Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Új eszköz a magyar nemzetpolitika kezében

BelföldVárjámá! A zsidó se nemzeti kisebbség a cigány se az! Az "őshönösról" meg szó se essék! Jáj, most mi lesz Mójzes Raffael, hát a dikics beleszálád a maceszbé! Múlt szerdán az Európai Parlament az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló határozatot fogadott el Strasbourgban. A határozat jelentőségét és szakmai részleteit ismertették hétfőn Pozsonyban, a Magyar Közösség Pártjának székházában.

A magyar nemzetpolitika és a magyar diplomácia óriási fegyvert kapott a kezébe azzal az – őshonos nemzeti kisebbségek védelméről szóló – határozattal, amelyet a múlt héten fogadott el az Európai Parlament (EP) – jelentette ki Csáky Pál, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselője Pozsonyban hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyen a dokumentum jelentőségét és részleteit ismertette.

Az őshonos kisebbségek védelmét és minden nemű diszkriminációját is jelenti ez a határozat, amelynek előkészítésében illetve az előkészítés koordinációjában részt vett Csáky Pál, az MKP Európai Parlamenti képviselője is. Véleménye szerint a legfontosabb az, hogy a magyar nemzetpolitika egy óriási eszközt kapott a kezébe, Ukrajna és Szerbia vonatkozásában is. Az anyag beszél arról, hogy ezeket az elveket alkalmazni kell a csatlakozni kívánó országok esetében is. A magyar nemzetpolitika vállalta fel, hogy ezekért a jogokért küzdeni fog, és örömét fejezte ki, hogy ezt egy közös munkával sikerült megvalósítani. A szlovákiai magyarok számára ez azért lehet pozitívum, mert sokkal bátrabban tudnak szólni jogaikért, és élni azokkal, nem beszélve arról, hogy az anyag utal arra, hogy az európai jogrend szerint a szlovák nyelvtörvény nem felel meg az elvárásoknak és követelményeknek, így Szlovákia esetében néhány törvényt is módosítani kellene – tette hozzá Csáky Pál.

Csáky Pál kiemelte: nem a „puha műfajba tartozó” jelentésről, hanem határozatról van szó, ami annyit jelent, hogy elvárják a benne megfogalmazottakat végrehajtását, s a végrehajtás ellenőrzését az elfogadástól számított egy év elteltével meg is kell kezdeni.
Képviselők az ülésteremben az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Az, hogy már van egy olyan dokumentum, amely az EU tagállamaiban élő kisebbségek jogainak védelméről szól, „óriási érv” lehet a magyar diplomácia kezében is – hangsúlyozta az MKP EP-képviselője. Kifejtette: ezzel összefüggésben nagyon fontos, hogy a dokumentum túlnyomó részében az őshonos kisebbségek jogvédelméről szól, valamint az is, hogy a dokumentumban lefektetett elveket olyan országokban is be kell tartani, amelyek még csak csatlakozni készülnek az EU-hoz, mint például Ukrajna vagy akár Szerbia.

Kalmár Ferenc, a Magyarország szomszédságpolitika fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa elmondta, elsősorban azért fontos Magyarország számára a határozat elfogadása, mert a nemzetpolitikai eszköztársat bővíti, amire véleménye szerint nagyon nagy szükség van. Ahogy azt a miniszteri biztos elmondta, Szlovákiával kapcsolatban vannak olyan témák, amelyekkel nem tudnak egyet érteni, ez a határozat egy előrelépés a megoldás felé – fogalmazott Kalmár Ferenc.


A nemzeti kisebbségek védelméről szóló, múlt héten elfogadott határozat 13 év szünet után az első jelentős, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó dokumentum, amelyet az EP elfogadott. A határozat elfogadását két és fél évig tartó előkészítő munka előzte meg, a dokumentumot a testület összes frakciója – azon belül az Európai Néppárt (EPP) minden képviselője – megszavazta, az EP 751 képviselőjéből csak kevesebb mint húszan nem voksoltak mellette.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2018. február 12. 18:29:43
Zsidó jog és etika: Legyen-e nemzeti kisebbség a magyar zsidóság?
A munkácsi rabbi levele »
« Nők a Talmudban : Viselhet-e egy nő cicitet?

