Vicces, nem? A "vezetõk" asszonykáin és ábel igen erõsen kötõdnek a román-zsidó vona-lhoz. Torockai? Ajvé? Erdélyt "visszapuccsolják" békésen és KGBéla dolga is így érthetõbb. Lássátok be, megérik a pénzünket. A Jobbik megpróbálja a pártból kiábrándult szavazókat egy klasszikus, látszólag az Európai Unió megreformálására törekvõ kezdeményezéssel mobilizálni. A béruniós kezdeményezés nemzetközi vonatkozásában azonban a 888.hu több érdekes, apró furcsaságot is észrevett. Arról már többször esett szó, hogy Vona pártja egy nemzetközi erõteret, hálót építene ki hasonszõrû európai szélsõjobbos szervezetekbõl. Egy esetben azonban elszámolták magukat. Nem szélsõjobbos partnereket találtak, hanem nagy valószínûség szerint román magánhírszerzõket, akik kapcsolatban állnak a román hírszerzõ szolgálatok legmagasabb szintjeivel.

Az elkövetkezendõkben a 888.hu feltárja, hogy Szávay István és Gyöngyösi Márton miként engedett be a Parlamentbe minimum két olyan román nemzetiségû állampolgárt, akik óvatos megközelítés szerint is óriási nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

Nyilvános adatokból egyértelmûen kideríthetõ, hogy a Jobbik béruniós kezdeményezése mögött két olyan személy is fellehetõ, akiknek az uniós bérek egységesítésére való törekvés mellett az információgyûjtés és a hírszerzés is a feladatköre.

A Béruniós kezdeményezést aláírók között szerepel fõhõsünk.

A 888 bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy Szávay Istvánt, a Jobbik egyik prominens politikusát, a párt nemzetpolitikai kabinetének a vezetõjét szoros kapcsolatok fûzik egy Dragos Tirnoveanu nevet viselõ román állampolgárhoz, aki a legnagyobb román napilapban, az Adevarulban, és a legtekintélyesebb külpolitikai folyóiratban, a Foreign Policyben is rendszeresen közöl baráti hangvételû cikkeket a Jobbikról, Vona Gáborról és természetesen Szávay Istvánról.

Jobbik-médiakampány Romániában.

Az ügy pikantériája, hogy a Gyöngyösi Márton által indított béruniós kezdeményezés egyik ellenjegyzõje, támogatója és romániai szervezõje, Dragos Tirnoveanu egy „magánjellegû” hírszerzõ vállalat elemzõje és meghatározó alakja. A jobbikos pártlapok tömérdek interjút készítettek vele, többek között a Zsúrpubi és az Alfahír rendszeres vendége, az N1TV-s riportokat már ne is említsük. Dragos Tirnoveanu azonban nem egy ártatlan szemû, egyenlõ európai bérekért küzdõ, román Jobbik-szimpatizáns, hanem reálpolitikai érdekeket követõ, a román külügyminisztérium és a román hírszerzõ szolgálatok közelében élõ kulcsfigura.
Gyöngyösi Márton ukrán szeparatistákat legitimált, most az uniót újítaná meg

A Bérunió nevet viselõ jobbikos kezdeményezésnek az arca és az ötletgazdája Gyöngyösi Márton, aki elsõsorban külügyi vonalon mozog. Meglepõen jó kapcsolatot ápol egyes moszkvai körökkel. Gyöngyösi Márton 2014-ben, az Országgyûlés külügyi bizottságának jobbikos tagjaként kamumegfigyelõként vett részt a kelet ukrajnai szakadár államban megtartott választáson. Akkoriban a Jobbik az orosz kötõdést meg sem próbálta leplezni, hiszen a „megfigyelõk” Moszkvából utaztak a térségbe, megkerülve az ukrán határellenõrzést. Emiatt ki is tiltották Gyöngyösit és Szaniszló Adriennt Ukrajnából (utóbbi azóta eltûnt a Jobbik környékérõl).

Gyöngyösi Márton 2012-ben a zsidókat listázta volna, de 2017-ben már egy román magánhírszerzõvel európai bérekért küzd.
Egy román építi a Jobbik nemzetközi karrierjét

Habár Gyöngyösi Márton meglehetõsen jó és aktív kapcsolatrendszerrel rendelkezik, Dragos Tirnoveanu elsõ körben a Jobbik egy másik politikusát, Szávay Istvánt környékezte meg. Egy román hírszerzõ számára Szávay István minden szempontból fontosabb alany, mint Gyöngyösi Márton. Hiszen Szávay aktív kapcsolatot tart fenn a Romániában szoros belügyi megfigyelés alatt álló, Toroczkaihoz köthetõ Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, amely évente több száz órányi fejtörést okoz a román belügyeseknek. Szávay a román hírszerzés szempontjából viszonylag nagy jelentõséggel bírt fõleg 2015-ben.

