Rozsola ajánlásával! Nagy kár, hogy mindebbõl csak annyi igaz, amennyit a zsidó megenged. Õszintén, hol láttok itt bármit is, amely mozzanatot nem a tetvedék zsidó komponál? Pontosan olyan színjáték, mint az elõzõ holokosztos fing a biliben. A baloldallal szövetséges liberális "értelmiség" szeret a demokrácia, a véleményszabadság, a szólásszabadság, az egyetemes emberi jogok és a mindenkori kisebbségek istápolójaként tekinteni magára. A valóság azonban köszönõviszonyban sincs a liberális agymosással. Egy közel-keleti szakemberrel megpróbáljuk megfejteni a túl sok jóval nem kecsegtetõ liberális ön- és világképet. A riportban többek között beszélünk Soros György antizsidóságáról, Magyarországról, a migrációs válságról és a nyugat-európai baloldal bûntudattoposzáról.

Dr. Robert C. Castel jelenleg az egyik utolsó „igazi” kibucban él, és az Israel Democracy Institute kutatójaként az aszimmetrikus hadviselés, a terrorizmus és az innováció kapcsolatát fejtegeti. Szerinte a civilizációk nem egységes blokként reagálnak a migránsválság jelentette új kihívásokra, és az egymással versengõ paradigmák civilizációs polgárháborúkat generálnak.

A védelmi kutatásokkal foglakozó szakembert a 888.hu többek között az aszimmetrikus hadviselésrõl, a muzulmán befolyás növekedésérõl, Soros Györgyrõl és a modern marxizmus Kominternjének a pénzelõirõl is kérdeztük.
Már nincsenek civilizációk

Huntington legtöbb kritikusa szóvá teszi, hogy a jelen nagy konfliktusai nem a civilizációk között, hanem az iszlámon belül zajlanak, és ez a legtöbb biztonsági probléma forrása. Ez igaz, de nem ez a teljes igazság – véli Dr. Robert C.Castel.

A globalizációnak köszönhetõen az eddig egymástól többé-kevésbé elszigetelt civilizációk most egymás gyomorszájába könyökölnek. Ez a tolongás nemcsak az iszlámon, hanem az összes többi civilizáción belül civilizációs polgárháborúkat gerjeszt. Én ebben látom a 21. század legtöbb biztonsági problémájának a gyökerét – véli Dr. Robert C. Castel, az Izraeli Védelmi Erõk (IDF) és az izraeli rendõrség korábbi munkatársa.
Nemzetállam vs. internacionalizmus

Külpolitikai, biztonságpolitikai szempontból az internacionalista–nemzetállami tengely a legfontosabb. A kérdés az, hogy továbbra is a nemzetállam lesz-e a nemzetközi rendszer alapja, vagy az átadja a helyét valami másnak – legyen az nemzetek feletti unió, vagy kalifátus, vagy NGO-k, vagy ezek valamilyen kombinációja. Ebben a szénbányában Izrael volt a kanárimadár, pontosabban a kakukktojás, az eretnek zsidó. A nagy internacionalista utópiákat azzal az ultima ratióval kreálták, hogy vagy az EU, vagy Auschwitz. Egyébként ez tipikus példája a hamis dichotómiának, de ez most lényegtelen. Szóval a kifogás az, hogy a „szegény zsidók miatt csináljuk az egészet”, „hogy neked jó legyen, kis Balázs “. Erre jönnek a pofátlan zsidók, és kreálnak egy nemzetállamot, és köszönik, de nem kérnek az internacionalista utópiából. Ez a gyökere annak a zsigeri gyûlöletnek, amivel a nyugati haladár fantaszták a zsidó államhoz viszonyulnak. Izrael újra a kollektív zsidó, a tagadás szelleme, az eretnek.

A két vonat ellentétes irányba robog. Ha az EU-fantasztáknak van igaza, és a nemzetállam passe, akkor Izrael léte egy tévedés. Ha Izraelnek van igaza, akkor az unió csak a 3.0-ás változata a 20. században az emberiségre szabadított veszedelmes utópiáknak. Úgy látszik, hogy az EU-fantaszták Gábor Andor jól ismert fizikatanárához jártak iskolába: „A kísérlet nem sikerült, mert a marha zsidók fecsegtek”.
Kik állnak egymással szemben?

