Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

'Zsidó-emancipatio' (Napoleon/ Kossuth) ?

GondolatokMint érzékelitek, nagy gondolatnak már kis helye sincs fejemben, inkább alsó fertályra szorítom a nyomasztó téziseket, hátha a Kundalini segedelmével onnan nagyobbat emelkedhet a levitézlett korok koronatanuinak sóhajtása. Miért pont Kossut? Miért pont a zsidók? Isten tudja. Mikor olvastam az alábbi két írást, melyre nem véletlen bukkantam rá, úgy "megvilágosodtam" sokadjára. Amit most a "muszlimokkal" műgveltetnek, korábban ugyanígy a zsidókkal és párhuzamosan a cigányokkal már megtették. Kik? Zsidók! Most van muszlim "Exodus" meg Európába be nem illeszkedés, párhuzamos társadalmak, No-go zónák, gettók és simliskedés, no meg titkos szekták, nemzetellenes, államellenes és emberellenes összeesküvések.., és persze több feleség, meg törvények el nem ismerése...és mindezt a zsidók hozták "magukkal" és a mai napig ugyanott tartunk, mint 300 évvel ezelőtt, ám mára csak zsidó taknyolásról beszélhetünk.


Olvassátok el, nem hosszú értekezés egyik sem és ugyan Kossuth is szabadkőművesek közé keveredett és ugyan sikkasztónak is mondják (szerintem sem volt tiszta) a neve alatt futó értekezés azért kordokumentum. Deákkal bevégeztette a "háttérhatalom" és "Soros (Schwartz) György :-)) a fekete munkát és ugyan nem a zsidók "asszimilálódtak, de mindenki más elzsidó-cigányosodott úgy vallási, mint nemzeti alapon. Kövér Laci is utal rá, hogy van itt egy kis gubanc, de hát ő is a gubanc része. Jó legelészést!


