Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Kanmobilból a kancellári székbe - az osztrák választás legnagyobb esélyese

KülföldIsmeritek a politikai boszorkánykonyha tejfelesszájú kuktájának titkos receptjét? Úgy kezdődik: Végy egy köcsögöt...majd töltsd meg kóser tartalommal és tálald az ostoba terelendő birkáknak, mint friss, laktató maceszt! Sebastian Kurz várható sikeréhez a szélsőségesek előretörése, a Szociáldemokraták öngóljai és egy botrányos választási kampány is kellett.

Mindössze hét évvel ezelőtt az akkor 24 éves Sebastian Kurz „Geil-o-Mobilnak” (a geil németül menőt és kanost is jelenthet) becézett terepjáróval járta Bécs utcáit, melyről óvszereket osztogatott a fiataloknak, és arról próbálta őket meggyőzni, hogy a fekete – azaz az Osztrák Néppárt és nem mellesleg a terepjáró színe – igenis szexi. A helyi választásokon ugyan nem aratott sikert a furcsa akcióval, nevét viszont egy életre megjegyezték az osztrákok. Nem mintha ez olyan nehéz lett volna, hiszen a fiatal politikus villámsebességgel haladt előre a ranglétrán: mindössze 27 évesen lett Ausztria külügyminisztere, és minden esélye megvan rá, hogy a vasárnapi választások után ő legyen Európa legfiatalabb kormányfője.

Sebastian Kurz népszerűsége ugyanakkor arra is rámutat, hogy az egyébként sem nyugodt osztrák politikai légkörben fontos változások történtek az elmúlt párt évben.

Kurz még mindig csak 31 éves, de már nemcsak a külügyminiszterséget tudhatja a magáénak, hanem Reinhold Mitterlehner májusi lemondása óta az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöki tisztségét is. Ez persze nem teljesen véletlen, hiszen a karizmatikus politikus már évek óta tudatosan építi karrierjét, pedig az elején még abban sem lehetett biztos, hogy komolyan veszik. Amikor négy éve külügyminiszter lett, a Kleine Zeitung című újság véleménycikkében ironikusan megjegyezte:

még nem tudni, hogy Kurz a külföldi látogatásokra is a fekete járgányt fogja-e használni.

A pártelnök mára elérte, hogy nem korábbi megjelenéseit, hanem politikusi teljesítményét veszik figyelembe. Ehhez azonban nemcsak az ÖVP-t nevezte át Sebastian Kurz Listája – Új Néppártra és változtatta meg a párt hagyományos fekete színét türkizre, hanem a jelöltállítás folyamatát is megreformálta. Ennél is fontosabb feladata volt azonban, hogy a menekültválság miatt megerősödött szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárttól (FPÖ) visszacsábítsa a szavazókat.
Idegenek a nappaliban

Nem meglepő módon az FPÖ – mint sok más jobboldali tömörülés Európában – a menekültválság alatt kapott erőre. A bevándorló- és muszlimellenes párt jelenlegi vezetője, Heinz-Christian Strache többször is beszélt arról, hogy betiltaná az iszlamizációt, és kampányfilmjeikben is egy olyan család szerepel, akinek nappaliját ellepik idegenek.

Strache pártja megerősödött a menekültválságban. Fotó: Lisi Niesner/Bloomberg via Getty Images

Kurznak a sikerhez fel kellett ismernie, hogy ennél ugyan demokratikusabban kell kezelnie a bevándorlás kérdését, viszont koalíciós partnerével, a Szociáldemokratákkal (SPÖ) ellentétben keményebben kell felszólalnia a kérdésben. Amikor például 2011-ben integrációs miniszter lett, párbeszédet kezdeményezett a muszlim közösségekkel, négy évvel később azonban már megvédte azt a törvényt, amely megtiltotta, hogy az osztrák mecsetek külföldről fogadjanak el pénzt, és megkövetelte a német nyelvtudást az imámoktól. Ugyanakkor ugyanez a törvény írta elő, hogy a muszlimoknak joguk van a halal ételekhez az iskolákban, kórházakban, börtönökben és a hadseregben.

