Racionalitás emlegetni ma, amikor mindenrõl kiderül, hogy még nyomokban, vagy úgy sem tartalmazza a valóság, igazság elemeit nem kicsit hibbantság. Néhány kattintással gyakorlatilag bármilyen információ a birtokunkba kerülhet, ennek ellenére, úgy tûnik, még soha nem voltak ennyire sokan azok, akik elhiszik az összeesküvés-elméleteket. Kutatók megállapították, hogy a hívõknek általában hasonló személyiségjegyei vannak, és az esetek többségében ezek ismeretében meg lehet mondani, hogy ki az, aki benyalja, hogy a repülõk chemtraillel mérgezik a levegõt, és ki az, aki immúnis az ilyenekre.

A CIA végzett Kennedy-vel

John F. Kennedy-t, az Amerikai Egyesült Államok elnökét 1963. november 22-én lelõtték, de nem Lee Harvey Oswald húzta meg a ravaszt, vagy ha mégis, nem egyedüli merénylõ volt, hanem az amerikai Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) bérelte fel az elnök kivégzésére.

A CIA ugyanis haragudott Kennedy-re azért, mert a csúfos véget ért Disznó-öbölbeli invázió során nem volt hajlandó légi utánpótlást küldeni a harcoló csapatoknak, és egyébként is, az elnök 20 százalékkal csökkentette az ügynökség büdzséjét.

Meg még a kommunistákkal is lepaktált.
Forrás: Wikimedia Commons
De úgyis reptilián volt, úgyhogy nem baj

De nem is baj, hogy Kennedy-t megölték, hiszen õ is, mint ahogyan minden gazdag, befolyásos ember a világon, valójában egy földönkívüli, alakváltó gyíkember.

David Icke-nak köszönhetjük, hogy felnyílt a szemünk, és most már tudjuk, hogy valójában nem is a saját kezünkben van a sorsunk, hanem régóta UFO-k irányítanak bennünket, akik a mi külsõnket vették fel, hogy elvegyülhessenek.

Persze az nem biztos, hogy a reptiliánok tényleg a világûrbõl érkeztek – az is lehet, hogy a dinoszauruszokból fejlõdtek ki, mert ugye tudjuk, hogy néhány simán túlélte az aszteroidabecsapódást, ami elpusztította fajuk többi képviselõjét.
A gyógyszeripar fog megölni mindannyiunkat

De nem kell a humanoid reptiliánokra bízni, hogy elpusztítsanak minket: a gyógyszeripar mérgezi az egész világot. Olyan gyógyszereket adnak ki, amelyek nemhogy gyógyítanának, de

még betegebbé tesznek minket.

Minden betegséget ki tudnánk heverni, de a felírt gyógyszerek miatt hosszabb ideig lábadozunk, és még több készítményre van szükségünk közben.
Forrás: Pixabay

A rák ellenszerét is régen feltalálták már, de nem hozzák nyilvánosságra, mivel ezzel a gyógyszeripar hatalmas bevételektõl esne el, és nyugodtan csõdöt is mondhatna.
És már a tudósok is hazudnak

Érdemes megszabadulni a gyógyszerektõl tehát, de még ekkor sem vagyunk biztonságban: a repülõgépek ugyanis folyamatosan egy mérgezõ anyaggal, chemtraillel szennyezik a levegõt. Ez egyébként tisztán látszik is, hát mi más lenne az a két fehér csík a gépek mögött, mint méreg?
Forrás: Pixabay

Persze, a tudósok azt mondják, hogy a gépek motorjából kiáramló vízgõz vízcseppekké kondenzálódik, de ezt legalább annyira lehet nekik elhinni, mint azt, hogy az emberek hibája, hogy a globális felmelegedés ilyen mértékben felgyorsult.

Ez csak egy olyan hazugság, amivel azt akarják elérni, hogy elforduljunk a kõolajtól és a földgáztól, és azok irányítják õket, akiknek ez érdekükben áll.
13 millió ember biztosan hisz a gyíkemberekben

Most, hogy megvilágosodtunk, érdemes beszélni arról, hogy hogyan születhet meg ennyi légbõl kapott, a racionalitás teljes hiányát nélkülözõ teória, amit emberek százezrei hisznek el világszerte.