Visszatérve a internacionalista–nemzetállami tengelyre: Izrael, Magyarország, az USA, Lengyelország és az Egyesült Királyság egyértelmûen a nemzetállami pólus felé gravitál. Franciaország és Németország képviseli a másik pólust – véli a szakértõ.

„Az utóbbi kettõrõl azt szoktam mondani, hogy az egész unió arról szól, hogy Németországnak legyenek exportpiacai, mert különben a németek 2 hónapon belül a Champs-Élysées-n masíroznak. Szóval a németek megkapják a piacaikat, a franciák a La Gloire illúzióját és az életüket” – húzta alá.
A baloldal antiszemita

Nyugat-Európában felütötte fejét az antiszemitizmus, ezt már statisztikai adatokkal is alá tudjuk támasztani, szinte naponta érkeznek olyan beszámolók, amelyek a kifejezetten csak a zsidókat ért atrocitásokról adnak hírt. Nyugat-Európa iszlamizációjában a baloldal és a haladárok is óriási szerepet játszanak.

Lássuk, mivel kell szembenéznie Európának a liberális politika miatt – kezdi Castel.

Meggyõzõdése, hogy az európai progresszív baloldal álláspontja nagyon következetes, mely körülbelül így foglalható össze:

Megöltünk 6 millió zsidót, most akkor vezeklés gyanánt hívjuk be azokat, akik majd megölik a többit. Ez egy amolyan szocialista vezeklés. A zsidók szempontjából a migránsválság csak a trigger, a detonátor, ami egy egész aknamezõt élesít be."

Robert Castel legalább 3 különbözõ fenyegetést lokalizált:

A muszlim migránsok – azonnali fizikai fenyegetés, a muszlim szavazatsúly növekedése, a kulturális életet megfojtó PC- és liberális-muzulmán terror, közel-keleti konfliktusok egész kaleidoszkópjának importálása Európába.
Szélsõjobb – válasz a migrációra. A liberális elhallgatásnak és a hagyományos jobboldal tönkretételének hála megerõsödnek a fasiszta, antiszemita felhangok.
A progresszív baloldal és a szélsõbal – az antiszemitizmust újra szalonképessé tevõ baloldali sajtó és értelmiség, a szélsõbal által dominált kulturális élet. A nagy újdonság itt a szélsõbalos terrorizmus újjászületése lesz, lásd Antifa.

Az elemzõ kiemeli, hogy hosszú távon, de még középtávon is egyre inkább kétségessé válik az európai zsidó civilizáció túlélése. A 22-es csapdája az, hogy a túlnyomóan liberális, illetve baloldali beállítottságú európai zsidóság pont azokat a pártokat támogatja, amelyek ezt a folyamatot beindították és fenntartják. Európa is megpróbálta „europizálni” Izraelt, de helyette egyre inkább úgy néz ki, mint amilyenné Izrael vált volna, ha azt teszik, amit az EU-fantaszták akartak.

A civilizációs öngyilkossághoz való jog egyetemes szabadságjog, de miért kell mindenkit belerángatni? – teszi fel a kérdést Robert Castel.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy Izrael hogyan védekezik a migránsok ellen?

Izrael egy földhíd Afrikából Levantéba és Európába.

Ezt a földhidat mi lezártuk egy olyan mûszaki zárral, amiért Donald Trump odaadná a fél golfpályáját. Enélkül a „dugó” nélkül egész Afrika száraz lábbal sétálhatna át Európába. Az, hogy Izrael a Nyugat végvára, egy elõretolt helyõrség, nem klisé, hanem geopolitikai tény. Mi nem taktikáztunk és nem zsarolgatunk a kezünkkel a csapon, mint Erdogan. Mi is késõn ébredtünk fel, és ma van egy stabil 150 ezres migránsközösségünk, akiket nagyon nehéz kitoloncolni az országból – mondja.

Robert Castel szerint a migrációs válságot elsõsorban az EU-fantaszták gerjesztik, akiknek új nép kell; majd Soros, aki abból indul ki, hogyha neki nincs hazája, akkor senkinek se legyen; és végül a baloldallal vállvetve az oroszok, akik így próbálják destabilizálni és taccsra vágni Európát.