Oberlander Báruch – Köves Slomó
Zsidó jog és etika

Legyen-e nemzeti kisebbség a magyar zsidóság?

Rabbinikus állásfoglalás

Az utóbbi napok és hetek egyik központi témája az az OVB által aláírásgyűjtésre hitelesített kezdeményezés, mely a Parlamentet döntés elé állíthatja (az ezer aláírás összegyűjtése után): legyen-e hivatalosan a zsidó kisebbség nemzeti kisebbségé nyilvánítva?

Az ügy kapcsán többen az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez fordultak álláspont kinyilvánításért és a Közép-kelet Európai Rabbik Tanácsának külön felkérésére a háláchá, a zsidó jog álláspontját az alábbi tanulmányunkban foglaljuk össze. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy ebben az írásban csak rabbinikus szemszögből vizsgáljuk a kérdést, nem vizsgáljuk a dolog politikai oldalait, mint például a kisebbségi önkormányzat jelenlegi rendszerének hátrányait és hiányosságait.

Nem lenne magyar a magyar zsidóság?

Mindenek előtt érdemes leszögezni a tényt, hogy a magyar zsidóság mindenképpen a magyar társadalom része. A magyar kultúra, irodalom és művészet telítve van a zsidó művészek, írók gondolkodók gazdag alkotásaival. A magyar zsidóság évszázadok óta szerves része a magyarságnak – a most kialakult vita nyilvánvalóan nem erről szól, nem ezt kérdőjelezi meg. A Zsidó Kisebbség Népi Kezdeményezés szervezőit sem lenne helyes azzal vádolni, mintha ezt a tényt akarnák kétségbe vonni. A vita inkább arról szól, hogy legyen-e nemzeti kissebséggé is nyilvánítva a magyar zsidóság.

Nem csak vallás, nem csak nemzetiség vagy származás

A nemzeti kissebség kezdeményezése kapcsán felmerülő kérdés egyik sarkalatos vita pontja a zsidóság, mint fogalom definíciója. Mit jelent zsidónak lenni? Illetve, ki számít zsidónak?...http://zsido.com/...-zsidosag/


5. Egység 20. – 1995. március
Nem vagyunk “Mózes hitű magyarok”!
Tánjá – a közepesek könyve 2. »
« Adalék a megállás nélkül folyó vitához
Zoltai Gusztáv

Nem vagyunk “Mózes-hitű magyarok”!

Új hang, egyértelműen zsidó szellemű kiállás jellemezte Zoltai Gusztávnak, a Mazsihisz ügyvezető igazgatójának beszédét a Szochnut első országos konferenciáján. Az izraeli A Hét Tükre című lap február 16-ai számában közölte a beszéd szövegét: az alábbiakban ennek a cikknek a rövidített változata olvasható

Drámai a kérdés: mit kell tennie a Hitközségnek és Izraelnek, hogy megmaradjon a zsidó élet Magyarországon? Ez érinti Izrael és a diaszpóra kapcsolatát is.

Történelmileg Izrael létrejöttével, hála a Teremtőnek, megmentődött a zsidó nép. A zsidóság többé nem morzsolható fel, nem gyilkolható le tömegesen, nem állítható pellengérre, mint annyiszor a diaszpórában.