Akkoriban Szávay a Jobbik nemzetpolitikai kabinetét vitte, leginkább a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozott, így kerülhetett kapcsolatba a román külügybe, illetve még inkább a román hírszerzésbe kellõ beágyazottsággal rendelkezõ Dragos Tirnoveanuval. A Jobbik román partnerérõl tudni lehet, hogy 2014-ben felvételizett a Román Külügyminisztérium Nagyköveti és Konzuli Fõosztályára, ahová nem vették fel, ekkor fordult a kevésbé látványos, de sokkal nagyobb hatáskört biztosító elemzõ-hírszerzõ pálya felé.

Az elbukott felvételi után Tirnoveanu egy magán hírszerzõ cég gründolásába fogott, amely a Newsint.ro nevû oldalban és a hozzá tartozó egyéb alapítványokban, szervezetekben, vállalatokban öltött testet. Tény tehát, hogy jobbikos politikusok – elsõsorban Szávaynak és Gyöngyösinek köszönhetõen – egy hírszerzéssel, elemzéssel és információk értékelésében jártas szervezet egyik fõszereplõjével kerültek kapcsolatba.

Az elérhetõ adatok fényében Szávay és Dragos Tirnoveanu kapcsolata kezdetben kimerült pár informális találkozásban. Tudomásunk szerint a beszélgetésekrõl jegyzõkönyvek nem készültek, azonban pár interjú megmaradt az utókor számára.

Dragos Tirnaveanu, Vona Gábor és Razvan Munteanu

Szávay új román barátja 2015-ben több médiafelületen is megpróbálta a román közvéleménynek eladni a Jobbikot, ekkor több interjú is készült Vona Gáborral, sõt, elemzések is születtek a leendõ Jobbik-kormány lehetséges útkereséseirõl. Az akkor még gyerekcipõben járó cukisodás is gyakran a terítékre került.

A 2015-ben Szávayval készített interjú gyakorlatilag egy baráti beszélgetés volt, amelyet nem mellesleg a legnagyobb román hírportál egy olyan idõpontban közölt le, amikor szinte semmilyen relevanciája nem volt a román-magyar kapcsolatoknak, fõleg nem egy harmadrangú párt véleményének a két ország külkapcsolatairól. Ezek ellenére az interjú magvas megállapításokat tartalmaz, már-már azt a látszatot kelti, hogy a Jobbik egy európai értelembe vett nyitott szellemiségû, a román közvéleményhez és politikai érdekekhez megértõen viszonyuló formáció.

Többek között kiderül, hogy:

A Jobbik a legnépszerûbb ellenzéki párt.
Ha a Jobbik hatalomra jut(!), erdélyi munkahelyteremtésbe kezd.
A következõ magyar kormány jobbikos lesz, sõt egy adott ponton az Orbán-kormány lehetséges bukását is vizionálják.
A Jobbik kormányra kerülve a legmagasabb szinteken is helyre fogja állítani a román-magyar párbeszédet és együttmûködést.
Sor kerül majd a közös kormányülésekre, infrastrukturális és határon átnyúló gazdaságfejlesztésekre is.

A Newsint.ro fõszerkesztõje, Dragos Tirnoveanu nemcsak a legnagyobb román napilapban, az Adevarulban értékeli, elemzi, prognosztizálja a Jobbik kormányra kerülését, hanem a Foreign Policy Romania rendszeres periodikáiban is.

Egyik ilyen interjúban Dragos Tirnoveanu arról kérdezi Vonát, hogy miniszterelnökként az Eurázsiai Uniót vagy az Európai Uniót tartja-e majd fontosabbnak. Vona erre azt válaszolja, hogy õ miniszterelnökként az Európai Uniót békítené össze az Eurázsiai Unióval.
Ilyen egy magyarellenes jobbikos

Gyöngyösi Mártonék kedvenc román „hírszerzõ-elemzõje” meglehetõsen elfogult és kritikus azzal a magyar érdekérvényesítõ külpolitikával, amely a 2010-es kormányváltás után Budapest életbe léptetett.

Szerinte ha nem a Jobbik kormányoz, akkor Magyarország elnyomó, szomszédai szuverenitására törõ, agresszív nemzetállam – körülbelül így foglalható össze Dragos Tirnoveanu egy másik elemzése, amelyben Erdély újbóli elrablásáról és a magyar, illetve az amerikai kormány nyomásgyakorlásáról írt.

