Bejelentkezés
Ismeretlen nyelvet fedeztek fel a Maláj-félszigeten
Jahve hogy hagyhatta ezt a szégyent? Nincs ott zsidó-cigány! Na, ezt a hibát sebtiben pótolni és hébert oktani ezerrel, hogy tudjanak lopni, csalni, hazudni...eredetiben! Menni fog az! Jó, csak vicceltem. A nyelvnek szava nincs rá, de azért mûvelik már biztosan. Eddig ismeretlen nyelvet fedeztek fel a Maláj-félszigeten a svédországi Lundi Egyetem nyelvészei. A nyelvnek a kutatók a dzsedek nevet adták.
„A dzsedeket nem egy õserdõben élõ ismeretlen törzs beszéli, hanem egy olyan falu népe, ahol már végeztek terepmunkát az antropológusok. Nyelvészként azonban nekünk másféle kérdéseink voltak, és találtunk valamit, ami az antropológusok figyelmét elkerülte” – dicsekedett Niclas Burenhult svéd nyelvész, aki összegyûjtötte az elsõ nyelvészeti anyagot a dzsedeket beszélõ emberektõl.
A nyelv az ausztroázsiai nyelvcsalád aszli ágához tartozik. 280-an beszélik, a csopor letelepedett vadászó-gyûjtögetõ életmódot folytat a Maláj-félsziget északi részén.
Felfigyeltünk arra, hogy a faluban élõk nagy része más nyelvet beszél. Olyan szavakat, kifejezéseket, nyelvtani szerkezeteket használnak, amelyek nincsenek a dzsahaiban
– mondta a kutatásban résztvevõ Joanne Yager, arról, hogy figyeltek fel egy nagyobb kutatáson belül a korábban nem leírt nyelvre.
Ebben a közösségben a skandináv nyelvészek szerint egyébként jóval nagyobb a nemek egyenlõsége, mint a nyugati társadalmakban. Szinte nem létezik emberek közötti erõszak, tudatosan úgy nevelik gyermekeiket, hogy ne versenyezzenek egymással, nincsenek törvények, sem bíróság – hangsúlyozzák, kissé a nemes vademberrel kapcsolatos romantikus elképzeléseket idézve a svéd kutatók. Ez a nyelvben is tükrözõdik, mondják: Nincsenek õshonos szavak a megszállásra, a bíróságra, nincsenek tulajdonviszonyokra utaló igék, mint vásárolni, eladni, bérelni, ellopni, viszont nyelvük gazdag olyan szavakban, amelyek a cserét vagy a megosztást írják le.
A világon ma úgy hatezer nyelvet beszélnek, a(z MTI által közelebbrõl meg nem nevezett) kutatók szerint azonban a világ nyelveinek a fele 10 éven belül kihalhat.
Link
„A dzsedeket nem egy õserdõben élõ ismeretlen törzs beszéli, hanem egy olyan falu népe, ahol már végeztek terepmunkát az antropológusok. Nyelvészként azonban nekünk másféle kérdéseink voltak, és találtunk valamit, ami az antropológusok figyelmét elkerülte” – dicsekedett Niclas Burenhult svéd nyelvész, aki összegyûjtötte az elsõ nyelvészeti anyagot a dzsedeket beszélõ emberektõl.
A nyelv az ausztroázsiai nyelvcsalád aszli ágához tartozik. 280-an beszélik, a csopor letelepedett vadászó-gyûjtögetõ életmódot folytat a Maláj-félsziget északi részén.
Felfigyeltünk arra, hogy a faluban élõk nagy része más nyelvet beszél. Olyan szavakat, kifejezéseket, nyelvtani szerkezeteket használnak, amelyek nincsenek a dzsahaiban
– mondta a kutatásban résztvevõ Joanne Yager, arról, hogy figyeltek fel egy nagyobb kutatáson belül a korábban nem leírt nyelvre.
Ebben a közösségben a skandináv nyelvészek szerint egyébként jóval nagyobb a nemek egyenlõsége, mint a nyugati társadalmakban. Szinte nem létezik emberek közötti erõszak, tudatosan úgy nevelik gyermekeiket, hogy ne versenyezzenek egymással, nincsenek törvények, sem bíróság – hangsúlyozzák, kissé a nemes vademberrel kapcsolatos romantikus elképzeléseket idézve a svéd kutatók. Ez a nyelvben is tükrözõdik, mondják: Nincsenek õshonos szavak a megszállásra, a bíróságra, nincsenek tulajdonviszonyokra utaló igék, mint vásárolni, eladni, bérelni, ellopni, viszont nyelvük gazdag olyan szavakban, amelyek a cserét vagy a megosztást írják le.
A világon ma úgy hatezer nyelvet beszélnek, a(z MTI által közelebbrõl meg nem nevezett) kutatók szerint azonban a világ nyelveinek a fele 10 éven belül kihalhat.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2018. February 10. 09:37:25
- 2018. February 10. 11:11:42