Tujuk, hogy Izrael biztosítja a zsidó nép egyenjogú helyét a nemzetek nagy családjában. E kitüntetett helyzetet idézi Izrael Állam Függetlenségi Nyilatkozatának kezdő mondata is: “Izrael országában kelt életre a zsidó nép, s itt alakult ki szellemi, vallási és nemzeti jellege.” Ez az oka, hogy “a nép száműzetésbe kényszerítve is hű maradt országához mindenütt a szétszóratásban”… Ez ránk, magyar zsidókra is vonatkozik: nem vagyunk a zsidóság “elszáradt ága”, mint egyesek állítják. A magyar zsidóság olyan nagyszerű személyiségeket küldött a cionista mozgalom élvonalába, mint Natonek rabbi, Herzl Tivadar és Max Nordau. Napjainkra egyöntetűen kezd áttörni a “magyar zsidó” önmeghatározási formula is, és ez megszüntetni látszik azt a Löw-féle, 19. századi tévutat, amely szerint mi “Mózes-hitű magyarok” lennénk, vagyis semmi közünk a világ különböző részein élő zsidó testvéreinkhez. A magyar zsidó más, mint a francia zsidó vagy az angol zsidó, de mindannyian a zsidóság részei vagyunk....http://zsido.com/...-magyarok/
238 #2 bivaly
- 2018. február 13. 05:55:15
" Mi zsidók vagyunk a MINDEN. A választott, a KIVÁLASZTOTT. Magunk szerint elsősorban, másodsorban a fizetett csahosok által magasztalva, aki meg nem hajlandó még látszólag sem elfogadni ezt, azt megöljük. Mert mi vagyunk a szép, a jó, a megtestesült Isten, uralkodásra teremtve, a világ fölé."
Összefoglaltam életem eddigi tapasztalatait amit a zsidók, és amit a zsidókról írtak. Mindenből a fentiek jönnek le. Vemhes, vagy nem vemhes, esik, vagy süt, hideg van, vagy meleg van, a zsidó a MINDEN.
Szerintük. A meglehetősen hazug, (és aljas ) történetírás ellenére, nincs egy eldugott sziget, vagy zug a világban, ahol szerették volna őket, vagy szeretnék őket. Sőt, a zsidó megmaradt igen sok esetben szitok szónak, mivel igen sokat tettek, tesznek azért, hogy kellően utálják őket.
A rabszolga kereskedelem zsidó privilegium volt !!! Az inkvizíció véres korszakai ( micsoda véletlen ?), Erdő Péter szintű, "született keresztények" által volt levezérelve.
Cáfoljatok meg !
154 #3 kakas
- 2018. február 13. 09:30:42
267 #4 Perle
- 2018. február 13. 13:56:18
Hiába lesz a nemzetpolitikai új eszköz a kormány kezében, a gazdaságpolitikát is felületesen kezelik.
Orbán bejelentette az orosz gáztól való függőség végét.
Itt egy jó orosz elemzés arról, hogy mennyire könnyelmű kijelentés ez így első hallásra. Mintha nem is vennének figyele,mbe minden körülmény, mielőtt eldöntenek ( a választások előtt!! ) valamit.
https://finobzor....ngrii.html

Kozkáztatják az energia ellátásunkat azért, hogy Amerika nem mondhassa azt, hogy függünk az orosz gáztól. Olyan országtől vennénk a gázt, amelyik a szállításra nincs még felkészülve, nincs jó viszonyban velünk Erdély miatt. A választás sincs még megnyerve, de már 2022-re terveznek.:o
azt
4 #5 Posta Imre
- 2018. február 14. 14:38:06
Nyilatkozat a magyar zsidóság nemzetiséggé visszaminősítéséről
sofar, 2005, november 21 - 23:21

Zsidó kisebbség fórum Kisebbség dosszié Sófár tallózó

Forrás: Múlt és Jövő

A leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy a rendszerváltás alkalmával egyszer már elutasított kísérletet – a zsidóság nemzetiséggé nyilvánítását – bárki ismét szóba hozza. Nemcsak a kétes értékű aláírásgyűjtés és annak elfogadása ellen emeljük fel szavunkat – az ugyanis ellenőrizhetetlen, hogy ki és milyen indíttatásból írja alá –, hanem az álkérdés médiumokban történő erőszakolt sulykolása ellen is.