Fábián Gábor & Kossuth Lajos
“Zsidó-emancipatio”
1844
Kossuth Lajos, Pesti Hírlap, no. 349 (1844. május 5): szerkesztői megjegyzés
Fábián Gábor (1795–1877) 1 (Arad) “Zsidó-emancipatio” című vezércikkéhez
Ú j a b b
k i a d á s :
Kossuth Lajos hírlapírói munkássága (CD-ROM) (Budapest: Arcanum Adatbázis Kft.,
2003)
F o r d í t á s :
Raphael Patai, The Jews of Hungary: History, Culture, Psychology (Detroit: Wayne State
University Press, 1996), pp. 234–235 (részlet, angol)
I r o d a l o m :
Venetianer Lajos, “Löw Lipót és az emancipáció”, in: Az Egyenlőség emlékfüzete
(Budapest: *, 1917), pp. 34–40, kül. p. 36 sk. (a megjegyzés teljes szövegével)
Venetianer Lajos, A magyar zsidóság története, különös tekintettel gazdasági és művelődési
fejlődésére a XIX. században (Budapest: Fővárosi Nyomda Rt., 1922), második,
rövidített kiadás (Budapest: Könyvértékesítő Vállalat, 1986), pp. 150–152
Fábián Gábor
(...) kinek jutott az emancipatio hősei közül ekkorig eszébe megpendítni azt,
hogy: a zsidó és keresztény közti házasságot tilalmazó törvény töröltessék el? Ezen
tilalmazó törvény az, melyben én a lerontandó korlátok legnagyobbikát látom, s
mely előttem vészt jósló sötét folt gyanánt ötlik föl a zsidóemancipatio
megállapított kérdésében. E törvény ásta meg sírját először a zsidó emberi és
polgári méltóságának; e tette őt csak valódi páriává a népek közt; mert ezzel az volt
kimondva, hogy a zsidó nép az emberi nemnek egy oly söpredéke, mellyel a
többinek összeelegyedni gyalázat, kárhozat és vétek. − Melyik emberosztály van
ennél már ma mélyebben lealázva? − Azon féligvad emberfajokkal, melyeket, úgy
látszik, maga a természet nálunk Európaiaknál egy fokkal alább sorozott − az
amerikai indusokkal, szerecsenekkel összeházasodnunk szabad: csak az egy
zsidófaj az, melynek fején e részben a keresztény törvények általános anathemája
fekszik. Lehet-e csudálni, hogy ily törvény mellett egymást zsidó és keresztény
kölcsönösen gyűlöli, s hogy az emancipatiónak annyi ellenzői vannak?
(...)
Kossuth Lajos
Ami értekező úrnak a keresztények és zsidók közti házasságról mondott
véleményét illeti, azt egészen alaposnak nyilván elismerjük; s ha e tekintetben −
amint gondoljuk − nem csak a keresztény törvények, hanem talán a zsidóságnak
legalább nagyobb részénél a Talmudból vagy törvény magyarázó Rabbik
1
A M. Tud. Akadémia rendes tagja. Ügyvéd, 1848/49-ben nemzetgyűlési képviselő, a
sajtóbíróság elnöke stb.
1tekintélyéből eredő tanok is ellentállanak, azt véljük, hogy ezen akadály elhárításán
munkálódni, maguknak a zsidóknak is kötelességük. − Általában minél többet
gondolkozunk e tárgyról, minél figyelmesebben szemügyre vesszük a zsidó-
emancipatio körül, a népben gyökeret vert érzelmeket: annál több meg több okot
találunk azon hiedelemre, hogy a zsidó-emancipatio kérdése, úgy politicai mint
socialis tekintetben, Európaszerte bevégezve csak akkor lesz, ha a Napoleon által
adott útmutatás nyomán, a zsidóság egy nagy Synedrium útján ez emancipatiót
előkészíti. − E nélkül erőtlen lesz, minden töredékes haladás.
Ha valaki azt mondaná, hogy erre szükség nincs; mert ami a zsidók ellen
mondatik, az balvélemény, s nekik nincs mit magukban reformálniok, úgy én azt
felelem: vagy balvélemény, vagy nem az, legalább nem egészen az: ha az utolsó,
úgy van reformra szükség; ha az első, úgy nyílt hitvallomásra van szükség, mely a
balvéleményt eloszlassa. Mindkét esetben tehát egyaránt szükséges a Synedrium.
A mi minket illet, mi hisszük és valljuk
1-ör hogy pusztán hitkülönbség miatt, pusztán azért, mivel valaki a nagy világ-
egyetem istenét más templomban imádja, mint mi, polgári jogokból kizárni, isten
törvényével, igazsággal politicával ellenkezik.
2-or hisszük és valljuk, hogy a zsidó-emancipatiónak két ága van: politicai és
socialis. Amaz egészen a törvényhozó hatalomtól függ. Ez csak annyiban,
amennyiben a socialis egybeolvadásnak törvényes akadályait el kell hárítani, hogy
a társadalmi emancipatio lassú menete bekövetkezzék. És így
