Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Csanád megye visszatér!

Szegedi Csanád? Így lesz 64 Magyar Vármegye meg torockai-tóth-tutsek és Nagy Magyarország a sok jószágnak. Mondtam, minden rendben lesz, egy sóhaj, nyögés, lövés nélkül, mert a "nép" olyan hülye, hogy szót sem érdemel.
1950-ben tûnt el a neve Magyarország térképérõl, de most Lázár János lobbizására feltámadhat Csanád megye. Legalábbis a neve.

A Magyar Nemzet adott hírt róla, hogy átnevezhetik Csongrád megyét, mégpedig Csongrád-Csanádra. A névváltoztatást Lázár János szorgalmazta, aki több megyének levelet írt, amelyben javasolta, hogy vegyék fel újra azoknak a történelmi vármegyéknek a nevét az elnevezésükbe, amelyek területébõl nagyobb darabokat hozzájuk csatoltak. Pest megye esetében a Pest-Pilis, Csongrádnak a Csongrád-Csanád, Nógrádnak a Nógrád-Hont nevet javasolta.

Pest megye közgyûlése némi töprengés után nemet mondott a javaslatra, Csongrád viszont igent. A megye sajtóosztálya azt közölte a Magyar Nemzettel, hogy kikérték neves történészek véleményét, és az õ támogató állásfoglalásuk után 13 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazattal döntöttek a névváltoztatásról. A kérdés ezzel még nem dõlt el, mert a megyenevek ügyében a végsõ szót az Országgyûlés mondja ki. Itt leghamarabb szeptemberben, az õszi ülésszakon szavazhatnak a képviselõk.

Butaság ez? A legkevésbé sem. Az õsrégi, Szent István által alapított Csanád megye neve 1950-ig szerepelt az országtérképeken, a Rákosi-féle közigazgatási reform tüntette el. Sok más régi magyar vármegyével ellentétben a nem túl nagy területû megyét Trianon alapvetõen egyben hagyta, csak néhány falut vágtak le a szélébõl, és adtak át Romániának. Magyarországon maradt a megyeszékhely, Makó is. Íme:

A történelmi Csanád megye jórészt ma is megvan, de kettéosztva.

A két háború között a megmaradt megyét kiegészítették néhány Aradból és Torontálból megõrzött településsel, így területre szinte ugyanakkora maradt, mint 1920 elõtt volt. Az 1950-es megyerendezésnél azonban metgszüntették, és területét kettéosztották, a déli fele Csongrádhoz, az északi Békéshez került. A megyeszékhelyi rangját elvesztõ Makó másod-, sõt harmadhegedûs lett a jelentõsebb csongrádi városok, Szeged és Hódmezõvásárhely mögött.

A fenti történelmi áttekintésbõl az is kiderül, hogy a Csongrád-Csanád név elfogadása hol dobogtathatja meg leginkább a szíveket: Makón. Hogy mennyire él a körükben a csanádi identitás, nem tudhatjuk, de egy egyszerû átnevezésnél valószínûleg nagyobb örömöt okozna nekik a megye és vele együtt a megyeszékhelyi rang visszaállítása. Mondjuk abba bele sem merünk gondolni, mi történne, ha szeparatista szövetséget kötnének a hírhedt dél-békési lobbival, amely Simonka György vezetésével élet-halál harcban áll a gyulaikkal.
Link

Hozzaszolasok

4 #1 Posta Imre
- 2017. September 04. 18:24:14
Megy ez szépen! A sok rohadt zsidó-cigány megoldja ezt a csökött-gyöpes idióta magyarjai nélkül is. Putyin ezt is elintézte!


Földeket szerezne Erdélyben a magyar állam

Miután a rendszer mûködõképessé válik, életjáradékot kapnak, halálukig a nevükön marad és használhatják is a földeket azon gazdák, akik a magyar államnak szeretnék eladni területeiket. Interjút készített a Székelyhon újság Szabó József Andorral, a bukaresti magyar nagykövetség mezõgazdasági attaséjával.

Bár a vegyesvállalatok révén a külföldiek romániai földvásárlására eddig is kínálkozott lehetõség, egy statisztika szerint aránylag kevés erdélyi föld került magyarországi beruházók tulajdonába.

Szabó József Andor szerint a magyar államnak van erre egy programja, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor egy olyan szerzõdést köthet a magyar állammal, melynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig. Ezt a kis földdarabot, ami akár egy kis székely falu határában is lehet, egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni.