Kurz Brüsszelben is keményvonalas álláspontot képviselt: nemcsak kritizálta az uniót, hanem arra is felszólította, hogy hagyjon fel a mentőakciókkal a Földközi-tengeren, mert ezzel csak még több menekültet csábít a térségbe. Még azt is felvetette, hogy zárják le az osztrák-olasz határt, amíg az olaszok nem regisztrálnak minden menedékkérőt.

Intézkedéseivel azt mindenképpen sikerült elérnie, hogy sok fiatal szavazó újra hinni kezdett a kissé megtépázott Néppártban, ugyanakkor a legújabb felmérések szerint 30 év alatti osztrákok még mindig szkeptikusak vele szemben. A kormánykoalíción a magas munkanélküliség miatt is nagy a nyomás: a munkaképes korúak 7,5 százalékának nincs állása, és majdnem 12 százalékuk 25 év alatti.

A látszat ellenére botrányosra sikerült a választási kampány Ausztriában. Fotó: Andreas Gebert/Getty Images

Bár az osztrákok – a németekkel ellentétben – hagyományosan a nagykoalícióban hisznek, ez a közmegegyezés mostanában mégiscsak kezd megváltozni. A folyamatos politikai botrányok, az előrehozott választások és a gazdasági hanyatlás mind-mind elidegenítették a szavazókat a nagyobb pártoktól. Az ÖVP és SPÖ összefogása azonban nemcsak ezért került válságba: a két párt, főleg a Szociáldemokraták maguk is sokat tettek azért, hogy elpártoljanak tőlük a szavazók.

Az osztrák politikai életre persze eddig sem mondhatta azt senki, hogy unalmas: 1990 óta a most vasárnapi a negyedik előre hozott választás. A kormánykoalíció eredetileg 2018-ig kapott bizalmat, de a menekültválság itt is közbeszólt: nemcsak azt bizonyította be, hogy Werner Faymann szociáldemokrata kancellár nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel, hanem a 2016-os elnökválasztásra is hatással volt. Az első fordulóban nyertes Norber Hofer, nyíltan bevándorlóellenes szabadságpárti jelöltet a második fordulóban csak teljes összefogással tudta legyőzni a Zöld Alexander Van der Bellen (aki az óvás miatt megismételt elnökválasztáson is diadalmaskodott).

Faymann a kudarc miatt lemondásra kényszerült, és ekkor lépett a helyébe a jelenlegi kancellár, Christian Kern, az osztrák államvasutak (ÖBB) vezérigazgatója. A Néppártban pedig nem sokkal később Sebastian Kurz került hatalomra, aki akkor már külügyminiszterként bizonyított. Olyannyira, hogy ő volt az, aki először felvetette az előrehozott választások gondolatát, mivel a két koalíciós párt képtelen volt tovább együtt dolgozni.
Pártok háborúja

Ha ez nem lett volna elég, a kampány is szokatlanul botrányosra sikerült. Olyannyira, hogy az osztrák Profil című magazin politikai rovatvezetője nemrég úgy fogalmazott: „kétségkívül ez a legmocskosabb választási kampány, amiben valaha is részünk volt”.

Kurz és Kern: egymást szúrták hátba. Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna

Tény, hogy a módszer, amellyel az eddigi nagykoalíció pártjai kicsinálták egymást, még a magyar politikai élethez szokott választóknak is meglepő lehet. Az ÖVP és az SPÖ vezetői eddig is szívesen ekézték egymást, de az igazi atombomba néhány hete robbant, amikor a már idézett Profil és a Die Presse újságírói kiderítették, hogy a Sebastian Kurz ellen indított lejárató Facebook-oldalak mögött nem más áll, mint a szociáldemokraták izraeli kampánytanácsadója, Tal Silberstein.