A gyíkemberek létezését az Egyesült Államok lakosságának 4 százaléka elhiszi, ez majdnem 13 millió ember – derül ki a még 2013-as adatokból. Pedig talán valóban ez a legelrugaszkodottabb összeesküvés-elmélet a fent soroltak közül.
Forrás: Pixabay

Az összeesküvés-elméletek nagyon régóta végigkísérik az emberiséget. Az ókori Rómában például meg voltak róla gyõzõdve, hogy Nero gyújtotta fel a várost, pedig erre még ma sincsen semmiféle bizonyítékunk, de a salemi boszorkányperek is kizárólag a babonák miatt zajlottak le.

A pszichológusok csak nemrég kezdték el vizsgálni ezen elméleteket, mint fontos pszichológiai jelenségeket. Az összeesküvés-elmélet legpontosabb, ma is idézett megfogalmazása is csak 1994-ben született meg Ted Goertzel jóvoltából:

Ezek olyan magyarázatok, amelyek rejtett csoportok munkáját takarják, akik titokban dolgoznak egy gonosz cél elérése érdekében.

De hogy miért gyártunk ilyeneket, és miért hisszük el õket, azt csak mostanában kezdjük megérteni, hála az egyre több témába vágó kutatásnak.
Irányítani az irányíthatatlant

Azt már korábban is sejtettük, mindenféle komoly kutatás nélkül, hogy az összeesküvés-elméleteknek az alapvetõ céljuk az, hogy értelmet keressenek egy egyébként eléggé kiszámíthatatlan és megmagyarázhatatlan valóságban.

A való világ ijesztõ: rengeteg a véletlen, az értelmetlen tragédia, az elõre meg nem jósolható katasztrófa. Természetes, hogy ez rengeteg embert halálra rémít, az emberi természet pedig úgy mûködik, hogy rendszert keres ott is, ahol nincsen – itt jönnek be a képbe ezek az elméletek.

Sokkal egyszerûbb úgy gondolni, hogy Kennedy elnök a saját ballépése miatt halt meg, vagy azt, hogy a családban történt megbetegedésekért nem a szerencsétlen csillagzat és a rossz gének felelõsek, hanem a repülõgépekbõl áradó méreganyagok.

Ugyanez volt a helyzet régen is: a meg nem értett betegségek és hirtelen halálozások okát sokkal egyszerûbb volt Salemben boszorkánysággal magyarázni, mint azzal, hogy valami pusztít minket, amirõl semmit nem tudunk.
Kikészít az információáradat

A modern korban az információ gyors terjedése és szabad áramlása még inkább rásegít erre a jelenségre. Bár a hiteles adatokat és a megkérdõjelezhetetlen tényeket is könnyû megtalálni az interneten, ugyanennyire könnyû ráakadni olyan fals információkra, amiket tényként adnak elõ különbözõ oldalakon.

A képernyõn a vélemény ugyanolyan hihetõ lehet, mint a hiteles tény.

Ehhez hozzájön az is, hogy a hasonlóan gondolkodókat a fizikai távolság ellenére is összeköti a világháló, könnyebb csoportokba tömörülni, és rákontrázni egymásra.

A Las Vegas-i merénylet után például néhány órával már megjelent egy olyan Facebook-csoport, amelynek se perc alatt 5000 tagja lett, akik meg voltak gyõzõdve róla, hogy valójában két ember lövöldözött a Mandalay Bay hotelbõl, de ezt a hatóságok elhallgatják.
Forrás: Pixabay

A stresszes élet – különösen az alsóbb vagyoni osztályokban – arra nevel, hogy az ember ne bízzon meg a felsõbb hatalomban. Ez is egy olyan tényezõ, ami felerõsítheti az emberekben az összeesküvés-elméletek iránti fogékonyságot.

A kisember csak azt látja, hogy a politikusok nem arra költik a pénzüket, amire õk adják: például nincs megfelelõ egészségügy, de hetente új stadion azért épül.

A megnövekedett bizalmatlanság és frusztráció elõsegítheti az ilyen elméletek születését.
A special snowflake teória

A European Journal of Social Psychology címû tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint azok, akik könnyen kaphatóak az ilyen összeesküvés-elméletekre rendszerint vágynak arra, hogy különlegesek, a többiektõl eltérõk, jobbak legyenek. Ezt két kutatás során is sikerült bizonyítani, mindkét alkalommal több száz alannyal. Ezen emberek számára az a csábító, hogy látszólag olyan információk birtokába kerülhetnek, amelyeket a nagy többség nem ismer, ezzel különlegesebbnek érzik magukat az átlagnál.