2015-ben Dragos Tirnoveanu a rangos FP-ben egy hosszas, a titkosszolgálati retorikától nem mentes, magyar- és Orbán-fóbiától átszõtt szöveget tett közzé. Az erdélyi magyar egyházak vagyonának az elrablásáról és a visszaszolgáltatás körüli hercehurcáról értekezik. A mû apropójául az amerikai kongresszus néhány tagjának azon kérése szolgált, amely szerint az Egyesült Államok külügyminisztériumának nagyobb nyomást kellene gyakorolnia Romániára a restitúció elõremozdítása érdekében.

Az elemzõ magyarellenes román kiadványok „oknyomozó” riportjaira hivatkozva azt állítja, hogy a budapesti lobbi hatására gyanús, ha nem éppenséggel törvénytelen módon szolgáltattak vissza vagyontárgyakat a magyar egyházaknak, vagy magyar nemesi családok örököseinek. Mindez természetesen sérti Románia nemzeti érdekeit, hiszen nemzetbiztonságilag megbízhatatlan állampolgárok kezébe kerül az állami vagyon egy jelentõs része.

Dragos Tirnoveanu elemzésében kifejti, hogy az amerikai külügyminisztérium nem ismeri kellõképpen a helyi viszonyokat, ezért áldozatául eshetett annak a tendenciának, melyben egy áldozat-elnyomó modellt extrapolálnak, melyben ez utóbbi az államban ölt testet, az áldozat pedig nagyon könnyen egy kisebbség formáját öltheti magára.

Összefoglalva: Dragos Tirnoveanu és kollégái mindent elkövettek annak érdekében, hogy Romániában a Jobbikot pozitív színben tüntessék föl, tömérdek cikket, elemzést helyeztek el különféle román és nemzetközi vonatkozású lapokban. (Csak hogy érzékeltessük, a román Adevarul napilap a magyarországi Index megfelelõje, mind hangnemét, mind olvasottságát tekintve.) Mindezért cserébe a Jobbik meginvitálta az elsõ ránézésre is kétes román „újságírókat” Budapestre, az Országgyûlésbe.

A Jobbik romániai imázsát egy olyan „külpolitikai elemzõ” építi, aki amúgy teljes egészében magáévá tudja tenni a román elit magyarellenes kurzusát, sõt tovább is viszi azt, például Magyarországot okolja Románia kilátástalanságáért. A Foreign Policyben 2014-ben arról értekezett, hogy Magyarország Erdély elrablására készül. És amint azt fentebb is láthattuk, nem mellesleg a határon túli magyarokat ért jogsértéseket is megpróbálta elkendõzni a késõbbi Jobbik-partner.

Felvetõdik a kérdés: Dragos Tirnoveanu a Jobbik „hasznos idiótája”, vagy a Jobbik a román hírszerzés trójai falova? Utóbbi feltevést erõsíti, hogy Dragos Tirnoveanu közvetlen és közvetett kollégái a román külügyminisztérium, és a román hírszerzés különbözõ szintjein dolgoznak.
Kémekkel cimborálnak

Tirnoveanu fentebb vázlatosan ismertetett tevékenysége általában egybeesett a román nemzeti érdekek promotálásával. Felvetõdik a kérdés, hogy azt az óriási médiafelületet, amellyel rendelkezett, általában miért a Jobbik népszerûsítésére használta fel (kisebb esetben a magyar kormány ócsárlására, de ez szinte kötelezõ kör)?

A román külpolitikai viszonyokat ismerõk szerint az elmúlt pár évben megnõtt azon „influencerek”, véleményvezérek száma, akik a hivatalos román külügyi narratívától eltérõ véleményt fogalmaznak meg az új román külpolitikai irányvonal kipuhatolózása érdekében. Köztudott, hogy az elmúlt pár évben a feltétel nélkül "Amerika-párti román külpolitika" elmozdult a valóban, nemcsak retorikájában önállósodó diplomácia irányában. Egyre többen beszélnek közvetetten az amerikai befolyás ellen, ezt támasztja alá a legutóbbi választási kampány retorikája is, amely már nem magyarellenes volt, hanem Amerika-ellenes.

Dragos Tirnoveanu is a puhatolózó román külpolitika útját próbálja kikövezni, ebben az interjúban például Vona Gáborral mondatja ki, hogy a Romániára nehezedõ amerikai befolyás komolyan vehetetlenné teszi az országot.

Az amerikai befolyás ellen szót emelõ Jobbik-partner az elmúlt idõszakban több olyan, a mindenkori román külpolitika narratíváját képviselõ szervezet létrehozása körül is bábáskodott, mint például a Fekete-tenger Egyetemi Alapítvány (FUMN), LARICS, CAESAR, Románia Modernizálásért Nemzeti Konzultáció (CNMR), CHEIA (Kulcs) amelyek kivétel nélkül mind a külügyi hírszerzés OSINT (nyílt forrású hírszerzés) és a HUMINT (humán erõforrás alapú) típusú adatszerzés mezsgyéjén mozognak.