3-or hisszük és valljuk, hogy a politicai emancipatio a kérdést be nem végzendi
ugyan, de annak ideje elkövetkezett; s hisszük
4-er hogy minden ok, mi a zsidók állítólagos erkölcstelenségéből ellenhozatik,
erőtlen, gyönge, szeretetlen.
Eddig megy véleményünk, midőn azon szempontból indulunk, hogy a
zsidóságot, hazánkban, nem másnak, mint honunk összes lakosai oly töredékének
kell tekinteni, mely a többiektől, csak vallásos hitben különbözik. A zsidók e
szerint hazánkban egy vallásfelekezet.
De hátra van egy fontos tekintet. A zsidókat nem csak mi, hanem a zsidók is így
nevezik “zsidó NÉP.” − Nem szoktuk pedig mondani: Papista nép, Kálvinista nép,
Lutheranus nép, Unitarius nép. − Innen látszik, hogy e szó alatt “zsidó” több
fekszik, mint csupán valláskülönbség, legalább nálunk; valamint mindenütt a
földön, kivevén talán Nubiát, hol, mikint az utazók írják, számos zsidó vallású
szerecsen, tehát nem zsidónép ívadék van.
Ha az emlitett különbség csak a faj eredete körül forogna, mint van tót, van
német, és van oláh − nem szólanánk; de a dologban több is fekszik.
Mózes nem csak vallásalkotó volt, hanem polgári törvényhozó is. − Mózes
vallása nem csak vallás, hanem egyszersmind politicai organismus is. − Mózes
vallása statusalkotmány, valóságos országlási rendszer, még pedig theocratiai
országlási rendszer. Innen van, hogy Mózes sok szabályt, melynek csak országlási,
tehát politicai tekintetben van értelme, részint dogma, részint vallásos ritus szinébe
öltöztetett. A boldogtalan zsidónép hontalanná levén, vallásának ezen szabályai
elveszték politicai érvényüket, de mint dogmák, mint ritualék fenmaradtanak; és
képezék a castai elzárkózást, mely a socialis egybeolvadást szintúgy gátolá, mint
politicai elnyomattatásuk.
2Ha már most előjő valaki, s azt mondja: egy országban csak egy országlási
rendszer lehet. A zsidókat tehát nem lehet emancipálni, mert vallásuk politicai
institutio, theocratiai alapokra építve, mely a fenálló országlási renddszerrel
politicai egybehangzásba nem hozható; − ez minden estre oly ellenvetés, mely a
hitsorosaik javát szívökön viselő zsidóktól megérdemli a cáfolatot, felvilágosítást −
vagy reformot.
Igen is, nézzünk magunk körül, és sajnálkozva kell megvallanunk, hogy a
zsidó-emancipatio iránti rokonszenv 1840 óta folytonosan fogyatékban van;
szükség tehát, hogy a lelkesebb zsidók ezen rokonszenv fogyatékának ürügyeit,
mennyire tőlük függ, elhárítani igyekezzenek. − Ha moráljokat gyanúsítja valaki,
megilleti őket a nemes indignatio büszke szava, mely komolyan visszautasítja a
rágalmakat, − mert erkölcstanjok szintoly tiszta, mint akárkié; − de ha az vettetik
ellenök, hogy vallásuk nem csak vallás, hanem politicai organismus is, hogy a
theocratiának polgári érvényességet adni nem lehet; hogy ők nem csak külön
vallásos felekezet, hanem külön nép is, mely ezen népiségi különbséget vallástanná
szentelé; − akkor valóban ezen ellenvetés megérdemli, hogy ha balvéleményen
alapszik, jóakaratilag felvilágosíttassék, ha pedig valamivel több, mint
balvélemény, helyes reformokkal elháríttassék.
Ha minket kérdene valaki, mi által készithetik elé magok a zsidók
leghathatósabban teljes emancipatiójokat? azt felelnők: “alkalmas reformok által.”
Tartsanak egyetemes Synedriumot, nézzék végig, mi vallásukban valóságos
dogma, s annak megfelelő szentesített rituale; − mi viszont vallásos szabály színébe
öltöztetett politicai institutio, mely Mózestől a nagy statusférfiutól bölcs rendelet
lehetett, de melyhezi ragaszkodás, keresztény statusokban, csak a polgárok többi
osztályaivali egybeforrásuknak állja útját; − törüljék ki ezeket hitágazataik közül:
és eszközlék, hogy külön vallásfelekezet lesznek, de megszűnnek lenni külön nép;
s letették a socialis egybeforradás szikla sarkkövét, melyen, minden rágalom,
szeretetlenség s üldözés dacára felemelkedendik politicai teljes emancipatiojok
épülete is, az emberiség s lelkiismeret szent szabadsága közös istenének
dicsőségére.
Link

