Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Új eszköz a magyar nemzetpolitika kezében

BelföldVárjámá! A zsidó se nemzeti kisebbség a cigány se az! Az "õshönösról" meg szó se essék! Jáj, most mi lesz Mójzes Raffael, hát a dikics beleszálád a maceszbé! Múlt szerdán az Európai Parlament az õshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelmérõl szóló határozatot fogadott el Strasbourgban. A határozat jelentõségét és szakmai részleteit ismertették hétfõn Pozsonyban, a Magyar Közösség Pártjának székházában.

A magyar nemzetpolitika és a magyar diplomácia óriási fegyvert kapott a kezébe azzal az – õshonos nemzeti kisebbségek védelmérõl szóló – határozattal, amelyet a múlt héten fogadott el az Európai Parlament (EP) – jelentette ki Csáky Pál, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselõje Pozsonyban hétfõn azon a sajtótájékoztatón, amelyen a dokumentum jelentõségét és részleteit ismertette.

Az õshonos kisebbségek védelmét és minden nemû diszkriminációját is jelenti ez a határozat, amelynek elõkészítésében illetve az elõkészítés koordinációjában részt vett Csáky Pál, az MKP Európai Parlamenti képviselõje is. Véleménye szerint a legfontosabb az, hogy a magyar nemzetpolitika egy óriási eszközt kapott a kezébe, Ukrajna és Szerbia vonatkozásában is. Az anyag beszél arról, hogy ezeket az elveket alkalmazni kell a csatlakozni kívánó országok esetében is. A magyar nemzetpolitika vállalta fel, hogy ezekért a jogokért küzdeni fog, és örömét fejezte ki, hogy ezt egy közös munkával sikerült megvalósítani. A szlovákiai magyarok számára ez azért lehet pozitívum, mert sokkal bátrabban tudnak szólni jogaikért, és élni azokkal, nem beszélve arról, hogy az anyag utal arra, hogy az európai jogrend szerint a szlovák nyelvtörvény nem felel meg az elvárásoknak és követelményeknek, így Szlovákia esetében néhány törvényt is módosítani kellene – tette hozzá Csáky Pál.

Csáky Pál kiemelte: nem a „puha mûfajba tartozó” jelentésrõl, hanem határozatról van szó, ami annyit jelent, hogy elvárják a benne megfogalmazottakat végrehajtását, s a végrehajtás ellenõrzését az elfogadástól számított egy év elteltével meg is kell kezdeni.
Képviselõk az ülésteremben az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Az, hogy már van egy olyan dokumentum, amely az EU tagállamaiban élõ kisebbségek jogainak védelmérõl szól, „óriási érv” lehet a magyar diplomácia kezében is – hangsúlyozta az MKP EP-képviselõje. Kifejtette: ezzel összefüggésben nagyon fontos, hogy a dokumentum túlnyomó részében az õshonos kisebbségek jogvédelmérõl szól, valamint az is, hogy a dokumentumban lefektetett elveket olyan országokban is be kell tartani, amelyek még csak csatlakozni készülnek az EU-hoz, mint például Ukrajna vagy akár Szerbia.

Kalmár Ferenc, a Magyarország szomszédságpolitika fejlesztéséért felelõs miniszteri biztosa elmondta, elsõsorban azért fontos Magyarország számára a határozat elfogadása, mert a nemzetpolitikai eszköztársat bõvíti, amire véleménye szerint nagyon nagy szükség van. Ahogy azt a miniszteri biztos elmondta, Szlovákiával kapcsolatban vannak olyan témák, amelyekkel nem tudnak egyet érteni, ez a határozat egy elõrelépés a megoldás felé – fogalmazott Kalmár Ferenc.


A nemzeti kisebbségek védelmérõl szóló, múlt héten elfogadott határozat 13 év szünet után az elsõ jelentõs, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó dokumentum, amelyet az EP elfogadott. A határozat elfogadását két és fél évig tartó elõkészítõ munka elõzte meg, a dokumentumot a testület összes frakciója – azon belül az Európai Néppárt (EPP) minden képviselõje – megszavazta, az EP 751 képviselõjébõl csak kevesebb mint húszan nem voksoltak mellette.
Link

Hozzaszolasok

4 #1 Posta Imre
- 2018. February 12. 18:29:43
Zsidó jog és etika: Legyen-e nemzeti kisebbség a magyar zsidóság?
A munkácsi rabbi levele »
« Nõk a Talmudban : Viselhet-e egy nõ cicitet?