Azzal tisztában vannak, hogy az erdélyi falvak többsége kiöregedõben és elszegényedõben van, de meggyõzõdésük szerint ezt a földhöz való ragaszkodás ténye ellensúlyozhatja, mivel a magyar ember nem szívesen válik meg a földjétõl. Ugyanakkor azt is látják, hogy a városi keretek telítõdtek és egyre többen költöznek ki falura. Romániában is beindult egy természetes visszaáramlási folyamat. Aki munkahely- vagy lakáshiány miatt városon már nem találja a helyét, ám ugyanakkor fantáziát lát a mezõgazdaságban és ráébred arra, hogy az agrárium igencsak jó üzlet lehet, visszatér a gyökereihez – érvel a mezõgazdasági attasé.

Technikailag úgy történik a jelentkezés, hogy az ügyfél megkeresi a majdani ezzel foglalkozó irodát, amelynek munkatársai a helyszínen felbecsülik a földet és adnak egy ajánlatot. Ha ez megfelel, szerzõdést köt, életjáradékot kap, és amíg meg nem hal, a föld az õ nevén marad és õ is használhatja. – magyarázza Szabó és hozzáteszi erdõügyben is létezik egy hasonló stratégia, azzal a kis különbséggel, hogy azt nem Budapest találta ki, hanem a székelyföldi önkormányzatok. Látván, hogy milyen ütemben fogynak az erdõterületek, a magyar államhoz fordultak segítségért. Ugyanis számos községháza rendelkezik saját erdõvel, viszont képtelen azt menedzselni, de eladni sem szeretné.

Létrehoztak egy vízalapot is, ami egyelõre még kevesek által ismert lehetõség. Nem a folyókról vagy a tavakról van szó, hanem a többé-kevésbé kihasznált vagy akár kihasználatlan borvízforrásokról. Nem megengedett a mezõgazdasági attasé szerint, hogy egy olyan híres ásványvíz, mint például a bibarcfalvi, akkor jusson csõdbe, amikor Európa-szerte a borvizek a reneszánszukat élik.

Kérdésre válaszolva Szabó elmondta, a magyar kormány nem fél az esetleges diplomáciai háborútól, amit a földek felvásárlása, a közösségi erdõt megtartani szándékozó székelyföldi önkormányzatok megsegítése vagy az ásványvíz-palackozó üzemek támogatása kapcsán az amúgy is hisztériakeltõ román nacionalista ki fog robbantani.

– Nem félünk ettõl, ugyanis az uniós alapelvek egyértelmûen támogatják a szabad tõkeáramlást, a szabad lakhely- és munkahelyválasztást. Ezt mindkét ország, Románia is, Magyarország is elfogadta, meghozta a maga földtörvényét, sõt azt is hozzátenném, hogy a románok a magyar jogszabály alapjaira építették a sajátjukat. Ha a román állam képes megvédeni a termõföldeket és az azt dolgozó gazdákat, nagyon jó. De, ha nem képes arra a bizonyos területre valamit is ajánlani, akkor szabad a piac és jöhet bárki – nem feltétlenül magyar, lehet az dán is vagy francia –, aki fel szeretné vásárolni. – válaszolta Szabó József Andor.

A teljes cikket a Székelyhon.ro-n olvashatják
http://polgarportal.hu/foldeket-szere...yar-allam/
48 #2 ro-zsola
- 2017. September 06. 15:01:09
Nemrég lézerjani Szatmárban járt. Szerinte Szatmár nagyobb része még nem tartozikMagyarországhoz
Emelett " lézerjani azt mondta : az elszakitott részek fõvárosa Debrecen kellene legyen "
Hmm. Debrecen a jövõ városa ?
Mit hallok elvtársak ? Ezek a zoroszok közvetlen járatokat inditanak Debrecenbõl orosz nagyvárosokba ?
Ej ej !
Debrecenbe kéne menni ......
4 #3 Posta Imre
- 2017. September 06. 15:14:36
Rozsola, hogy a nyûves fenébe nem látják át a "parasztok" ezt az igen látványos átrendezõdést?

