Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Megemlékezés a 450 éves vallászabadság-törvényrõl - Kövér László lengyel mintát követ

BelföldMost akkor kereszténység, vagy mi a fax van? Nem leszünk muszlim csürhe, se zsidó patkányhorda...de még jehova tanui sem...és mit szól ehhõ Budda? Aczél zsidó György, a volt mestered forog a kipájában CöCö mókus. Gyerekek, ezeknek egy gondolata se ép és ami a seggükön béhatol épp, az jön a pufá-lyukon. Jó értem, hogy kamu az egész és ennek a féleszûnek ez van kiadva, de annyira ciki már. Kis kommunista soroscsicska zsidó patkányok. Szokatlan módon az elõterjesztéshez ellenzéki képviselõk is csatlakoztak.

„Az Országgyûlés az 1568. évi erdélyi országgyûlés által Tordán elfogadott vallásügyi törvény emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentõségét törvényben örökíti meg”, egyúttal „január 13. napját a Vallásszabadság Napjává nyilvánítja” – ez áll abban a törvényjavaslatban, amelyet Kövér László, a Ház elnöke nyújtott be, és amelyhez nem csak Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezetõ és Szászfalvi László a KDNP-bõl csatlakozott elõterjesztõként, hanem szokatlan módon az ellenzék részérõl Hiller István MSZP-választmányi elnök, Szávay István Jobbik- és Ikotity István LMP-képviselõ is.

A Kövér László által megfogalmazott bevezetõ szöveg hangsúlyozza, hogy a tordai országgyûlés 450 évvel ezelõtt a hitelvi sokszínûség mellett kötelezte el magát, és ez, vagyis „a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik elõzményeként is értékelhetõ, amely a történelmi fejlõdés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének”.

A legérdekesebb az emléktörvény-javaslat bevezetõ mondata, amely így határozza meg, hogy kik hozzák a törvényt:

„Mi, az Országgyûlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni…”

Ez a fogalmazás erõsen emlékeztet az 1997-es lengyel alkotmány elsõ mondatára, amelyben az alkotmányozók megnevezik magukat:

„Mi, a lengyel nemzet – azok, akik hisznek Istenben mint az igazság, az igazságosság, a jóság és a szépség forrásában, és azok is, akik e hitet nem osztva más forrásokból vezetik le ezeket az egyetemes értékeket…”

Ezt az alkotmányt annak idején, ha nem is nagy többséggel, népszavazás erõsítette meg Lengyelországban. Ám a mostani köztársasági elnök és a kormány elégedetlen vele, meg akarja változtatni, és fõ kifogásainak egyike éppen a bevezetõ mondat, amelyet egy kizárólag katolikus szemszögû szöveggel váltana fel, ha sikerülne ehhez többséget szereznie.
Link

Hozzaszolasok

4 #1 Posta Imre
- 2018. February 18. 13:10:12
A fiam mondá, hogy ha bemutatja az egyetemen a tanarának a Cö Cö aláírású Alaptörvény példányát (érettségire kapta, mert oly jó sikerült), akkor az pontot ér. Hát még ha kiderül, ki az apukája, az mennyi pontot érhetne!

mno.hu/data/cikkek/2400/24007/cikk-2400756/D_MTZ20170526001_focuspoint_926x504.jpg
kep.cdn.index.hu/1/0/272/2720/27203/2720336_c1edfe2c4a2ee1cc33371b77bc64413f_wm.jpg

Ki volt Aczél György?