A traumatikus történések után rendszerint fellángolnak a teóriák, az ilyen személyiségjegyekkel rendelkezõ emberek pedig azonnal lecsapnak rájuk. Ez történt például a 2001-es japán cunami esetében, amikor sokan úgy gondolták, hogy egy félresikerült amerikai fegyverteszt okozta a tragédiát.

A Charlie Hebdo-gyilkosságok után szintén beindult a teóriagyártás: ekkor arra gyanakodtak az emberek, hogy a Moszad munkája volt a vérengzés, és azt akarták elérni, hogy a franciák (és az egész világ) rettegjen a muszlimoktól.
Forrás: Wikimedia Commons
A mainstream média kimossa az agyunkat

Hasonló eredményre jutott egy másik tanulmányban Anthony Lantian, Dominique Muller, Cécile Nurra és Karen Douglas is, akik további személyiségjegyeket is megállapítottak az összeesküvés-hívõkkel kapcsolatban.

Õk azt találták, hogy hajlamosabb valaki elhinni ilyesmit, ha

nyitott az új élményekre,
alapvetõen bizalmatlan,
alacsony az együttmûködési képessége és
narcisztikus hajlamokkal rendelkezik.

Megjelent még a kutatásokban a machiavellizmus is, ami olyan embert takar, aki minden probléma és bûntudat nélkül másokat használ fel saját céljai eléréséhez.

Ugyanebben a kutatásban derült ki, hogy a fogékony emberek hajlamosabbak a véletlen dolgoknak túl nagy jelentõséget tulajdonítani, és szándékosságot sejtenek minden történés mögött. Egyáltalán nem képesek analitikusan, logikusan gondolkodni, és éppen ezért is olyan nehéz ezeket az elméleteket megfékezni.

Az összeesküvés-elméletek hívõi ugyanis nem a tényekre alapozzák a mondandójukat, hanem személyekre és véleményekre, mindenféle racionalitást nélkülözõ érvekre. Lehetetlen õket felvonultatott tényekkel meggyõzni, mert meg vannak róla gyõzõdve, hogy

ezeket az információkat a „mainstream médiából” szereztük, kimosták az agyunkat, és beálltunk a sorba, mint a birkák.
Alacsony önbecsülés, kirekesztettség, alacsony iskolázottság

Egy tavalyi kutatás szerint a tehetetlenség, az izoláció és a kirekesztettség is elõsegítheti, hogy az emberek hinni kezdenek az összeesküvés-elméletekben.

Ez nem meglepõ, hiszen egy ilyen teória hívõi szoros csoportokat alkotnak, valaki pedig, aki kirekesztettnek érzi magát, itt olyan csoportra lelhet, ami befogadja. Azok, akik úgy gondolják, hogy a társadalomból hiányoznak a normák (jellemzõen azok, akiket ez a társadalom kirekesztett), gyakrabban fordulnak a képtelen elméletek felé.
Budapest, 2011. szeptember 14. Hallgatók feladatlapot töltenek ki mûszaki angol nyelvi próbanyelvvizsgán a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nyelvvizsgaközpontjában. A Nemzeti Erõforrás Minisztérium Oktatásért Felelõs Államtitkárságán készül a nyelvoktatási stratégia, amely egyebek mellett a nyelvvizsgák rendjét is szabályozza. MTI Fotó: Marjai János
Fotó: MTI / Marjai János

Az egyetlen fegyverünk az ilyen teóriák ellen, úgy tûnik, az oktatás – legalább is Jan‐Willem van Prooijen 2016-os tanulmányából ez derül ki.

A kutató szerint a magas iskolázottsággal rendelkezõ emberek sokkal kevésbé hajlamosak az összeesküvés-elméletek befogadására, ez azonban nem egyedülálló faktor. Rengeteget nyom a latban a kognitív komplexitás és az, hogy az egyének mennyire érzik, hogy saját életüket önmaguk irányítják.

Az alacsony önbecsülés és a bizonytalanság óriási befolyásoló tényezõként jelennek meg a kutatás során. Az oktatáson kívül ezek fejlesztésével lehet leginkább elérni azt, hogy minél kevesebben higgyenek olyan képtelenségekben, mint hogy az egész zeneipart az Illuminati irányítja, amelynek Jay-Z és Beyoncé a királya és királynõje.
Link