Napoleon nézetei a’ zsidó ügyről.

KézikönyvtárKossuth hírlapírói munkásságaPESTI HIRLAP18431843.11.05. vasárnap, 297. sz.MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY.Napoleon nézetei a’ zsidó ügyről.

Napoleon nézetei a’ zsidó ügyről.
Jelen lévén azon időpont, mellyben Magyarhon is, a’ keblében lakozó izraelitáknak, az emberiség elveivel egyezőleg, polgári helyzetet kiván adni, nem leend fölösleges vagy legalább érdektelen, J. A. Dulaure-nak Histoire physique, civile et morale de Paris, czímű igen nevezetes munkája első kötetének 526 ’s 527 lapján irtakra a’ közönséget figyelmeztetni, mellyeknek hű forditásbani tartalma következő: –
Napoleonnak, ki akarata hatalmával az anarchia kebléből is olly sok nagy és hasznos intézeteket tuda kifejteni, ’s ki lángesze tüzével a’ kormányzás minden ágaiba behatva mintegy ujjá teremté egész Francziaországot, lehetlen volt nem gondolnia a’ zsidó nép uj szerkezetére, ’s ennek az állodalombani kellő helykimutatásra.
Kétségen kivül eltörlé ugyan már a’ müvelődés az előitéleteket, szelidité a’ vallásos gyülölködéseket, gátlá az üldözéseket, ’s megerősité a’ polgári és állodalmi egyenlőség nagy elvét; de több vala még teendő; a’ szerencsés haladásnak, mellyet csak az idő érlele meg, minden ellenhatástul mentnek kelle tétetnie bizonyos állodalmi egyeztetések ’s főleg a’ zsidó népnek a’ többi polgárokkali egybe olvasztása által. Illy vala Napoleon czélja. Átlátá ő, hogy Mózes vallása, melly sértetlenül maradt olly sok százados viszontagságok után, jelen társasági állapotunk igényeivel öszhangzatban nincs, ’s igy mellőzhetlennek vélte, hogy ne létezzen az állodalomban különös alkotmánynyal, törvények- ’s kötelességekkel biró nép, – következőleg az ujitás Izrael vallásának azon pontjaira terjeszkedjék, mellyek ezen kivételes helyzetet szentesitik, a’ nélkül azonban, hogy lényeges változást szenvedjen a’ zsidó hit.
Ezért rendelé Napoleon, hogy Synhedrium tartassék Párisban, ’s hogy minden országbeli zsidók szólíttassanak fel az errei követküldésre, kik kitünőbb észtehetségükkel Mózes törvényei átvizsgálását eszközöljék. Továbbá kérdéseket terjeszte a’ gyülés elibe, mellyekre röviden ’s határozottan kelle annak felelni.
A’ császárnak Champagny urral, belügyek ministeréveli bizodalmas levelezéséből meritett, de közre nem bocsátott több adat (mellynek velem közlését egy tudós státustanácsos szivességének köszönhetem) lehetségesiti a’ császár ezen fontos tárgyat illető némelly nézeteinek olvasóm elibe terjesztését: – Elősorolom ezennel rövideden azon érdekesb kérdéseket, mellyek a’ synhedriumhoz intéztettek, Napoleonnak azokra tett megjegyzéseivel és az azokra kivánt feleletekkel együtt.
„1) Szabad e a’ zsidónak több nőt feleségül venni? – Szükséges, hogy a’ tagadó felelet határozottan kimondassék, és hogy a’ synhedrium a’ soknejüséget (polygamia) Europában tiltsa el, melly ezelőtt meg volt engedve, ezen engedelemnek a’ nyugaton elterjedt zsidókra nézve meg kell szünnie, mig a’ keletieknél, tekintetbe véve ottani különös helyzetöket, fenállhat.
2) Megengedi e az elválást a’ zsidó vallás? – A’ synhedriumnak azt tiltania kell, kivéve a’ polgári törvény, vagy Napoleon törvénykönyve (Code Napoleon) által kivett eseteket, ’s hogy ez is ne elébb, mint csak a’ polgári törvényhatóság általi fölmentés után történhessék.