A két Facebook-oldal közül az egyik, „Az igazság Sebastian Kurzról” sok esetben álkommentelőket használt fel arra, hogy lejárassa a külügyminisztert, és a nyíltan rasszista, zsidózó hozzászólásoktól sem riadt vissza. Létezett mellette egy másik Facebook-oldal is a „Mi mindannyian Sebastian Kurzért” is, de az is csak látszólag támogatta a külügyminisztert, valójában a legtöbbször teljesen kiforgatta a pártelnök szavait.

Christian Kern pártja lehet, hogy a harmadik helyre csúszik vissza. Fotó: Ole Jensen – Corbis/Corbis via Getty Images

Tal Silberstein egyébként sem makulátlan ember, Izraelben a nyáron pénzmosás gyanújával vették őrizetbe. A Szociáldemokraták azt állították, hogy már ekkor felmondtak neki, de a bizonyítékok alapján nem tudták tagadni, hogy valóban fizettek a lejárató kampányért. Ha ez még mindig nem lett volna elég, az egyik tanácsadó azt állította, hogy őt viszont maga Kurz csapata próbálta megvesztegetni. Az ügy odáig jutott, hogy a két párt valósággal feljelentések özönét zúdította az osztrák ügyészségre, melyekben a kémkedéstől a rasszista felbujtásig szinte mindennel vádolják egymást.
Ki nevet a végén

A közvélemény-kutatások eközben azt mutatják, hogy a háborúskodásban a Szociáldemokraták fogják húzni a rövidebbet. A legnagyobb kormánypárt jelenleg mindössze 22 százalékon áll, míg a Szabadságpártot a szavazók 27 százaléka támogatja, a Néppárt 34 százalékkal vezet. Ez könnyen jelentheti, hogy Sebastian Kurz nem eddigi partnerével, hanem a szélsőségesekkel fog koalíciót kötni. Elemzők szerint ez még akkor sem kizárt, ha az FPÖ csak harmadik helyen végez.

Nem ez lenne persze az első eset, hogy a Szabadságpárt bejutna a kormányba, hiszen ugyanez már 1999-ben is előfordult, akkor azonban akkora felháborodást keltett a lépés, hogy az EU diplomáciai szankciókat vezettett be az osztrákok ellen, Izrael pedig visszahívta bécsi nagykövetét. Ezúttal azonban nem valószínű egy hasonló forgatókönyv, hiszen az elmúlt 10 évben egész Európában megerősödtek a szélsőséges pártok, és már nem okozna akkora meglepetést egy ilyen fejlemény.

Kurz eddig nem volt hajlandó még csak találgatásokba sem bocsátkozni arról, hogy kivel alakítana kormányt, azt viszont világossá tette, nem szereti, ha más országok beavatkoznak Ausztria belügyeibe. A kérdés tehát csak az, hogy győzelme esetén hogyan ellensúlyozza majd radikális partnerét: igyekszik a szélsőséges politikát fogyaszthatóvá tenni a nagyközönség számára, vagy pedig példát mutat más konzervatív pártoknak, hogyan kell visszacsábítani a kiábrándult konzervatív szavazókat egy új tömörülésbe? Akármi is legyen a megoldás, vasárnap estig biztosan várnunk kell rá, hogy kiderüljön.

Tirolban az olimpiáról is szavaznak – és Budapestig érhet az eredmény

A parlamenti választásokkal egy időben Tirolban a szavazók arról is dönthetnek, hogy támogatják-e a tartomány, illetve Innsbruck pályázatát a 2026-os téli olimpiai játékokra. A kérdés elég furcsán hangzik: „Tegyen-e Tirol tartomány ajánlatot egy fenntartható, a régióra szabott, gazdaságilag és környezetileg indokolható 2026-os téli olimpiai és paralimpiai játékokra?”

Az osztrák város harmadszor adna helyet a téli játékoknak 164, illetve 1976 után – utóbbi alkalommal beugró volt, miután az olimpiák történetében egyedülálló módon az amerikai Denver visszalépett az elnyert rendezéstől.

