Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Megismételték minden idők egyik legijesztőbb kísérletét

TanácsadásAz a megalapozott "gyanúm", hogy az egész emberiség-majomkodás "egy kísérlet". Több mint 50 év után megismételték a világ egyik legnyomasztóbb és legvitatottabb eredményét felmutató kutatást, a Milgram-kísérletet, amely az emberek engedelmességét és a hatalom utasításainak elfogadását vizsgálta. A vizsgálatot ezúttal Közép-Európában végezték el.

Az eredeti vizsgálatot 1961-ben végezte el az amerikai Yale Egyetem kutatója, Stanley Milgram, három hónappal azután, hogy az egyik leghírhedtebb náci háborús bűnös, Adolf Eichmann pere lezajlott. Eichmann azzal védekezett, hogy az általa véghez vitt szörnyűségeket „kizárólag parancsra" tette, Milgram pedig feltette a kérdést: a hatalomnak való feltétlen engedelmesség valóban képes az átlagos emberekből is szörnyetegeket kreálni?

Ennek kiderítésére önkénteseket toborzott, akiknek a kísérlet vezetője azt az utasítást adta, hogy „tanárokként" rossz válasz esetén egyre erősödő áramütésekkel büntessenek egy elzárt szobában lévő személyt, akit hallanak ugyan, de látni nem látnak. A szenvedő alany természetesen egy színész (szerepét tekintve tanuló) volt, és az áramütések sem voltak valódiak, de ezt az önkéntesek nem tudták.

Részlet az Experimenter című filmből, ami a hírhedt kísérletet dolgozta fel
Forrás: AFP/Collection Christophel/BB Film Production/FJ Productions

A „tanárok" egy olyan helyiségben tartózkodtak, amelyben egy generátor volt 30 kapcsolóval. Mindegyik mellett felirat szerepelt, amely szerint a feszültség 15 voltonként nőtt, 15-től 450 voltig. Az önkénteseket külön figyelmeztették, hogy komoly fájdalmakat és sérüléseket okozhatnak a „tanulónak" a feszültség növelésével.

Az eredmények igencsak lesújtó képet adtak az emberi természetről: a kísérletben részt vevő 40 személy 65 százaléka vakon követte a kísérletvezető parancsát, és elment egészen a 450 voltos áramütés adásáig. Az sem zökkentette ki őket feladatukból, hogy közben a színész folyamatosan jajveszékelt és az életéért könyörgött.

Milgram módszerét sokan kritizálták, többek között azért, mert kevés résztvevőt vont be a projektbe, és egyesek szerint az adatokat is torzította. Amikor azonban a kísérletet (pontosabban annak különböző változatait) más kutatócsoportok is megismételték a világ különböző részein, mindannyiszor a korábbihoz hasonló eredményre jutottak.

Részlet az Experimenter című filmből, ami a hírhedt kísérletet dolgozta fel
Forrás: AFP/Collection Christophel/BB Film Production/FJ Productions

A kutatást viszont mostanáig egy régióban nem végezték el: Közép-Európában. Pedig a térség lakóinak vizsgálata az egyedi történelmi helyzet, vagyis a kommunista diktatúrák évtizedekig tartó elnyomása miatt érdekes eredményeket szolgáltatna a tudománynak.
Mit mutatnak a lengyel eredmények?

Milgram kísérletének modern változatát ezúttal Lengyelországban végezték el – olvasható a Science Alert weboldalán. Összesen 80 önkéntest (40 férfit és 40 nőt) sikerült összetoborozni, a résztvevők életkora 18 és 69 év között változott.

A forgatókönyv hasonlóan zajlott, mint korábban, annyi különbséggel, hogy itt csak 10 kapcsoló állt rendelkezésre, így enyhébb áramütésekkel lehetett „gyötörni" a tanuló szerepét betöltő személyt. Erre azért volt szükség, hogy a kísérlet etikusabbnak tűnjön.

A kutatók azt találták, hogy az önkéntesek túlnyomó része (90 százaléka) itt is hajlandó volt elmenni az elérhető legerősebb áramütés kiválasztásáig.

Részlet az Experimenter című filmből, ami a hírhedt kísérletet dolgozta fel
Forrás: AFP/Collection Christophel/BB Film Production/FJ Productions
Az új kísérletből sem szabad messzemenő megállapításokat levonni

Azt mindenképpen hozzá kell tenni, hogy jelen kutatás szervezői szintén kisszámú résztvevővel dolgoztak, így messzemenő következtetéseket továbbra sem lehet levonni a kísérlet eredményéből. Így azt sem tudták megállapítani a szakemberek, hogy e téren van-e különbség a férfiak és nők viselkedése között, pedig a lengyel kutatók egyik célja pont ennek tüzetesebb elemzése lett volna.

A tanulmány a Social Psychological and Personality Science című folyóiratban jelent meg.
Link

