Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Talán Orbán sem akarja, mégis kihullhat az EU-ból Magyarország

TechnikaTalán sokakat meglep, de minket ugye már nem! Ki a hülye és miért? Az, hogy "orbán" mit akar, a döglött kutyát sem érdekli. kell egy fogott GECI, aki bármire kapható, vagy családostól megdöglik. Lehet így is ez lesz a vége. Vannak olyan események, akár nagy történelmi változások, amelyek úgy következnek be, hogy senki sem számít rájuk, sőt igazán az emberek többsége nem akarja, hogy megtörténjenek. A brexit egy ilyen ügy és a kelet-közép-európai régióban hasonló folyamatok játszódhatnak le - véli a Bloomberg főszerkesztője.

Európa a brexithez hasonló felfordulással nézhet szembe Spanyolország után Kelet-Közép-Európában is - véli John Micklethawait, a Bloomberg News főszerkesztője, több könyv szerzője. Ezt a véleményét nem tudományos elemzésre alapozza, hanem pusztán arra a történelmi tapasztalatra, hogy sok esemény váratlanul, lopakodva lepi meg az üzleti világ szereplőit és a szélesebb közvéleményt.

Orbán: övön aluli ütést kaptunk, amin nem tudunk túllépni

Két éve Nagy-Britannia Európa gazdasági legracionálisabban működő országa volt, míg bő egy éve a szigetország cégei azzal szembesülnek, hogy egyik megrázkódtatás után a másik éri őket. Most azzal kell számolniuk, hogy a brexitet követő választáson Jeremy Corbyn munkáspárti vezér személyében jó eséllyel egy majdnem marxista nézeteket valló politikus kezébe kerülhet az ország kormányzása.

Nem számoltak vele

Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból úgy következik be, hogy a gazdasági szakértők egyáltalán nem számoltak vele. Nem vették figyelembe milyen hatása lehet az emberek nagy részében felgyülemlett dühnek a bevándorlással és a globalizációval szemben. És nem számoltak azzal sem, hogy egymást követik majd a politikusok rossz döntései.

David Cameron korábbi brit miniszterelnök, a 2016. júniusi függetlenségi népszavazás kezdeményezője nem gondolt arra, hogy a brit politikusok évtizedek óta az EU szapulásával szereznek támogatás maguknak. Ha ezzel kalkulál, akkor talán visszaretten attól a lehetőségtől, hogy a referendumon az unióellenes demagógiával győzhetnek a kilépéspártiak.

Ez esetben talán olyan népszavazást kezdeményez, amelynek érvényességéhez arra lett volna szükség, hogy a szavazók kétharmada álljon az egyik vagy a másik alternatíva mellé, vagy eleve elveti a referendum ötletét. Minden bizonnyal Angela Merkel német kancellár is többet engedett volna Cameronnak a szavazás előtt elővezetett "uniós reformjaival" kapcsolatban, ha komolyan vette volna a brexit lehetőségét.

Ugyanaz közeledik

Kelet-Közép-Európában mostanában hasonló helyzet kezd kialakulni: egy újabb szakadás lopakodik előre, mert az emberekben felgyülemlett indulatok találkozhatnak a politikusok rövid távú politikai manőverezésével - véli a Bloomberg főszerkesztője. Az ütköző felek számára ezúttal Európa két fele. Az egyik sarokban Nyugat-Európa, azaz az EU demokratikus magja áll, Merkellel, illetve egyre inkább Emmanuel Macron francia államfővel az élen. Utóbbi elkötelezte magát az eurózóna szorosabb integrációja mellett.

A másik sarokban a keleti régió populista, autoritáriánus vezetői állnak, akik utálják Brüsszelt. A vita tárgya egyik oldalon a politikai szabadság, a másikon a nemzeti szuverenitás korlátozása. A csehek októberben várhatóan Andrej Babis üzletember személyében új, Donald Trump amerikai elnökhöz hasonló miniszterelnököt választanak.

Babis hazaküldene minden arab bevándorlót és azt ígéri, hogy úgy fogja működtetni a kormányt, ahogy a vállalkozásait. Ugyanakkor visszafogottabb figura, mint Trump és sikeresebb üzletember. Az Ukrajnából érkezőket nem támadja, lévén maga is szlovák származású. Igyekszik hangsúlyozni, hogy a világért sem sértené meg a jogszolgáltatás függetlenségét - talán üzletemberként tisztában van ennek jelentőségével.

Ugyanakkor Babis egyértelműen ellenzi az európai integráció erősítését, amit Macron akar. Kifogásolja a brüsszeli bürokrácia beavatkozásait a régiós országok belső ügyeibe. Ennek alapján a Bloomberg szakírója úgy véli, hogy egyfajta mérsékeltebb populizmust képvisel ugyan, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, az ország tényleges vezetője, ám ennek ellenére csatlakozhat Európa autoritáriánus vezetőinek csokrához.