Oberlander Báruch – Köves Slomó
Zsidó jog és etika

Legyen-e nemzeti kisebbség a magyar zsidóság?

Rabbinikus állásfoglalás

Az utóbbi napok és hetek egyik központi témája az az OVB által aláírásgyûjtésre hitelesített kezdeményezés, mely a Parlamentet döntés elé állíthatja (az ezer aláírás összegyûjtése után): legyen-e hivatalosan a zsidó kisebbség nemzeti kisebbségé nyilvánítva?

Az ügy kapcsán többen az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez fordultak álláspont kinyilvánításért és a Közép-kelet Európai Rabbik Tanácsának külön felkérésére a háláchá, a zsidó jog álláspontját az alábbi tanulmányunkban foglaljuk össze. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy ebben az írásban csak rabbinikus szemszögbõl vizsgáljuk a kérdést, nem vizsgáljuk a dolog politikai oldalait, mint például a kisebbségi önkormányzat jelenlegi rendszerének hátrányait és hiányosságait.

Nem lenne magyar a magyar zsidóság?

Mindenek elõtt érdemes leszögezni a tényt, hogy a magyar zsidóság mindenképpen a magyar társadalom része. A magyar kultúra, irodalom és mûvészet telítve van a zsidó mûvészek, írók gondolkodók gazdag alkotásaival. A magyar zsidóság évszázadok óta szerves része a magyarságnak – a most kialakult vita nyilvánvalóan nem errõl szól, nem ezt kérdõjelezi meg. A Zsidó Kisebbség Népi Kezdeményezés szervezõit sem lenne helyes azzal vádolni, mintha ezt a tényt akarnák kétségbe vonni. A vita inkább arról szól, hogy legyen-e nemzeti kissebséggé is nyilvánítva a magyar zsidóság.

Nem csak vallás, nem csak nemzetiség vagy származás

A nemzeti kissebség kezdeményezése kapcsán felmerülõ kérdés egyik sarkalatos vita pontja a zsidóság, mint fogalom definíciója. Mit jelent zsidónak lenni? Illetve, ki számít zsidónak?...http://zsido.com/fejezetek/zsido-jog-...-zsidosag/


5. Egység 20. – 1995. március
Nem vagyunk “Mózes hitû magyarok”!
Tánjá – a közepesek könyve 2. »
« Adalék a megállás nélkül folyó vitához
Zoltai Gusztáv

Nem vagyunk “Mózes-hitû magyarok”!

Új hang, egyértelmûen zsidó szellemû kiállás jellemezte Zoltai Gusztávnak, a Mazsihisz ügyvezetõ igazgatójának beszédét a Szochnut elsõ országos konferenciáján. Az izraeli A Hét Tükre címû lap február 16-ai számában közölte a beszéd szövegét: az alábbiakban ennek a cikknek a rövidített változata olvasható

Drámai a kérdés: mit kell tennie a Hitközségnek és Izraelnek, hogy megmaradjon a zsidó élet Magyarországon? Ez érinti Izrael és a diaszpóra kapcsolatát is.

Történelmileg Izrael létrejöttével, hála a Teremtõnek, megmentõdött a zsidó nép. A zsidóság többé nem morzsolható fel, nem gyilkolható le tömegesen, nem állítható pellengérre, mint annyiszor a diaszpórában.