Innsbruck és környéke megközelítőleg 375 milliárd forintot költene a kilenc év múlva esedékes sporteseményre. A népszavazás ügydöntő lesz, és a legutóbbi felmérések szerint a megkérdezettek között abszolút többségben vannak az olimpiapártiak; igaz több mint 10 százalék nem tudott választ adni. A 2026-os játékokra már elkezdődött a jelentkezési folyamat, de jövő őszig csak az úgynevezett párbeszéd fázisban tartanak, a szűken vett pályázati szakasz csak ezután zajlik le. Innsbruck riválisa lehet a svájci Sion, a kazah Almati (amely a 2022-es olimpiát Pekinggel szemben szűken bukta el), a japán Szapporó (az 1972-es helyszín), valamint a törökországi Erzurum. A népszavazás ránk is hatással lehet: Kulcsár Krisztián MOB-elnök elárulta, hogy az osztrákok elkezdtek puhatolózni, hogy Budapest becsatlakozna-e egy esetleges innsbrucki pályázatba a korcsolyaszámok helyszíneként.

Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2017. október 15. 08:56:59
Osztrák duplacsavar: Anti-antiszemitizmus, mint politikai fegyver

Martin Engelberg – Haaretz (Tel Aviv)

Az osztrák választási kampány a zsidóellenes gyűlölet ellen fordult. A pártok egymással versengenek abban, hogy ki ítéli el a leghangosabban az antiszemitizmust. A csavar a történetben, hogy a zsidóbarát kancellárjelölt elleni piszkos kampányhoz egy izraeli lobbistát béreltek fel.

Történelmi iróniaként Ausztria újfajta politikai versengésnek ad otthont: Ki a leghangosabb anti-antiszemita?

A jelenleg folyó választási kampányban minden osztrák politikus bőszen bizonygatja, hogy milyen nagyra tartja az Ausztriában élő zsidó közösséget.

Múlt vasárnap Sebastian Kurz, a nemrég megreformált jobbközép Néppárt (ÖVP) elnöke, kihívta a jobbpopulista Szabadságpárt (FPÖ) vezetőjét, Heinz-Christian Strache-t, hogy világosan foglaljon állást pártja bárminemű zsidóellenessége ellen. Strache lelkesen tett eleget a felkérésnek, az osztrák tévénézők százezrei előtt. Mindez 30 éve elképzelhetetlen lett volna.

A 31 éves Sebastian Kurz, Ausztria jelenlegi külügyminisztere, az összes közvélemény-kutatás szerint a legnépszerűbb jelölt. Esélyes tehát, hogy ő lesz a következő osztrák kancellár. Ha valóban így lesz, azzal nem csak ő lesz minden idők legfiatalabb osztrák kancellárja, de a legfiatalabb nyugat-európai vezető is.

Kurz szoros kapcsolatot ápol az osztrák zsidó közösséggel, többek között Rós Hásáná ünnepség házigazdája volt a minisztérium rendezvénytermében, illetve a magánéletben is barátság fűzi több zsidó személyiséghez. Sebastian Kurz Izrael barátja: több hivatalos úton járt már az országban. Folyamatosan hangsúlyozza Ausztria közös keresztény-zsidó örökségét, legutóbb például az október 15-i választást megelőző tévévitában. Ilyen sem fordult még elő Ausztria történelmében.

Ami az antiszemitizmus politikai fegyverként való használatát illeti, Ausztria drámai változásoknak volt tanúja az elmúlt 30 év alatt. 1986-ban Kurt Waldheim és támogatói még használták az elnöki székért folyó kiélezett küzdelemben. Minden osztrák emlékszik rá, miként használta Bruno Kreisky kancellár az antiszemitizmust a 70-es években – és arra is, hogy hogyan használták fel ellene. A holokausztot megelőző évtizedeket ne is említsük.

Mostanra azonban minden a feje tetejére állt.