Nem lesz itt baj

Mi a közös ebben a csapatban? Az, hogy népszerűek országukban. Az üzleti világ képviselői úgy gondolják, eszük ágában sincs szakítani az EU-val. A gazdaságaik viszonylag jó muzsikálnak. Igaz ugyan, hogy az itt élők sem szeretnének szíriai menekülteket látni a szomszédjukban, de ez Nyugat-Európában is így van.

Emellett Orbán és Babis pragmatikus politikusok, ami megállítja őket, mielőtt túl messze mennének. Végül Németország sosem fogja hagyni, hogy túlságosan megromoljon a régió és Európa többi részének viszonya, hiszen az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag integrálta gazdaságába az itteni országokat.

Babis, a leginkább businesslike figura a hármasból visszaigazolja ezeket a feltételezéseket. Tart attól, hogy ha a hét végén népszavazás lenne Csehországban a függetlenségéről, akkor a többség az EU-s kilépésre voksolna. Ezért aztán nem jut eszébe egy ilyen referendum kiírása. A válás egy akkora ország esetén, mint Csehország, egyenlő lenne az őrültséggel.

Tényleg nem lesz?

Mindez logikusan hangzik, ám ugyanaz a gond vele, mint a brexit mellett döntő népszavazás előtti feltételezésekkel. Abból indul ki, hogy az átlagember gazdasági megfontolásokra hallgatva az EU-ban maradás mellett döntene.

A brit szavazók azonban évtizedeken mást sem hallottak országuk vezetőitől, mint hogy az EU haszontalan, például utat nyit a bevándorlás előtt. Ezért aztán indulatból szavaztak - a kilépésre. Eközben az EU vezetői, akiknek tele volt a hócipőjük a britek állandó akadékoskodásával, nem nagyon bánkódnak a brexit miatt.

Ezzel szemben rá lehet mutatni arra, hogy a kelet-közép-európai országoknak jóval nagyobb kárt okozna a válás, mint amekkorát az Egyesült Királyságnak okozhat, továbbá a nyugat-európai vezetők nem akarják az unió további lemorzsolódását.

Ütésváltás

Csakhogy a rövid távú politikai csatározások ringjében végzetes következményekkel járó ütésváltás alakulhat ki, amiben két személyiség játszhat döntő szerepet: Macron és Kaczynski. A francia államfő az utóbbi hónapokban többször megtalálta Lengyelországot. Azzal fenyegetőzött, hogy ha Varsó nem tér vissza a jogállamiság útjára, akkor meg kell vonni tőle az uniós támogatásokat.

A francia választók nem hullatnának könnyet, ha adóeuróik nem Lengyelországban vagy Magyarországon kötnének ki. És Macron komolyan gondolja az eurózóna integrációjának erősítését, vállalja a kétsebességes Európa vízióját, ami viszont kiborítja a varsói és a budapesti vezetést.

Rémisztő lehetőség

A másik sarokban ott van az ingatag, paranoid Kaczynski, akinek gondolkodását teljesen elborítja a tragikus lengyel történelem tudata - véli Micklethawait. Akárcsak Orbán és Babis, ő is elszántan ellenzi azt a lehetőséget, hogy tovább erősödjön Brüsszel befolyása a tagállamok felett vagy mélyüljön az árok, amely elválasztja az EU belső köréhez tartozó eurózónát a keleti perifériától. A nagy gond az, hogy az EU-val folytatott alkudozásban sokkal rosszabb, mint cseh és magyar kollégája.

Mi történhet akkor, ha az EU az uniós alapértékek megsértése miatt bekeményít a lengyelekkel szemben, mire válaszul a varsói vezetés megtorpedózza Macron integrációs terveit. Látszólag semmi.

Nem valószínű, hogy a politikai színjátékon túl ez valamiféle szakításhoz vezetne a felek között. Csakhogy éppen így látszott a brexit esélye, amikor Cameron kormánya 2016 elején kiírta a fél évvel később tartott népszavazást. Hibát követ el Európában bárki, aki ezt a párhuzamot figyelmen kívül hagyja. És önmagában már az is rémisztő, hogy nem lehet kizárni egy újabb végzetes szakítás lehetőségét - véli a Business News főszerkesztője.Link

Hozzászólások

48 #1 ro-zsola
- 2017. október 07. 11:02:37
Ez nem kérdés. A V4 ki fog lépni. Az egyetlen kérdőjel csupán az NDK jövője körül látható
2 #2 gerry
- 2017. október 07. 13:12:32
ro-zsola - ott nincs kérdöjel, a németek nem fognak szétválni, esetleg katonai hatalomátvétel lesz, buktatva Merkelt, ugyan ez még nem látható de érezhetõ. Ezt követheti egy Európai szintü háború, vagy azonnali hatállyal a totális terror és a komor, megjósolhatatlan jövõ. Léteznek olyan érdekek akiknek nem számít ha elpusztul egész - "túlzsúfolt" - Európa, hiszen a földrajzi Európában élõkön kivül ez senkit nem érdekel.