Tujuk, hogy Izrael biztosítja a zsidó nép egyenjogú helyét a nemzetek nagy családjában. E kitüntetett helyzetet idézi Izrael Állam Függetlenségi Nyilatkozatának kezdõ mondata is: “Izrael országában kelt életre a zsidó nép, s itt alakult ki szellemi, vallási és nemzeti jellege.” Ez az oka, hogy “a nép számûzetésbe kényszerítve is hû maradt országához mindenütt a szétszóratásban”… Ez ránk, magyar zsidókra is vonatkozik: nem vagyunk a zsidóság “elszáradt ága”, mint egyesek állítják. A magyar zsidóság olyan nagyszerû személyiségeket küldött a cionista mozgalom élvonalába, mint Natonek rabbi, Herzl Tivadar és Max Nordau. Napjainkra egyöntetûen kezd áttörni a “magyar zsidó” önmeghatározási formula is, és ez megszüntetni látszik azt a Löw-féle, 19. századi tévutat, amely szerint mi “Mózes-hitû magyarok” lennénk, vagyis semmi közünk a világ különbözõ részein élõ zsidó testvéreinkhez. A magyar zsidó más, mint a francia zsidó vagy az angol zsidó, de mindannyian a zsidóság részei vagyunk....http://zsido.com/fejezetek/nem-vagyun...-magyarok/
238 #2 bivaly
- 2018. February 13. 05:55:15
" Mi zsidók vagyunk a MINDEN. A választott, a KIVÁLASZTOTT. Magunk szerint elsõsorban, másodsorban a fizetett csahosok által magasztalva, aki meg nem hajlandó még látszólag sem elfogadni ezt, azt megöljük. Mert mi vagyunk a szép, a jó, a megtestesült Isten, uralkodásra teremtve, a világ fölé."
Összefoglaltam életem eddigi tapasztalatait amit a zsidók, és amit a zsidókról írtak. Mindenbõl a fentiek jönnek le. Vemhes, vagy nem vemhes, esik, vagy süt, hideg van, vagy meleg van, a zsidó a MINDEN.
Szerintük. A meglehetõsen hazug, (és aljas ) történetírás ellenére, nincs egy eldugott sziget, vagy zug a világban, ahol szerették volna õket, vagy szeretnék õket. Sõt, a zsidó megmaradt igen sok esetben szitok szónak, mivel igen sokat tettek, tesznek azért, hogy kellõen utálják õket.
A rabszolga kereskedelem zsidó privilegium volt !!! Az inkvizíció véres korszakai ( micsoda véletlen ?), Erdõ Péter szintû, "született keresztények" által volt levezérelve.
Cáfoljatok meg !
154 #3 kakas
- 2018. February 13. 09:30:42
267 #4 Perle
- 2018. February 13. 13:56:18
Hiába lesz a nemzetpolitikai új eszköz a kormány kezében, a gazdaságpolitikát is felületesen kezelik.
Orbán bejelentette az orosz gáztól való függõség végét.
Itt egy jó orosz elemzés arról, hogy mennyire könnyelmû kijelentés ez így elsõ hallásra. Mintha nem is vennének figyele,mbe minden körülmény, mielõtt eldöntenek ( a választások elõtt!! ) valamit.
https://finobzor.ru/55798-gazovaya-mo...ngrii.html

Kozkáztatják az energia ellátásunkat azért, hogy Amerika nem mondhassa azt, hogy függünk az orosz gáztól. Olyan országtõl vennénk a gázt, amelyik a szállításra nincs még felkészülve, nincs jó viszonyban velünk Erdély miatt. A választás sincs még megnyerve, de már 2022-re terveznek.:o
azt
4 #5 Posta Imre
- 2018. February 14. 14:38:06
Nyilatkozat a magyar zsidóság nemzetiséggé visszaminõsítésérõl
sofar, 2005, november 21 - 23:21

Zsidó kisebbség fórum Kisebbség dosszié Sófár tallózó

Forrás: Múlt és Jövõ

A leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy a rendszerváltás alkalmával egyszer már elutasított kísérletet – a zsidóság nemzetiséggé nyilvánítását – bárki ismét szóba hozza. Nemcsak a kétes értékû aláírásgyûjtés és annak elfogadása ellen emeljük fel szavunkat – az ugyanis ellenõrizhetetlen, hogy ki és milyen indíttatásból írja alá –, hanem az álkérdés médiumokban történõ erõszakolt sulykolása ellen is.