Szerinte mi várható még a migráció ügyében? Többen indulnak el? Megáll a folyamat?

Migrációügyben egy dolog várható – vág bele az egyetemi tanár. Még több migráns. Nyilvánvaló, hogy az európai utópiának a fõ akadálya a nép, a nemzet, amelyet föl kell oszlatni, ahogy azt egykor Bertold Brechttõl hallottuk. Megelevenedik a régi svéd trükk: ha a lakosság 51% a kormánytól függ, akkor az uralmuk már örökre be van betonozva. Akár kormányváltás is jöhet, a politika mindig ugyanaz marad. Ez az a bizonyos kétpárti, de egypolitikájú rezsim, erre élõ példa Svédország.

Az izraeli biztonsági szakértõ szerint Izraelben a dolgokat meglehetõsen praktikusan szemlélik. Ott úgy gondolják, hogy a katonáknak a határon kell õrködniük, nem pedig a fõváros szívében, mint egy banánköztársaságban vagy Nyugat-Európában. Hogy a kerítéseket a határon kell felhúzni, és nem a parlament körül az ország szívében. Hogy minden állam egy identitás és egy kultúra kelyhe, nem pedig egy turmixgép vagy egy átjáróház. Úgy gondolják, hogy Európa megbolondult, és hajlandó kútba ugrani, tisztelet a kivételnek. Itt elsõsorban Magyarországra, Lengyelországra gondolnak.

Izraelben értékelik Magyarország szándékát és gesztusát, a magyar–orosz kapcsolatokra is gyakorlatias magyarázatot adnak:

„Magyar-orosz kapcsolatokat megértjük mert 8 éven át nyilvánvaló volt, hogyha Putyin rosszat álmodik, és a vörös vihar megindul nyugat felé, akkor Obama úr legfeljebb egy Twitter-üzenetet fog felkrákogni ez ügyben, miközben hõsiesen transzgender illemhelyeket telepít, és hûti a felmelegedõ világegyetemet" – mondja.

Azonban nehezményezik a magyar–iráni kapcsolatokat, érthetõ okokból.
Háború dúl Európában?

A közvélekedéssel ellentétben Castel úgy gondolja, hogy Európa nem áll hadban. Mint mondja, egy háborúhoz két fél kell. Európa egy lassú, kumulatív megszállás áldozata, ami az EU vezetésének passzív, esetenként aktív jóváhagyásával történik. A legjobb metafora Buda törökök általi elfoglalása. Ostrom és harc nélkül, az uralkodó elit együttmûködésével történt. Ez biztos, hogy nem háború.

A kutató szerint egy dolgot azonban fontos megérteni. Semmi szükség nincs muszlim többségre ahhoz, hogy Európa megszûnjön a Nyugat részének lenni. Hova lett például az európai szólásszabadság már most? Ki mer leközölni manapság Európában bizonyos karikatúrákat? Ki meri kritizálni az iszlám vallást? Senki. És mi lesz, ha többmilliós muszlim lakossággal kell számolnunk? A nyugati civilizációnak milyen további jellemzõi fognak a süllyesztõben eltûnni? Ameddig az európai elitek erényként mutatják be a gyávaságukat és a passzivitásukat, addig semmi sem fog változni.

Robert Castel szerint ha József Attila élne, akkor át kellene írnia a Thomas Mann üdvözlését. „Talál ma itt az európaiak között egy nyugatit” (Eredeti: mert örül, hogy lát ma itt fehérek közt egy európait. – A szerk.)

Magyarországi baloldaliak, bevándorláspártiak szerint sorosozni antiszemitizmus. Több millió muzulmánt beengedni és Izraelt elítélni viszont nem az. Miért van ez? – kérdeztük.

Robert Castel szerint a plakátkampány nem volt Magyarországhoz illõ, de szerinte Soros György a nem zsidó zsidó iskolapéldája. Többek között esküdt ellensége Izraelnek és a nemzetállamoknak. Soros a posztmodern, neomarxista nyugati baloldal tipikus képviselõje.