Hozzászólások

8 #1 miskolcilaci
- 2017. március 16. 21:45:16
Engedelmesség a hatalom irányába. Közönyös, rideg, érzéketlen, távolságtartó. Némelyik a lányom lehetne.. De fél, és retteg. Az álarc hamar leesik. Ha zsidó, az még meg is aláz. Hamarosan ti is mentek, a munkátokat olcsóbb lesz géppel helyettesíteni. Azok, akik hivatalos ügyeket intéznek, vagy gyakran fordulnak meg ilyen helyeken, azok tudják miről beszélek.
A film eredetije feliratozva megvan, a jótyúkon már törölték. Akit érdekel, annak privátban szívesen elküldöm.
------------------------------------
Engedelmesség mindhalálig
Mindez csaknem fél évszázada történt, azt követően, hogy egy Stanley Milgram nevű fiatal kutató az engedelmesség kísérleti vizsgálatára benyújtott pályázatát elfogadták. Azt azonban, hogy a kísérlet igazi alanya nem a "villamosszékbe" szíjazott delikvens - aki természetesen nem kapott áramütést -, hanem az áramütéseket végrehajtó önként jelentkezők, a résztvevők nem tudhatták. Ezt a "becsapós" módszert Milgram mentora, Solomon Asch saját korábbi kísérletében alkalmazta. Ebben még csak azt vizsgálták, vajon miként reagálnak az emberek arra, hogy csoportjuk egymást követő nyolc tagja egyöntetűen egy szemmel láthatóan hamis megoldást nyilvánít helyesnek. A tapasztalatok szerint az emberek túlnyomó része "lefekszik" a csoportnak, és maga is a nyilvánvalóan hamis eredményt nyilvánítja igaznak. Most azonban a tudósok arra voltak kíváncsiak, meddig hajlandók az emberek elmenni az engedelmességben.
A kísérletet megelőzően a kutatók - minthogy a vizsgálatban az átlagnál magasabb intelligenciájú, törvénytisztelő, amerikai fehér középosztálybeli személyek vettek részt, akik jól ismerték a 2. világháború borzalmas eseményeit - a feltétel nélkül engedelmeskedők arányát legfeljebb 10 százalékra, a büntetési hajlandóság felső határát 150 voltra becsülték. Ez már elég fájdalmas ahhoz, vélték, hogy "parancsmegtagadásra" késztessen. Az eredmények, amelyeket azóta minden témába vágó tankönyv részletesen tárgyal, mindenkit megdöbbentettek. A résztvevők alig 20 százaléka bizonytalanodott el 150 voltnál, 79 százalékuk pedig a halálos 450 voltig is "elment", jóllehet a "villamosszékbe" szíjazott személy (egy színész) már hörögve kérte a kísérlet felfüggesztését.

(Majdnem) mindannyian megtennénk
A kísérletet sok országban, különféle körülmények között megismételték. Kiderült: az engedelmesség mértékét alapvetően a kísérlet elrendezése befolyásolta. Ha az áramütés eszközölője és elszenvedője egyazon szobában tartózkodott, az engedelmesség 40 százalék alá csökkent. Ám amikor a szenvedőt üvegfal választotta el, és még inkább, ha egyáltalán nem lehetett őt látni, sokkal messzebb elmentek az emberek. A kísérlet megrázó eredményre vezetett: demokratikus társadalmakban felnőtt, az átlagnál intelligensebb, rendezett körülmények között élő, a törvénnyel soha összeütközésbe nem került személyek, akik semmifajta pszichológiai betegségben nem szenvedtek, egy tekintélyesnek vélt vezető jelenlétében, annak nem különösebben nyomatékos utasítására hajlandók halálos áramütést adni egy ismeretlennek - olyan hibáért, amely szóra sem érdemes.
Hogyan juthatott a fiatal kutató e barbár vizsgálat gondolatára? Bár az ötlet akkoriban benne volt a levegőben, Milgram érdeklődése egyértelműen zsidó származásából fakadt. "Az én szellemi otthonom - írta egy levelében - Közép-Európa. Nekem Prága német anyanyelvű zsidó közösségében kellett volna születnem 1922-ben, és 20 évvel később szinte bizonyosan gázkamrában végeztem volna. Miért hozta a sors, hogy egy bronxi kórházban születtem, igazán nem értem." 1960-ban, éppen amikor disszertációját írta, zajlott a jeruzsálemi Eichmann-per, és a holokauszt megelevenedő emléke élesen vetette fel az emberi viselkedés mozgatórugóinak elemzését.
A legutóbbi, 2008-as kísérletben - lásd erről az American Psychology ez év februári számát - bár az engedelmességi hajlandóság némileg csökkent (80-ról 70 százalékra), az alaptendencia megmaradt. A kísérlet újra azt igazolta, hogy a kedves olvasó által is jól ismert, tiszteletre méltó, a légynek sem ártó emberek - a szomszéd, akire mindig számíthatunk, a munkatárs, aki önzetlenül segít, a bridzspartner, akiben vakon bízunk - bizonyos körülmények között a parancsot gondolkodás nélkül végrehajtó, emberiesség elleni bűnöket elkövető személlyé változik át. És nem arról van szó, hogy léteznek ilyen emberek. Bizonyos mértékig mindannyian ilyenek vagyunk.
12 #2 spartakusz
- 2017. március 17. 05:20:54
Bizonyos mértékig mindannyian ilyenek vagyunk...."
ez biztos? Mindannyian? NEM!
Kedves MISKOLCILACI KÜLD EL NEKEM LÉGYSZÍ -
Én tegnap ezt néztem:
http://filmezz.eu...Q9MCZoPTA=
12 #3 spartakusz
- 2017. március 17. 07:17:58
Bivaly lehetséges, hogy van olyan szemüveg mid eben a filmben?

http://vidto.me/5...01653.html
299 #4 i_gazember
- 2017. március 17. 07:55:44
Egy jó példa a Milgram-kísérlet bemutatására, ismertetésére az "I, mint Ikarusz" című film.
Egy részlet belőle:
https://www.youtu...PSLx882VtA
3 #5 Enid
- 2017. március 17. 09:06:01
Lobo Tomi mindossze az egyik lehetseges valtozata a "jovonek". Minden olyan kiserletnek helyet ad a "tudomany", amely "alatamasztja" az ember gyengeseget.
Pedig nem is rolunk szol.
Ez magaert beszel.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.38 másodperc
2,271,853 egyedi látogató