3) Egybekelhet e zsidó leány kereszténynyel, vagy keresztény leány zsidóval? A’ nagy synhedriumnak nyilvánitani kell, hogy vallásos egybekelés csak a’ polgári törvényhatóságnak helybenhagyása után lehető, ’s hogy a’ zsidók vagy zsidó leányok egybekelhetnek francziákkal vagy franczia leányokkal. Sőt szükséges, hogy ezen egybekelés ajánltassék is, mint védelmi ’s illedelmi eszköz a’ zsidó népre nézve.
4) A’ zsidó, nemzeti rokonának vagy idegennek nézi e a’ francziát? – A’ synhedrium elismerendi, hogy a’ zsidó nemzeti rokonának érzi minden ország lakosát, mellyben nemcsak türelmi hanem védelmi joggal is bir, ’s a’ hol az állodalmi és polgári léthöz kapcsolt minden szabadalommal élhet. Mózes törvényes szerint a’ zsidó csak a’ hasonvallásut nézi rokonának. Ez lehetett, mig a’ zsidó népet bálványozók környezték, kik Izrael fiai ellen közös gyülölséget esküdtek: ez most már a’ helyzet változtával megszünhet, ’s a’ synhedrium elhatározandja: hogy minden embert rokonnak kell tekinteni, bár minő vallást kövessen is, ha nem bálványozó, ’s hasonlóan minden nemzetet, mellynek közepette a’ zsidóság olly jogokkal él, mint a’ nemzet maga.
5) A’ Francziaországban született ’s a’ honi törvények által polgároknak ismert zsidók hazájoknak tekintik e Francziaországot? Kötelesek e ők azt védeni, a’ törvénynek engedelmeskedni ’s a’ polgári törvénykönyv rendeleteit teljesiteni? A’ synhedrium nyilvánitandja, hogy a’ zsidók Francziaországot épen ugy kötelesek védeni, mintha Jeruzalemet védenék; mert ott ugy bánnak velök, mintha a’ szent városban volnának. Ha meg fog kivántatni, hogy a’ zsidó ifjuság egy része táborba szálljon, akkor ez feledi különös zsidó érdekét, ’s a’ franczia ügyet teszi sajátává. Midőn a’ polgári törvények alá fogna vettetni, neki mint zsidónak csak a’ hittana (dogma) marad, ’s azon állásból kiemelkedendik, mellyben csak a’ vallás az egyedüli polgári törvény, mint ez a’ musulmánnál ’s minden más gyermek korban lévő nemzetnél létez.
6) Tiltja e az idegen iránti uzsoráskodást a’ zsidó törvény? – A’ synhedrium tiltandja az uzsorát a’ francziák ’s minden más ország lakosai iránt, hol a’ zsidó a’ polgári törvény védelme alatt áll. Mózes törvényét ekképen magyarázandja, hogy a’ zsidó mindenütt hol polgár, magát ugy tekintse, mintha Jeruzalemben volna, hogy ő csak ott idegen, hol a’ haza törvénye értelmében nyomatik és gúnyoltatik, ’s hogy csak illy helyeken nézheti el az ő vallási törvényhozósága a’ tiltott nyerészkedést. Midőn abban akadályoztattatni fog, hogy kirekesztőleg csak az uzsora és áruskodással foglalatoskodjék, megszokandja a’ mesterségek gyakorlatát ’s az uzsoravágy benne megszünendik.”
E’ kérdésekhez még sok másokat is csatolhatnék, főleg a’ belső fegyelmi zsidó szertartást ’s a’ rabbinok kinevezését érdeklőket; de ezen részletességek hasonló érdekkel nem birnának. Én csak azon modort akarám megmutatni, melly szerint Napoleon a’ zsidó népet ujjá alakithatni, ’s a’ közrend és erkölcstan azon elveit érintém csak, mellyeket ő szentesiteni vágyott.
A’ császár sokat várt a’ gyülés határzataitól ’s egyik levelét igy fejezé be: „A’ nagy synhedrium mellett szól minden europai felvilágosodott zsidó ohajtása ’s véleménye. Ezen támasz segitségével képes leend az, Mózes törvénykönyvéből kitörőlni a’ kegyetlen czikkeket és mind azt, a’ mi a’ zsidó nemzetnek csak Palestinában lakásához volt alkalmazva.”
N.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2018. február 12. 14:52:11
Kövér László: Brüsszel ugyanolyan érzéketlen, mint az Osztrák-Magyar Monarchia