A neomarxista baloldal világnézetében nem az a lényeg, hogy kinek van igaza, hanem hogy ki a „gyengébb/szegényebb”. Áldozatnak lenni kemény valuta. Az áldozathierarchiában egy muszlim magasan egy zsidó, egy meleg vagy egy nõ felett áll. Azonkívül egy igazi posztmodern sohasem kérdezné meg, hogy kinek van igaza. Mivel nincs megismerhetõ, objektív valóság, csak narratívák és erõviszonyok vannak. Mivel a muszlim messze mindenki fölött van az áldozati totemoszlopon, a baloldali szemében a muszlimnak ab ovo „igaza van” mert ugyebár gyarmatosítás, kolonializmus, iszlamofóbia, és még sorolhatnánk – húzza alá a szakértõ.
Soros és a romkocsma esete

Visszatérve Sorosra, a különbség közte és a posztmodern, neomarxista „romkocsmás értelmiségiek” között csupán a rendelkezésükre álló eszközökben van. Itt nemcsak az anyagi eszközökre kell gondolni, hanem menedzseri képességekre és politikai befolyásra is. Az igazi veszély az ideológiájában a veszélyes internacionalista utópia hajszolása. Ilyen szempontból méltó társa Leninnek, Sztálinnak – mondta.

A múlt század utópiái eltemették a maguk 100 millió emberét, de mi nem tanulunk a hibáinkból. Ez a fõ különbség egy konzervatív és egy progresszív baloldali között. Az utóbbi mindig egy elképzelt ideálhoz hasonlítja a dolgok jelen állasat. Az elõbbi a létezõ alternatívákhoz hasonlít"

– vélekedik.

Az úgynevezett haladó baloldali forradalmár mindig kész arra, hogy legitimálja a konkrét gonoszt egy elméleti jó oltárán. De amint tudjuk, mindig csak néhány kivégzés választ el minket az utópiától.

A Soros által pénzelt alapítványok gyakorlatilag a nemzetállamok létét fenyegetik, hogyan lehet küzdeni ezek ellen?

Pont úgy, ahogy a kommunista aknamunka ellen küzdöttünk a hidegháborúban. Törvénykezéssel, ellenpropagandával, titkosszolgálati eszközökkel. Hiba feltenni a sztálini kérdést, hogy Sorosnak hány divíziója van. Soros a Komintern modern megfelelõje. A legnagyobb baj az, hogy nem egy külsõ ellenségrõl van szó. Az amerikai demokraták jelentõs része és az EU-fantaszták is ugyanarra a kaptafára készültek, mint Soros. Ez a nyugati civilizáció polgárháborújának az alapja – mondta.
Talán így érdemes küzdeni Soros ellen!

Robert Castel szerint mindennek az alapja a filozófia.

"Orbán helyében én a keblemre ölelném a romkocsmák népét, és megpróbálnám hasznos munkára fogni õket. A legértékesebb lõszer a konzervatív (klasszikus liberális) filozófusok gondolatai, világnézete. Ezt kéne tanítani. A gondolatok hadszínterén a cél a posztmodernizmus hegemóniájának a megtörése. Vissza kell állítani a modernizmus és az objektivizmus alapértékeit. Ez lenne a 21. század nagy restaurációja."

Majd folytatja:

Azonkívül úgy gondolom, hogy a hittannak, etikának fontos szerepe van. Ortodox zsidók között pl. kevés szélsõbalost fogsz találni. A klasszikus vallás a legjobb ellenszer a szekuláris „szekták” ellen. Ezt megrögzött agnosztikusként mondom. Sorkatonai szolgálat, vagy bármilyen más tevékenység, amiben az egyén szolgál, egy magasabb célt biztosít, ami erõsíti a hagyományos közösségi modellt. Meg kell erõsíteni a voluntarizmust, az önkéntességet a közösségeken belül. Az államnak nem kéne hozzányúlnia semmihez, amit az egyén vagy a közösség meg tud oldani a saját erejébõl. A problémamegoldásnak a társadalmon belül a lehetõ legalacsonyabb szinten kell történnie.

Végezetül megjegyzi:

Egyetértek a néhai Andrew Breibarttal abban, hogy nem lehet politikai küzdelmet folytatni úgy, hogy közben elhanyagoljuk a kulturális hadszínteret. A Schwerpunkt a nyugati civilizáció polgárháborújában nem az olaj, nem a katonai erõ, nem a tõke. A döntõ csatákat a filozófia, az identitás és a kultúra hadszínterein fogjuk megvívni.
Link