Bejelentkezés
Megemlékezés a 450 éves vallászabadság-törvényrõl - Kövér László lengyel mintát követ
Most akkor kereszténység, vagy mi a fax van? Nem leszünk muszlim csürhe, se zsidó patkányhorda...de még jehova tanui sem...és mit szól ehhõ Budda? Aczél zsidó György, a volt mestered forog a kipájában CöCö mókus. Gyerekek, ezeknek egy gondolata se ép és ami a seggükön béhatol épp, az jön a pufá-lyukon. Jó értem, hogy kamu az egész és ennek a féleszûnek ez van kiadva, de annyira ciki már. Kis kommunista soroscsicska zsidó patkányok. Szokatlan módon az elõterjesztéshez ellenzéki képviselõk is csatlakoztak.
„Az Országgyûlés az 1568. évi erdélyi országgyûlés által Tordán elfogadott vallásügyi törvény emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentõségét törvényben örökíti meg”, egyúttal „január 13. napját a Vallásszabadság Napjává nyilvánítja” – ez áll abban a törvényjavaslatban, amelyet Kövér László, a Ház elnöke nyújtott be, és amelyhez nem csak Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezetõ és Szászfalvi László a KDNP-bõl csatlakozott elõterjesztõként, hanem szokatlan módon az ellenzék részérõl Hiller István MSZP-választmányi elnök, Szávay István Jobbik- és Ikotity István LMP-képviselõ is.
A Kövér László által megfogalmazott bevezetõ szöveg hangsúlyozza, hogy a tordai országgyûlés 450 évvel ezelõtt a hitelvi sokszínûség mellett kötelezte el magát, és ez, vagyis „a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik elõzményeként is értékelhetõ, amely a történelmi fejlõdés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének”.
A legérdekesebb az emléktörvény-javaslat bevezetõ mondata, amely így határozza meg, hogy kik hozzák a törvényt:
„Mi, az Országgyûlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni…”
Ez a fogalmazás erõsen emlékeztet az 1997-es lengyel alkotmány elsõ mondatára, amelyben az alkotmányozók megnevezik magukat:
„Mi, a lengyel nemzet – azok, akik hisznek Istenben mint az igazság, az igazságosság, a jóság és a szépség forrásában, és azok is, akik e hitet nem osztva más forrásokból vezetik le ezeket az egyetemes értékeket…”
Ezt az alkotmányt annak idején, ha nem is nagy többséggel, népszavazás erõsítette meg Lengyelországban. Ám a mostani köztársasági elnök és a kormány elégedetlen vele, meg akarja változtatni, és fõ kifogásainak egyike éppen a bevezetõ mondat, amelyet egy kizárólag katolikus szemszögû szöveggel váltana fel, ha sikerülne ehhez többséget szereznie.
Link
„Az Országgyûlés az 1568. évi erdélyi országgyûlés által Tordán elfogadott vallásügyi törvény emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentõségét törvényben örökíti meg”, egyúttal „január 13. napját a Vallásszabadság Napjává nyilvánítja” – ez áll abban a törvényjavaslatban, amelyet Kövér László, a Ház elnöke nyújtott be, és amelyhez nem csak Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezetõ és Szászfalvi László a KDNP-bõl csatlakozott elõterjesztõként, hanem szokatlan módon az ellenzék részérõl Hiller István MSZP-választmányi elnök, Szávay István Jobbik- és Ikotity István LMP-képviselõ is.
A Kövér László által megfogalmazott bevezetõ szöveg hangsúlyozza, hogy a tordai országgyûlés 450 évvel ezelõtt a hitelvi sokszínûség mellett kötelezte el magát, és ez, vagyis „a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik elõzményeként is értékelhetõ, amely a történelmi fejlõdés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének”.
A legérdekesebb az emléktörvény-javaslat bevezetõ mondata, amely így határozza meg, hogy kik hozzák a törvényt:
„Mi, az Országgyûlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni…”
Ez a fogalmazás erõsen emlékeztet az 1997-es lengyel alkotmány elsõ mondatára, amelyben az alkotmányozók megnevezik magukat:
„Mi, a lengyel nemzet – azok, akik hisznek Istenben mint az igazság, az igazságosság, a jóság és a szépség forrásában, és azok is, akik e hitet nem osztva más forrásokból vezetik le ezeket az egyetemes értékeket…”
Ezt az alkotmányt annak idején, ha nem is nagy többséggel, népszavazás erõsítette meg Lengyelországban. Ám a mostani köztársasági elnök és a kormány elégedetlen vele, meg akarja változtatni, és fõ kifogásainak egyike éppen a bevezetõ mondat, amelyet egy kizárólag katolikus szemszögû szöveggel váltana fel, ha sikerülne ehhez többséget szereznie.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2018. February 18. 13:10:12
- 2018. February 18. 15:24:17
- 2018. February 18. 17:46:01
- 2018. February 19. 23:04:50