Itt Szigetszentmiklóson is regionális központ lesz, vagy már van is. Élhetetlen a város, vagyis inkább nagy falu a "közlekedés" szintjén. Kõbaltás csürhe követel digitális forradalmat.
48 #4 ro-zsola
- 2017. September 07. 11:11:17
Miért kellene látniuk ?
Nemrég az EU a migránskvóta kapcsán " pert " nyert, a lengyel inkább kilépne az EU-ból csak ne legyen migráns az országban.
Itthon is figyeltem a reakciókat : " a magyar adóbefizetõ választópolgárok többsége inkább az EU -ból való kilépésre szavazna mintsem eltûrje a migránshordát ". Te is tudod hogy van ez , majd " valaki megmondja " hogy mit akarnak a magyarok
Nagy-Magyarország létrejöttének geostratégiai érdekek kedveznek mivel éppen a " korridor " közepén fekszik.
A korábbi nyugati rablók már egyre kevesebbet markolhatnak. Jönnek a kazahok , " ukrán " munkavállalók ( ki tud megkülömböztetni egy ukránt egy orosztól ? ) , miközben szó szerint ledarálják a jelenlegi cigány-zsidó maffia cégeit. ( Albán pékségek borsodban , baromfifeldolgozó szabolcsban stb )
Akinek van esze , felfogja azt amit lát. Természetesen mindezt úgy kell tálalni mintha mindezeket a folyamatokat a magyar választópolgárok támogatnák.
Hegesztõket keresnek Belgrádban. Vasúti sineket kellene lefektetni. Kina nem fogja engedni elveszni a befektetett milliárdokat. Jönni fognak az azeriek , türkmének stb. Egyszóval a Kelet. Kazahsztán és Türkmenisztán nagy gáz és olajmezõkkel rendelkezik. Viszont élelmiszerbõl nagy hiány van. Nem elég a Csonkaország termõterülete ezért a " Magyar Állam " földeket vásárol Romániában és a Vajdaságban.
" Magyarország jobban teljeseit " . Aha. " Sponzorized by China and Russia "
Hirtelen a nagy semmibõl Magyarország fegyverkezik , hatalmas gáztárazókat épit , termõföldeket vesz stb
4 #5 Posta Imre
- 2017. September 08. 14:04:51
Rozsola, bár a mondás szerint: az nevet, aki utoljára nevet....de ebben a "játékban" az igazi játékosok közül a végére sem lesz sokaknak kedve nevetni. Nekem speciel nem tetszik hogy a "Kelet" ugyanazokkal a segnnyalókás módszerekkel operál, mint a "Nyugat", bár érthetõ, csak éppen nem elfogadható. Egyelõre annyi türemkedik ki, hogy a"keletiek" egy fikányit se különbek " a "nyugatiaknál" és nagyjából még a fajtájuk is azonos. Semmit ne várj tõlük és nem is fogsz csalódni! Nálam már "leírták" magukat és az sem hiszem el, amit kérdezhetnének. Persze még az is jó, hogy ezzel nekik is számolniuk kellett, hisz mindent megtettek ezért. Ez változni esetleg akkor fog, ha lesz alapja. Majd szólok. Egyelõre úgy tûnik, hogy egyetlen zsidó horda ez a brancs Kelettõl Nyugatig.

Oroszország nagyra értékeli, hogy Orbán rombolja az Európai Uniót.

Az elmúlt pár évben nem egyedül Észak-Korea borzolta fel a nyugati világot, hanem Oroszország is. Vlagyimir Putyin orosz elnök pontosan olyan rajzfilmszerû, kétdimenziós gonosz figura lett Európában és az Egyesült Államokban, mint Kim Dzsongun. A legfontosabb különbség, hogy miközben az észak-koreai diktátort nagyrészt õrültnek tartják, addig Putyin az általános álláspont szerint egy rendkívül precízen megtervezett sakkjátszmát játszik egy olyan táblán, amit mi még csak nem is látunk.

Aktív intézkedések aktív intézkedések hátán (a titkosszolgálatnak az idegen államok kormányzatának és társadalmának befolyásolására irányuló kezdeményezéseit nevezik nevezik így), miközben az égbõl is propaganda hullik és egymást érik az utcasarkokon az orosz hekkerek. Nagyjából így néz ki most az orosz külpolitika Európából és Amerikából nézve.

Mark Galeotti, a prágai ECFR kutatója, nem mellesleg a jelenlegi talán legkomolyabb nem orosz Oroszország-szakértõ komoly tanulmányban nézett utána, hogyan is irányítja pontosan az orosz kormány azt, amit mi aktív intézkedéseknek és propagandának hívunk.

Egészen opportunista és esetleges módon,

írja Galeotti, aki szerint az egyéni kezdeményezések gyakran nem is kapcsolódnak egymáshoz, és leginkább a helyi érdekeket és viszonyokat veszik figyelembe.

Az egész kutatásban az a legérdekesebb, hogy azt mondja:

Nincs orosz terv.