Kossuth Lajos példája irányt tud mutatni a 21. század magyarjainak is - mondta Kövér László Országgyűlés elnöke csütörtökön Pápán.
Kövér László az Országgyûlés elnöke beszédet mond a Kossuth Lajos születésének 215. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen


Kövér László a Kossuth Lajos születésének 215., pápai díszpolgárrá választásának 130. és az ottani Kossuth utca elnevezésének 125. évfordulójára emlékező ünnepi rendezvényen mondott beszédet. A rendezvényen a házelnökből az MTI tudósítása alapján előbújt a történelemtanár, és több párhuzamos is vont a múlt és a jelenkor eseményei, szereplői között.

Néhány megjegyzés Kövértől:

A részekre szakadt ország államszervezeti, területi, társadalmi és lelki egységének helyreállítása vezérelte a nemzete iránt felelős magyar politika legjobbjait Mohács után, ez adott erőt és célt Rákóczi szabadságharcának, ezt valósították meg rövid történelmi időre "vérrel és könnyel megszentelve" Kossuthék, ezért küzdöttek az 1956-os barikádokon szabadságharcosaink és 1990-ben ez adott erőt, hogy egy kedvező világpolitikai helyzetben demokratikus és békés úton újjáteremtsük a szabad és független magyar államot.
Jövőre lesz 170 éve annak, hogy Kossuth pénzügyminiszterként az önálló magyar pénzkibocsátással függetlenséget teremtett Magyarországnak és egyben a magyar szabadságharc pénzügyi fedezetét is megteremtette. Emellett idén van a 150 évfordulója a kiegyezésnek is - emlékeztetett, hozzátéve: "ha Deák húsvéti cikke a tézis és Kossuth Cassandra levele az antitézis, akkor nekünk, az utókor magyarjainak a feladatunk, hogy megteremtsük magunk számára a szükséges és helyes történelmi szintézist".
Annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésének legfőbb oka a császári udvar, a birodalmi bürokrácia és a pénzügyi vezető réteg érzéketlensége és értetlensége volt, amellyel a feltörekvő nemzeti közösségek önrendelkezési vágyához és törekvéseihez viszonyult. Ehhez "hasonló érzéketlenséget és értetlenséget tapasztalunk az egyre inkább birodalmi központként viselkedő Brüsszelből" - jelentette ki.
A házelnök beszélt Kossuth 1862-ben kidolgozott tervéről a Dunai Konföderációról is, mely a Duna-tájon élő államok egyenrangú szövetségét javasolta, és sok vonatkozásban a nemzetállamok egyenrangú együttműködésén alapuló Európai Unió történelmi előképének is tekinthető. Hozzátette: "meggyőződésünk, hogy a független és egyenrangú nemzeti államok szükségszerű és szoros európai együttműködésének kossuthi gondolata a 21. században is az egyetlen járható út nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa és az Európai Unió számára is".

A házelnök köszöntője után Kossuth és kora címmel kiállítás nyílt a városházán, majd koszorút helyeztek el a Kossuth-szobornál és leleplezték az emléktáblát, amelyet a hármas évforduló alkalmából állítottak.
https://index.hu/...onarchia/#
154 #2 kakas
- 2018. február 12. 17:24:54
329 #3 gutai zub
- 2018. február 12. 17:31:20
Napoleon és a zsidók

Kevesen tudják, hogy Napoleon az 1700-as évek végén, az egyiptomi hadjáratában zsidók segítségét és természetesen főleg anyagi támogatásukat kérte.
Több francia újságban hírdetéseket helyezett el ez ügyben, viszonzásul megígérte Palesztina elfoglalását egy zsidó állam számára.
Ő ezzel az első cionista nyugati államférfi?

Császársága első éveiben, mint mindenütt ahol sok zsidó él, Franciáknál is, egyre hevesebb összetűzés tört ki a franciák és a zsidók között.
Napoleon nagy gondolata az volt, hogy összehívta az európai zsidóságot, legfőképp a Francia földön élőket, és feltette a nagy kérdést:

Franciák akarnak lenni, vagy az országhoz nem tartozó zsidók?

A megjelent zsidó vezetők mindent megígértek a császárnak, engedelmes hű franciák lesznek!

Napoleon nagyot tévedett.
A császár azzal sem volt tisztában, hogy az akkor már tömegesen kivándorló zsidók messzi kazáriai földekről, sokkal harciasabbak, sovinisztább és elvakultabbak annál, hogy franciák, vagy bármi mások is akarnak lenni.