A Szociáldemokrata Párt (SPÖ) felbérelte ugyanis a piszkos politikai kampányok izraeli specialistáját, Tal Silbersteint, hogy segítségével ellehetetlenítsék Sebastian Kurzt. Silberstein hónapokig üzemeltetett egy Facebook-csoportot Kurz nevében, ahol radikális és antiszemita kijelentéseket tett azzal a céllal, hogy meggyőzze a szavazókat: Kurz támogatói jobboldali zsidógyűlölők.

Kurz csapata hiába bizonygatta, hogy semmi köze a fent említett posztokhoz; sokáig magát a Facebookot sem tudták meggyőzni, hogy vegye le az oldalt.

Miután Silbersteint Izraelben letartóztatták, az SPÖ-nek meg kellett tőle válnia, a belső információkat pedig kiszivárogtatták a médiának, csak akkor vált nyilvánvalóvá, hogy valójában szociáldemokraták bérelték föl. Bár az SPÖ hivatalos nyilatkozata szerint csupán a “közvélemény-kutatási adatok elemzésére” kérték fel, a valóságban nem csak a fent említett és más hasonló Facebook-oldalakat üzemeltette, de részletes terveket és felháborító videókat is készített Kurz hitelének rontása céljából.

A Tal Silberstein körüli éles vita során a politikai pártok közül mindegyik kerülte az antiszemita szólamokat. Silberstein piszkos eszközei azonban hatalmas felháborodást váltottak ki, és nem meglepő módon a “Silberstein” név a piszkos kampány szinonimájává vált. A Silberstein márpedig nyilvánvalóan zsidó név.

Az osztrák politikai valóság egy másik fintoraként az “anti-antiszemitizmusnak” nevezhető jelenség aktív trenddé nőtte ki magát. Az SPÖ (nemzsidó) jelöltjei komoly vereségnek néztek elébe a választásokon. Ezért megpróbálták Kurz egy kampányon tett kijelentését ellene fordítani. A kijelentésben Kurz azt mondta, a következő választások tétje az is, “hogy akarjuk-e vagy nem a Silbersteineket Ausztriában.” Bár Kurz rögtön, egyértelműen tisztázta, hogy kijelentésében Silberstein hírhedt piszkos módszereire italt, nem pedig zsidó identitására, az ügy nagy hullámokat vert.

Az “anti-antiszemiták” úgy próbáltak szavazatokat szerezni, hogy Sebastian Kurzt antiszemita érzelmek gerjesztésével vádolták. A vádak abszurd és ellentmondásos mivolta sem állítja meg az anti-antiszemita harcosokat. Sajnálatos módon a vádak maguk is a piszkos kampány sikerességéről tanúskodnak.

Még a választások végetértével is valószínűleg optimisták lehetünk, mert az antiszemitizmus politikai használata visszavonulóban van Ausztriában. Mindez lehetővé teszi a zsidóság életének normalizálódását Ausztriában, illetve a már most szoros osztrák-izraeli kapcsolat további javulását.

Martin Engelberg Bécsben született. Az osztrák zsidó közösség aktív tagja. Szakmája szerint pszichoanalitikus, illetve vezetői tanácsadó. Parlamenti képviselőjelölt Sebastian Kurz listáján – a nagyon kevés nyíltan zsidó jelöltek egyike 1945 óta.