Legalábbis olyan nagy terv, amit Putyintól feltételeznénk, egyáltalán nem létezik. Az említett aktív intézkedések és propaganda elsõsorban az orosz külpolitika részeként létezik. A jelentést magát egy informátorként megszólaló volt diplomata idézete nyitja:

Figyelj, mi úgy csináljuk a külpolitikát, ahogy a háborút. Minden módszer, fegyver, minden csepp vér megengedett. De úgy, mint a háborúban, itt is egyszerre támaszkodunk a parancsnok stratégiájára és a lövészárokban fekvõ katona hõsiességére.

A hasonlat Galeotti szerint eléggé megáll, mert az orosz külpolitikacsinálás pont fordítva történik, mint ahogy gondoltuk volna.

Nem az van, hogy Putyin nagy tervét hajtják végre az alattvalók, hanem az, hogy már megtörtént eseményeket, vagy az egyének ötleteit támogatja meg a vezetés.
2963837 10/27/2016 British political scientist Mark Galeotti, Professor of Global Affairs at the Center for Global Affairs at New York University, attends the Warsaw Security Forum. Alexey Vitvitsky/Sputnik
2963837 10/27/2016 British political scientist Mark Galeotti, Professor of Global Affairs at the Center for Global Affairs at New York University, attends the Warsaw Security Forum. Alexey Vitvitsky/Sputnik

Így volt ez például a Krím-félsziget megszállásával. Az alulról érkezõ ötletek Galeotti szerint gyakran jönnek oligarcháktól vagy féloligarcháktól, akiket Galeotti demigarcháknak nevez.

Ilyen demigarcha Konsztantyin Malofejev is, aki saját maga is büszkélkedett már azzal, hogy tõle származik a Krím bekebelezésének ötlete. Állítólag Malofejev készítette elõ a terepet a megszállásra, de azt is beszélik, hogy õ vitte Donbaszba a legfõbb orosz politikai bajkeverõt, a Sztrelkov néven ismert Igor Girkint is. Galeotti szerint Malofejev kezdte elõkészíteni a háborúkat, de azok csak azért érhettek el bármit, mert utána a teljes orosz államigazgatás mögéjük állt.

Ehhez kapcsolódva Galeotti megjegyzi azt is, hogy Oroszország nem totalitárius, hanem inkább mobilizálható állam. Nincs minden a vezetés kezében, sõt, bizonyos tekintetben létezhet szabad sajtó és civil szféra is, de ha az állam mobilizálja magát egy cél felé, akkor bárkit szabadon a saját oldalára állíthat.

A krímihez hasonló ügy volt a híres Liza-ügy is, amely 2016-ban elkezdett terjedni az orosz interneten. A 13 éves német-orosz Lizát törökök és arabok raboltak el és erõszakoltak meg. Az ügyrõl késõbb kiderült, hogy nem igaz, de az orosz gépezet addigra mögé állt, megfuttatta az orosz médiában, és még Szergej Lavrov külügyminiszter és nyilatkozott róla.

Oroszország azért karolja fel ezeket az ügyeket, mert egyetlen célja van a külpolitikában:

az, hogy meggyengítse és destabilizálja Európát és Amerikát, a rá nézve veszélyes hatalmakat.

Az orosz külpolitika ezért nem összefüggõ, többnyire ad hoc, de minden olyan ügyet felkarolnak, ahol azt látják, hogy tovább gyengíthetik a riválisaikat. Ennek érdekében hajlandóak egy országon belül szélsõjobbos és szélsõbalos pártokat is támogatni, mint teszik az mondjuk Olaszországban vagy Görögországban.

A felkarolt ügyek többnyire helyi ötletek, ezért helyi problémákkal foglalkoznak. Magyarországon például pont ilyen a migráció ügye, Görögországban pedig az németekkel szembeni szkepticizmus.

De kik a szereplõk ebben a játékban?