Az ötlet a holokausztban elpusztított magyar zsidóság emlékének meghamisítása. A magyar zsidóság soha nem szerveződött kisebbségként, vagy nemzetiségként. Történelmi hagyománya és szerepe abban az irányban bontakozott ki, hogy ereje, munkája, kapcsolatrendszere a magyar nemzet és kultúra dominanciáját erősítse – éppen más, Trianont érlelő igényekkel szemben. Nyelve egyértelműen és visszavonhatatlanul magyar. Ezt a történeti irányt a tragikus pusztulás ellenére sem másíthatja meg senki, és nem fordíthatja visszájára. Ez lezárt történet, aminek az emlékét meg kell őrizni, és tanulságait levonni. A nemzetiségi biznisz azonban a szembesítést, a gyászmunkát tereli el olyan végzetesen megosztó irányba, ami a magyar zsidóság teljesítményének még az emlékét is eltörölné. Egyúttal felment a kultúrába szervítés lehetősége és felelőssége alól. Különösen elítélendő egyes médiumok tüsténkedése a rosszul értelmezett liberalizmus nevében. Meggondolatlan „tájékoztatásuk a nemzeti azonosság még végzetesebb megosztását szolgálja.

Felhívjuk a kormányzat s minden felelős társadalmi szervezet tagjainak figyelmét, vizsgálja meg ki-ki a maga területén: a holokauszt, az egypártrendszer, majd a legutóbbi 15 év milyen anyagi, demográfiai és társadalmi változást idézett elő a zsidóság életében, ami a zsidóság képviseletének az előző rendszerben kialakult rendjét túlhaladottá tette. Kezdeményezzenek sokszínűbb, új demokráciánknak megfelelőbb zsidó képviseletet, amely a zsidósággal kapcsolatos partneri viszonyt magasabb színvonalon, hatékonyabban képes ellátni. Hangsúlyozzuk, hogy ez nem elsősorban állami feladat, hanem a magyar társadalom minden szegmenséé. Azé a modern, most újabb erőpróbája előtt álló magyar társadalomé, amelynek fejlődése az itt élő zsidóság lététől elválaszthatatlan.

A rendszerváltás hajnalán magyarként és zsidóként felléptünk már ilyen visszaminősítés ellen. Ezúttal nemzsidó honfitársainkat is csatlakozásra kérjük, mert ezt az újabb kísérletet a nemzetiséggé nyilvánításra a magyarságról való leválasztásnak, s a mindeddig elmaradt gyászmunka végső elutasításának tekintjük.

Bella István, költő,
Csordás Gábor író, könyvkiadó, Pécs,
Gyáni Gábor, történész, egyetemi tanár,
Haraszti György, történész, egyetemi tanár,
Heller Ágnes, filozófus, egyetemi tanár,
Kathy Horváth Lajos, zeneszerző, a Napház igazgatója,
Klein Rudolf, építészettörténész, egyetemi tanár,
Kőbányai János, író, lap- és könyvkiadó,
Láng Zsolt, író, szerkesztő, Marosvásárhely,
Lányi András, filmrendező, közíró,
Majsai Tamás, lelkész, közíró,
Mayer István, kvantumkémikus, c. egyetemi tanár,
Miskolczy Ambrus, történész, egyetemi tanár,
Ormos Mária, történész, egyetemi tanár,
Röhrig Géza költő, New York,
Selyem Zsuzsa, filozófus, egyetemi tanár, Kolozsvár,
Simon Anna, tanár,
Sós Mária, filmrendező,
Tatár György, filozófus,
Temesi Ferenc, író,
Zayzon Márta újságíró
http://regi.sofar...15?tid=702
238 #6 bivaly
- 2018. február 14. 20:55:07
Teljes empátiával kérdezem, mi a faszt akartok ? De ha nem értitek, akkor azt kérdezem, hogy mi a más faszt akartok ?
Nagyon remélem, tudtok választ adni röviden !? Leéltem a rendszar váltást 28 évvel, és ti még mindig nem tudjátok, hogy ki az a metélt faszú felmenőtök ?
Nektek még mindig önmeghatározási komplexusotok van !? Nem vagytok ti kicsit degeneráltak ? Vagy nagyon ?

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.45 másodperc
1,451,386 egyedi látogató