Ma már a zsidóság erejét, létszámát több mint 90 százalékban ők adják...............
4 #4 Posta Imre
- 2018. február 12. 18:55:21
Gutai, eh, a kis korzikai kalandorból mégiscsak császár lett. A zsidók így akarták. Remekül elbábozgattak véle. Szerette a PI-nát és ennél fogva hátasztán meg! De most nem erről van szó, bár a Palesztinát érintő okfejtsed találó, ki is mentem a fejemből, pedig tényleg volt ilyen terv. Milyen fura, hogy aztán Sztálin a judapesti illuminácikkal mégiscsak összegrundoltatta.

De most másért is érdekes lehet. Kövér emlegeti Kossuthot, aki "pénzügyminiszter" volt, az meg ugye jól tuggyuk miféle-fajta lépfene, de hát ugye meglettek a Kossuth-bankók. Fedezetük is volt, vagy nem, de mégis. Pont úgy, mint a matolcsi-forintnak a kínai yüan. Na ez már döfi. Szóval itt is a pénzről van szó. Immár a forint független és annyi van belőle, mint a pelyva. De tényleg.

Napóleon elhíresült mondása szerint 3 dolog kelletik a háborúhoz: Barátság, béke, szeretet! Ja nem is, hanem pénz, pénz, pénz és megint csak mocskosul sok pénz, hogy valakiknek még több legyen végül. Na kiknek is?
118 #5 keepfargo
- 2018. február 12. 19:08:06
Én úgy tudom, Montecuccoli mondta elöször, hogy a háborúhoz három dolog kell...

Bona parte (jó rész) pedig tudta, hogy az a három dolog kiknél van; ezért fakadt ki naplójában a zsizsik bankárok ellen, amikor nehezen akarták odaadni neki az oroszországi hadjárathoz szükséges jó részt . Végül megkapta, s "a többi történelem"...

Ahogy Adolf is megkapta a kezdötökét Shiff és Warburg bankházaktól, s ahogy szinte minden emberiség elleni disznósághoz ugyanaz a pénzforrás...
4 #6 Posta Imre
- 2018. február 12. 19:18:00
Kipfargó, igen, csak nem akartam már tudálékoskodni. Jozefngnak is megírta: Ne fürgyé le!

Ugye ezzel nem azt akarod sugallni, hogy Moszkva állítólagos felégetése és az egész vérengzés meg minden a zsidók támogatásával, sőt akaratára jött létre! jaj ne, ez már túl sok nekem, el se fiszem, meg se emésztem és még ott van a holokauszt, na azzal se tudok mit kezdeni.
118 #7 keepfargo
- 2018. február 12. 19:38:20
hát a holo-izé nem szeretném, hogy befolyásoljon, Imre, mondjuk elkezdjél bizonytalankonni, hogy igaz vótte´mer´ammá neköm se esne jóll. Megmon´va az öszintét.

Ja az a jozefin vagy ki, annak 3 hétig kelletett hogy gyüccse a szagát, mer akkó lett a Napcsi igazán kanyos...nemmondom, megvót neki es az izlésse...vagy gusztussa vagymi
118 #8 keepfargo
- 2018. február 12. 19:43:35
(jozefinom szagja lött neki, na....legább nem kötötte parfümre a napcsi nehezen kapott pézit )
116 #9 livia
- 2018. február 12. 21:25:03
No, és hogy lehetne ezt kiiktatni? Azt hiszem, totál ellenőrzés alatt vagyok! Kilépek!
80 #10 monguzking
- 2018. február 12. 23:42:37
felületesen nézve valoban zsidok a hatalom urai---de azért jobban megnézve csak csicskák igy tulzonak tartom az állando zsidozást s sokkal jobban érdekel mögöttük állo szerintem nem földi eredetü hatalom....de öszintén szerintetek például rotshildékat érdekli egy kicsit is zsidok vagy zsido vallás---sokkal inkább tartom öket sátánistának

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.43 másodperc
1,515,694 egyedi látogató