Az ötlet a holokausztban elpusztított magyar zsidóság emlékének meghamisítása. A magyar zsidóság soha nem szervezõdött kisebbségként, vagy nemzetiségként. Történelmi hagyománya és szerepe abban az irányban bontakozott ki, hogy ereje, munkája, kapcsolatrendszere a magyar nemzet és kultúra dominanciáját erõsítse – éppen más, Trianont érlelõ igényekkel szemben. Nyelve egyértelmûen és visszavonhatatlanul magyar. Ezt a történeti irányt a tragikus pusztulás ellenére sem másíthatja meg senki, és nem fordíthatja visszájára. Ez lezárt történet, aminek az emlékét meg kell õrizni, és tanulságait levonni. A nemzetiségi biznisz azonban a szembesítést, a gyászmunkát tereli el olyan végzetesen megosztó irányba, ami a magyar zsidóság teljesítményének még az emlékét is eltörölné. Egyúttal felment a kultúrába szervítés lehetõsége és felelõssége alól. Különösen elítélendõ egyes médiumok tüsténkedése a rosszul értelmezett liberalizmus nevében. Meggondolatlan „tájékoztatásuk a nemzeti azonosság még végzetesebb megosztását szolgálja.

Felhívjuk a kormányzat s minden felelõs társadalmi szervezet tagjainak figyelmét, vizsgálja meg ki-ki a maga területén: a holokauszt, az egypártrendszer, majd a legutóbbi 15 év milyen anyagi, demográfiai és társadalmi változást idézett elõ a zsidóság életében, ami a zsidóság képviseletének az elõzõ rendszerben kialakult rendjét túlhaladottá tette. Kezdeményezzenek sokszínûbb, új demokráciánknak megfelelõbb zsidó képviseletet, amely a zsidósággal kapcsolatos partneri viszonyt magasabb színvonalon, hatékonyabban képes ellátni. Hangsúlyozzuk, hogy ez nem elsõsorban állami feladat, hanem a magyar társadalom minden szegmenséé. Azé a modern, most újabb erõpróbája elõtt álló magyar társadalomé, amelynek fejlõdése az itt élõ zsidóság lététõl elválaszthatatlan.

A rendszerváltás hajnalán magyarként és zsidóként felléptünk már ilyen visszaminõsítés ellen. Ezúttal nemzsidó honfitársainkat is csatlakozásra kérjük, mert ezt az újabb kísérletet a nemzetiséggé nyilvánításra a magyarságról való leválasztásnak, s a mindeddig elmaradt gyászmunka végsõ elutasításának tekintjük.

Bella István, költõ,
Csordás Gábor író, könyvkiadó, Pécs,
Gyáni Gábor, történész, egyetemi tanár,
Haraszti György, történész, egyetemi tanár,
Heller Ágnes, filozófus, egyetemi tanár,
Kathy Horváth Lajos, zeneszerzõ, a Napház igazgatója,
Klein Rudolf, építészettörténész, egyetemi tanár,
Kõbányai János, író, lap- és könyvkiadó,
Láng Zsolt, író, szerkesztõ, Marosvásárhely,
Lányi András, filmrendezõ, közíró,
Majsai Tamás, lelkész, közíró,
Mayer István, kvantumkémikus, c. egyetemi tanár,
Miskolczy Ambrus, történész, egyetemi tanár,
Ormos Mária, történész, egyetemi tanár,
Röhrig Géza költõ, New York,
Selyem Zsuzsa, filozófus, egyetemi tanár, Kolozsvár,
Simon Anna, tanár,
Sós Mária, filmrendezõ,
Tatár György, filozófus,
Temesi Ferenc, író,
Zayzon Márta újságíró
http://regi.sofar.hu/node/42315?tid=702
238 #6 bivaly
- 2018. February 14. 20:55:07
Teljes empátiával kérdezem, mi a faszt akartok ? De ha nem értitek, akkor azt kérdezem, hogy mi a más faszt akartok ?
Nagyon remélem, tudtok választ adni röviden !? Leéltem a rendszar váltást 28 évvel, és ti még mindig nem tudjátok, hogy ki az a metélt faszú felmenõtök ?
Nektek még mindig önmeghatározási komplexusotok van !? Nem vagytok ti kicsit degeneráltak ? Vagy nagyon ?

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.12 masodperc
296,025 egyedi latogato