Kreml. A fõszereplõ mindenképpen Putyin hivatala. Itt érnek össze a szálak, és innen lökik a megfelelõ irányba a kiválasztott ügyeket. A Kreml egy formálható szereplõ, épp az, aminek az adott pillanatban lennie kell, most pedig kiemelten foglalkozik a külpolitikával.
A külügy. Putyin apparátusa folyamatosan versenyezteti egymással a külügyi szerveket. Mióta a külpolitika ennyire fontos lett Oroszország számára, egyre kisebb valódi befolyása van rá a Külügyminisztériumnak. Több különbözõ külügyi szerv és az elnöki hivatal is folyamatosan részt vesz a diplomáciában.
A katonaság. Ezt nem is kell elmagyarázni. Lehet, hogy a Krím megszállásának ötlete Melofejevtõl jött, és Donbaszban is õ húzta meg a ravaszt, de az ötlet támogatásához kellett az is, hogy megjelenjen ott az orosz hadsereg.
A titkosszolgálatok. Három egymással rivális titkosszolgálatot versenyeztet a rezsim. A hírszerzés (SVR) a legkimértebb, a belügyi titkosszolgálat, az FSZB pedig a legkeményebb, fõleg, mert Putyin személyes jóindulata támogatja õket. A GRU, vagyis a katonai hírszerzés pedig elsõsorban kiberkémkedésre és külföldön végrehajtott aktív intézkedésekre szolgál, állítja a kutató. De a GRU feladata az is, hogy a külföldi, szélsõséges, paramilitáris szervezetekkel felvegye a kapcsolatot, mint amilyen a bõnyi rendõrgyilkossághoz köthetõ Magyar Nemzeti Front is volt.
Üzleti szféra. Errõl már korábban is beszéltünk, de nem csak az oligarchák és demigarchák ötletei jelentik az üzleti szféra segítségét. A konkrét állami cégek, mint a Vnyesekonombank vagy a Rosznyeft is aktívan részt vesznek a külföldi szervezetek és programok pénzelésében.
Média. Az orosz állami média és propagandakörnyezetének feladatait kívülrõl gyakran feljebb értékelik Galeotti szerint, mint kellene. A média célja elsõsorban az, hogy a saját ellenvéleményeivel elhitesse, hogy nincsenek tények, csak vélemények.
Barátságos hangok. „Hasznos idióták”, akik nem is Oroszország iránti elkötelezettségbõl, hanem a saját szempontjaik miatt támogatnak bizonyos ügyeket, amelyek mögé Oroszország be tud állni.
Bûnözés. Az orosz állam és a titkosszolgálat nem fél attól, hogy aktívan együttmûködjön bûnözõi csoportokkal, ha azok segítségével elérheti a céljait.

Az orosz külpolitika célja, hogy eldöntse a kártyavárakat, felrúgja a port, és bajt keverjen ott, ahol bajt lehet keverni, mert ettõl gyengül majd meg mindenki más.
Russian President Vladimir Putin (C L) is guided by his host Hungarian Prime Minister Viktor Orban (C R) during his one-day visit, in the Hungarian parliament building of Budapest on February 2, 2017 prior to their official talks. The Russian President is on brief visit to Hungary having talks with the Hungarian prime minister Viktor Orban. / AFP PHOTO / POOL / Gergely BOTAR
Fotó: AFP/Botár Gergely

Az, hogy különbözõ országokban mennyire mûködik ez, több dologtól is függ. Galeotti szerint két fontos tényezõ van. Az egyik a veszélyeztetettség, a másik pedig az ezt kivédeni akaró intézmények ereje. A veszélyeztetett és védekezni képtelen országok gyakorlatilag Oroszország zsebében vannak, ilyen Galeotti szerint Bulgária és Görögország is, azokat pedig, amelyek nincsenek annyira veszélyeztetve, és erõs az intézményi kontroll, mint mondjuk Nagy-Britannia esetében, ott a nekik kedvezõ eseményeket igyekeznek gazdaságilag és poltikilag is meglovagolni, lásd Brexit.

Magyarország félúton van a listán, mert közepes fenyegetettségnek vagyunk kitéve, de egyáltalán nincs intézményi rendszer, ami ezt kivédené. A jelentés szerint Orbán Viktor egyáltalán nem szövetségese Oroszországnak, de az oroszok nagyon értékelik, hogy a magyar miniszterelnök folyamatosan pusztítja belülrõl az Európai Uniót. Magyarországon az orosz külpolitika célja az, hogy tovább erõsítse a Fidesz propagandáját, és ezzel minél EU- és Amerika-ellenesebb országgá tegye Magyarországot.

Galeotti szerint egyébként van megoldás az orosz támadásokra, rögtön hármat is felsorol:

Meg kell érteni a fenyegetést. Többet kell költeni elemzésre és kutatásra, és különösen érdemes figyelni az orosz elnöki hivatal mûködését, mert itt dõl el minden.
Korlátozni kell a káoszt. Erõs különbség van az orosz és az európai titkosszolgálatok között, utóbbiak kárára. Növelni kell az elhárítást, és meg kell egyezni az elhárítások minimumköltségvetésében, ahogy az a hadsereggel is történt a NATO-ban.
Hárítani a támadásokat. Nem reagálni, hanem visszatámadni kell. Minden orosz politikai aktort nevén kell nevezni és a nyilvánosság elé kell emelni. Az Európa gyengítésében érdekelt orosz szervezeteket pedig külföldi ügynöknek kell nyilvánítani.
http://24.hu/belfold/2017/09/08/orosz...pai-uniot/

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
295,313 egyedi latogato