Megjelent: 2017. október 11.
https://mashol.ne...i-fegyver/
48 #2 ro-zsola
- 2017. október 15. 11:20:21
Nagy a baj HabsbuHgisztánban !
http://oroszhirek...rorszagot/. " Dik má' hé ! ". " Há' ezek me' mit akarnak ? "
Szóljon már valaki azoknak a " sógoroknak " hogy nem ők az erősebb kutyák!
Friss paraméter : " Van elég gáz, már 3,2 milliárd köbméter van a tárolókban - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal képviselője. Scherer Zsolt elmondta, hogy a tavaly téli fogyasztás 2,1 milliárd köbméter volt. Hangsúlyozta: a téli lakossági fogyasztás minden körülmények között biztosított "
Hmm
Nemrég a " horvát " delegáció járt judeapesten. Pofáztak mindenféléről de leginkább " energetikai " kérdésekről " egyezkedtek "
Az LMP már Paks 3 ellen kampányolna .
Nem csoda hogy a nyugat be van xarva szeretett vikrtorunktól. Magyarország " energetikai világhatalom lesz ". http://hungaryexp...r-nyelven/. Tehát a földgáz immáron az RT csatornáján fog megérkezni.
Eközben Valzmann veri a bélét. Bár Szijájé Peti már megfenyegete őket , Valzmann nagyra van az amerikai tökével meg azzal a kb 45 tankkal amit az " orosz invázió megállításának érdekében küldött Donbasszba". Az ostoba " csokoládékirály " udvaribolondjai egy esetleges Magyarország elleni katonai akcióról hadoválnak amiért Judeapest " megvédi a kissebbségeket Kárpátalján ". Az idióta zsidajai elszámolták magukat mivel Európa energetikai világhatalma ( azaz Magyarország ) uralja a gázcsapokat Gazprom és Sberbank által.
A Putyin-i diktatúra rádásul megengedte a " magyar államnak " többmilliárd forintos beruházásokat Oroszország területén. A " magyar szagemberek " sertéshízlaldákat és konzervgyárakat fognak nyitni , megvásárolni stb
Ezek a bugyuta " osztrákok " meg perrel fenyegetőznek. Teljesen elment az eszük. Mégis mit vergődik Ausztria ? A migránsok miatt amúgyis nagy gondjaik vannak. Az " osztrák " bankoknak lassan befellegzik Magyarországon , nyomul a Sberbank ( sponzorized by Bank of China ) meg a Gazprom/Lukoil ( sponzorized by Azerbajdzsán , Türkmenisztán stb )
A nyugat jobban tenné ha befogná a pofáját. https://888.hu/ar...terrorista. Nem vagyunk / leszünk a nyugat gyarmata ! Nem kellenek ide " hittérítők , reformerek , felzárkóztatók ! "
Magyarország a " nemzetállam utjára lépett "
Hoztam egy cikket. Ha kérheném , emeljétek ki mivel lenne miről beszélgetni róla : https://888.hu/ar...z-vezetnek
................................................................................
Rozsola: Addig is ameddig Imre kiteszi letölthetõ innen (talán terjeszthetõ is E-Mail-ben): http://www.postai...szavag.doc /Gerry/
267 #3 Perle
- 2017. október 16. 22:33:07
A jólfésült fiatalember érettségivel lesz kan-cellár., oxfordi tnulmányok , saras támogatás nélkül. Már ez is valami...
4 #4 Posta Imre
- 2017. október 17. 06:16:27
Perle, gondolod, hogy csak úgy, homlokból lett "naggyá", mint szijjártó petike? Halomnyi buziparádés anyag lehet már róla az összes szolgálatoknál. Be kellett fijatalítani Haider után, hogy legyen kifutása az új "Hitler"-programnak. Ennyi erőből itt még novák előd is lehet kan-cellár. Nagy fekáliadomb ez az egész.
267 #5 Perle
- 2017. október 17. 23:01:19
Imre, dehogy gondolom. Csak nem azok állnak mögötte, akik a "mieink" mögött.
A végzettsége sem megfelelő, tapasztalat szinte semmi, talán éppen ez volt a céljuk vele. Bibi már meg is hívta odaátra.
267 #6 Perle
- 2017. október 24. 09:54:08
Egy jó pont Kurznak. Nem akart csókolózni az iszákos brüsszeli vezetővel. Ezt lájkolom..
Nem is értem, miért kell férfiaknak egymást csókkal üdvözölni.:o

https://www.youtu...LH_4baLtTI

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.41 másodperc
2,486,420 egyedi látogató