdnem) mindannyian megtennénk
A kísérletet sok országban, különféle körülmények között megismételték. Kiderült: az engedelmesség mértékét alapvetõen a kísérlet elrendezése befolyásolta. Ha az áramütés eszközölõje és elszenvedõje egyazon szobában tartózkodott, az engedelmesség 40 százalék alá csökkent. Ám amikor a szenvedõt üvegfal választotta el, és még inkább, ha egyáltalán nem lehetett õt látni, sokkal messzebb elmentek az emberek. A kísérlet megrázó eredményre vezetett: demokratikus társadalmakban felnõtt, az átlagnál intelligensebb, rendezett körülmények között élõ, a törvénnyel soha összeütközésbe nem került személyek, akik semmifajta pszichológiai betegségben nem szenvedtek, egy tekintélyesnek vélt vezetõ jelenlétében, annak nem különösebben nyomatékos utasítására hajlandók halálos áramütést adni egy ismeretlennek - olyan hibáért, amely szóra sem érdemes.
Hogyan juthatott a fiatal kutató e barbár vizsgálat gondolatára? Bár az ötlet akkoriban benne volt a levegõben, Milgram érdeklõdése egyértelmûen zsidó származásából fakadt. "Az én szellemi otthonom - írta egy levelében - Közép-Európa. Nekem Prága német anyanyelvû zsidó közösségében kellett volna születnem 1922-ben, és 20 évvel késõbb szinte bizonyosan gázkamrában végeztem volna. Miért hozta a sors, hogy egy bronxi kórházban születtem, igazán nem értem." 1960-ban, éppen amikor disszertációját írta, zajlott a jeruzsálemi Eichmann-per, és a holokauszt megelevenedõ emléke élesen vetette fel az emberi viselkedés mozgatórugóinak elemzését.
A legutóbbi, 2008-as kísérletben - lásd errõl az American Psychology ez év februári számát - bár az engedelmességi hajlandóság némileg csökkent (80-ról 70 százalékra), az alaptendencia megmaradt. A kísérlet újra azt igazolta, hogy a kedves olvasó által is jól ismert, tiszteletre méltó, a légynek sem ártó emberek - a szomszéd, akire mindig számíthatunk, a munkatárs, aki önzetlenül segít, a bridzspartner, akiben vakon bízunk - bizonyos körülmények között a parancsot gondolkodás nélkül végrehajtó, emberiesség elleni bûnöket elkövetõ személlyé változik át. És nem arról van szó, hogy léteznek ilyen emberek. Bizonyos mértékig mindannyian ilyenek vagyunk.
12 #2 spartakusz
- 2017-03-17 05:20
Bizonyos mértékig mindannyian ilyenek vagyunk...."
ez biztos? Mindannyian? NEM!
Kedves MISKOLCILACI KÜLD EL NEKEM LÉGYSZÍ -
Én tegnap ezt néztem:
http://filmezz.eu...Q9MCZoPTA=
12 #3 spartakusz
- 2017-03-17 07:17
Bivaly lehetséges, hogy van olyan szemüveg mid eben a filmben?

http://vidto.me/5...01653.html
299 #4 i_gazember
- 2017-03-17 07:55
Egy jó példa a Milgram-kísérlet bemutatására, ismertetésére az "I, mint Ikarusz" címû film.
Egy részlet belõle:
https://www.youtu...PSLx882VtA
3 #5 Enid
- 2017-03-17 09:06
Lobo Tomi mindossze az egyik lehetseges valtozata a "jovonek". Minden olyan kiserletnek helyet ad a "tudomany", amely "alatamasztja" az ember gyengeseget.
Pedig nem is rolunk szol.
Ez magaert beszel.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.54 másodperc
2,685,634 egyedi látogató