A függetlenné vállásra törekvõ európai területek napjainkban:
www.postaimre.net/kepek/nemzeti-map.jpg
83 #3 Sbert
- 2017. október 07. 18:42:37
Imre!
Mo.? Mióta eu-s ország?
249 #4 Bazalt
- 2017. október 07. 20:43:09
Szerintem Németország szét fog hullani nagyjából 3 részre: NDK, Dél NSZK és Észak NSZK. Nem ussza meg ám a többi ország sem. Széthullik Franciaország, Nagy Britannia, Olaszország, Hollandia ...
48 #5 ro-zsola
- 2017. október 08. 09:28:58
Nem tudom Gerry. Vannak vélemények melyek szerint Svájc fel lesz osztva.
Meglátásásom szerint lesznek változások. Az Európai Egyesült Államok terve nem zárja ki a nagyobb számú " tagállamot "
Emellett Putyinnak nem érdeke a nagy államok léte nyugaton. Spanyolország elég nagy. Ha Baszkföld és Katalónia kiválik + pld Andalúzia akkor a " spanyol " már kisebb lesz. Németország újraosztása szintén keleti érdek.
Katalónia kérdése sokkal bonyolultabb , Katalónia nemcsak spanyol elnyomás alatt áll, a mai Fansziaohszág is bitorol katalán területeket
Személy szerint támogatok minden elszakadási kisérletet nyugaton.
Ha létrejönnének a fanszia , spanyol bomlások , Belgium kettészakadna és a német ( értelmes német azaz NDK ) is különválna a hulladéktól ( NSZK ) az EU legnagyobb állama Lengyelország lenne ( a mai Lengyelország + a mai Ukrajna nyugati része ). A csehek és szlovákok külön gyengék , együtt viszont már lenne erejük. A Balkán külön " műsor ". A sok etnikai és vallási ellentét miatt a leglogikusabb lépés lenne Jugoszlávia + létrehozása
Már jelentkeznek az " előjelek ". Az " ortodox államok " lemásolják a V4 receptjét. Szerbia , Macedónia , Görögország és Románia egy a V4 mintájárá épülő szövetség létrehozását jelentették be. A közös pont nem más mint az ortodox vallás. Gondolom nem kell mondanom hogy az ortodoxok legfőbb vezetője nem más mint " Szent Oroszország " vallási vezetője.
Más jelek is vannak. A leendő Ortodox Unióban egyre születnek olyan törvények amelyek korlátozzák vagy betiltják a " homoszexuális és egyébb természetellenes viselkedéminták propagandáját ". Valamint az OU ( Ortodox Unió ) országaiban törvény deklarálja : " Házasság csakis férfi és nő között lehetséges "
Érdekes módon a " zorbán rezsim " is hasonló lépésekben " gondolkodik "
El lehet képzelni a brüsszeli " vizfejek " ajvékolását amikor például " szavazni " kell az EU parlamentjében.
A V4 és az OU rendelkezik a legnagyobb " frakcióval ". Lengyelországnak több " képviselője " lenne Brüsszelben mint Spanyolországnak. Ez pedig sokkal erősebb " lobbi "
Külön téma Észak-Irország . Az angoloknak semmi joguk sincs megszállni ezt a területet. Az északi résznek vissza kell térnie az Anyaországhoz. Ezzel egycsapásra megoldható lenne mindenféle ellentét.
Mivel az Európai nemzetiségek elnyomásának egytelen jogi háttere létezik , ami nem más mint az úgynevezett " Párizs környéki békediktátumok " , elkerülhetetlenné válik a " diktátumok legembertelenebbikének a Trianoni diktátumnak a felülvizsgálata ".
Egy részben igazai van schwartzgyuri nevével fémjelzett tervnek. A jelenlegi nemzetállamok nem életképesek.
A franciák mint a fasizmus feltalálói minden nemzetiséget erőszakosan beolvasztottak. Viszont a jelenlegi helyzetet elnézve , hiába lettek elfranciasitva , a nemzetiségek megmaradtak.
Ne feledjük a " népek önreldekezési jogait " !
A nyugati államok nem egységesek. Régen sem voltak azok. Egységes nemzetállamok csakis keleten voltak. ( Lengyelország , Magyarország stb )

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.40 másodperc
1,093,699 egyedi látogató