Az elmúlt idõszakban gombamód elszaporodtak a román hírszerzéshez közel álló román kamuszervezetek.
A HUMINT kifejezés az emberi kapcsolatok felhasználásával folytatott titkos információszerzést jelenti. A hírszerzés õsi, klasszikus módszere, a HUMINT a hírszerzés azon forrása, amely a humán erõforrásra támaszkodik, többek között a diplomatákra, politikusokra, újságírókra, szakértõkre, elemzõkre, tolmácsokra.

A hírszerzõ szolgálat egyik „legélesebb fegyvere” a gondosan felkészített, fedett, s a külföldi célobjektumba, szervezetbe beépült hírszerzõ tiszt, Dragos Tirnoveanu a Global News Intelligence nevû honlapján csak egy telefonszámot és egy e-mail-címet megadó szervezet vezetõjeként az eddigi mozgásait elnézve megfeleltethetõ a fenti kritériumrendszernek. Ráadásul nem is nagyon titkolja, hogy mivel foglalkozik: a Global News Intelligence logója nagyon hasonlít a román Külügyi Hírszerzõ Szolgálat logójára, az interneten nyíltan „magán hírszerzõ, elemzõ” intézetként hirdeti magát, amely pénzért magán, állami és multinacionális szervezetek szolgálatába is szegõdik.

A hírszerzõ - elemzõ piacon több olyan think-tank jelent meg mostanában, melyek meglepõ aktivitást mutatnak és látható némi tervszerûség.

Ezt adjuk össze: adott egy nyilvánosan azzal hencegõ román külügyes, hogy õ egy aktív magán hírszerzõ vállalat, sõt, gyanús alapítványok rendszeres szakértõje. És ez az ember többször is megfordult a Magyar Országgyûlés különbözõ bizottsági ülésein mint a Jobbik legnagyobb román istápolója – ez azért felvet jó pár kérdést.

Például Szávay István az Országgyûlés Nemzeti összetartozás bizottságának 2016. április 19-én, kedden megtartott ülésére is meghívta Dragos Tirnoveanu és Razvan Munteanu urakat, akiket az Adevarul román napilap munkatársaiként mutatott be.

Az egyik jegyzõkönyv.
A titkosszolgálati kapcsolat

Szávay képviselõ úr kicsit jobban odafigyelhetett volna. Ugyanis a Jobbikon keresztül a Parlamentbe is bebocsájtást nyerõ Dragos Tirnoveanu és Razvan Munteanu urak az újságírói státusukon kívül egy sor, más hírszerzési, elemzõi és külügyi tevékenységet kifejtõ alapítvány, egyesület, vállalkozás mûködtetõi, tisztségviselõi. A már említett Fekete-tenger Egyetemi Alapítvány mellett feltûnik egy LARICS nevet viselõ, az információs háborút és a stratégiai kommunikációt elemzõ szervezet is, amelyben aktív szerepet vállalnak a Szávay barátai.

Dragos Tirnoveanu és Razvan Munteanu továbbá egy CHEIA nevû szervezet és egy Magas Szintû Stratégiai Központ nevet viselõ, szintén külföldi hírszerzéssel és elemzéssel foglalkozó cég kapcsán is képbe kerülnek. Dragos és Razvan intézetének egyik kiemelkedõ partnere az a román külügyminisztérium által mûködtetett, de nemzetközi színekbe „öltöztetett” Middle East Political and Economic Institute (Közelkeleti Politikai és Gazdasági Intézet), amelynek vezetõje egy Sergiu Medar nevû tábornok, aki életútját tekintve a román nemzetbiztonsági hivatal fõigazgatója, a hírszerzés igazgatóhelyettese és a katonai hírszerzés parancsnoka is volt, nem mellesleg katonai attaséként az USA-ban és Németországban is teljesített küldetést. A Jobbik romániai partnerei tehát közvetett kapcsolatban állnak a román hírszerzéssel.

Foglaljuk össze ismét: a Jobbik két olyan személyt hívott meg a magyar törvényhozás bizottsági meghallgatására, akik különféle, a román külügyminisztérium és a román hírszerzõ szolgálatok egyes emberei által felügyelt szervezetekben, alapítványokban aktív szerepet vállalnak.Dragos Tirnoveanu és Razvan Munteanu urak Szávay állításával ellentétben nem újságírók, sokkal inkább valami mások, mondjuk ügynökök, vagy hírszerzõk.

Sõt, a nevesített személyek önbevallásuk szerint „pénzért bárkinek adnak tanácsot és információt”.

A hab a tortán az lenne, ha a Jobbik tényleg fizetne nekik a „szolgálataikért”.
Link