100 éve, 1917. augusztus 31-én született Budapesten Aczél György, a hatvanas-hetvenes évek legbefolyásosabb pártállami kultúrpolitikusa. “Aczél ​György a Kádár-korszak kultúrpolitikájának egyik legfontosabb figurája volt, akinek tevékenysége nagyban meghatározta a kor mûvészeti életét és könyvkiadását. Élete és szerepe körül számos legenda kering, személyisége a mai napig ellentmondásos, viták tárgya. A hajdani árvaházi gyermek, aki a második világháborúban embermentõ tevékenységet folytatott, a Rákosi-rendszer kegyeltje, majd áldozata, 1956 után egészen a rendszerváltásig a kulturális élet talán legfontosabb irányítója és ellenõrzõje lett.” Zsidó hentessegéd apját korán elvesztette, négy évig élt árvaházban, inaskodott és csavargott, gyermekbíróság elé is került. A maga erejébõl emelkedett fel: megkereste Szerb Antalt és megkérte: állítsa össze neki azon könyvek jegyzékét, amelyeket el kell olvasni. Építõmunkásként munka mellett képezte magát, 1935-ben belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, fél évet járt színiakadémiára, majd amatõr színész lett. 1942 elején letartóztatták, késõbb munkaszolgálatra hívták be, ám sikerült leszerelnie. A német megszállás és nyilas uralom alatt a vöröskereszttel és a svéd nagykövetséggel együttmûködve több száz zsidót és kommunistát mentett meg, így került kapcsolatba Kádár Jánossal is, akit egy halálmenetbõl emelt ki. A második világháború után a kommunista párt budapesti, késõbb V. kerületi bizottságán dolgozott, majd Zemplén és Baranya-megyei titkára volt. A Rajk-per idején börtönbe került, 1954-es szabadulása után rehabilitálták, de politikai szerepet nem vállalt, egy építõvállalat igazgatója volt. 1956. október 31-én részt vett az MSZMP alakuló gyûlésén, novemberben a jugoszláv típusú semlegesség mellett foglalt állást, s javasolta: tárgyaljanak Nagy Imrével. Aczél a “puhább” vonalat képviselte, emiatt 1957 februárjában önkritikára kényszerült. Major Tamás színmûvész, rendezõ, Németh László író és Aczél György kultúrpolitikus 1966. február 23-án a Kossuth Klubban. (Fotó: Fortepan) ? “Kulturális politikánk a párt általános politikájának része, összhangban van a párt politikai koncepciójának egészével; jelentõs szerepe van kulturális és tudományos eredményeink létrejöttében, abban, hogy a marxizums-leninizmus áthatja a közgondolkodást, és annak a szellemi élénkségnek a kialakulásában, amely közéletünket – ha nem is egyenletesen – jellemzi. Eredményeinket a párttagok és a párthoz közel állók egyaránt elismerik, de bizonyos aggodalom is van bennük, amit – némi leegyszerûsítéssel – így összegezhetnénk: ideológiai és kulturális életünkben egyfajta bizonytalanság is jelentkezik, egyszer-másszor a demokrácia helyett liberalizmus, szabadság helyett a szabadosság kerekedik felül.” (Aczél György: Kulturális politikánk néhány kérdése) 1957-90 közt több funkciót töltött be: volt kulturális miniszterhelyettes, az MSZMP KB titkára, miniszterelnök-helyettes, országgyûlési képviselõ, de az 1960-as évek közepétõl két évtizeden át minden posztján a kulturális élet gazdájának és irányítójának számított. Aczél a pártállam jobb mûködtetését kívánta, a totalitárius jellegû rendszert a személyes kapcsolatokon, jutalmakon és büntetéseken alapuló politikával lazította. A kiemelkedõ alkotókat a rendszer szolgálatába próbálta állítani, vagy legalább a “békés egymás mellett élést” megvalósítani velük. Õ alkotta meg a “három T” (támogatás, tûrés, tiltás) néven híressé vált mûvelõdéspolitikai irányelveket – e kategóriák határai sohasem voltak világosak, s idõrõl idõre változtak is. [Heller Ágnes Aczél Györgyrõl]: “Alapjában ugyan élvezte a hatalmat, de nem volt igazán hataloméhes figura. Közben rájöttem, hogy a sznobizmusa miatt lehetett fontos neki. Azt hiszem, életének az volt a tetõpontja, talán a legboldogabb pillanata, amikor õ hívhatta fel Illyés Gyulát, és megmondta neki, hogy Déry Tibor meghalt. Abban a pillanatban úgy érezte, a magyar kulturális elithez tartozik, a legkiválóbbak közé.” (Varga Ágota: Aczél-történetek) Aczél György (1917-1991) kultúrpolitikus, 1978 (Fotó: Fortepan) ? A szocialista tábor “legvidámabb barakkjában” a kulturális politika is liberálisabb volt. Aczél pénzzel, publikációs lehetõségekkel, szabadabb alkotói légkörrel csábította el és békítette meg a rendszer több jeles bírálóját. A magyar filmgyártás nemzetközi rangot szerzett mûködése idején – ám õ volt a hét filozófust megbélyegzõ 1973-as párthatározat egyik felelõse is, és õ terjesztette elõ 1979-ben a Charta ’77 magyar támogatóit elítélõ párthatározatot is. Részt vett az új gazdasági mechanizmus bevezetésében. 1974-ben Fehér Lajossal, Fock Jenõvel és Nyers Rezsõvel együtt állították félre, de PB-tagságát megtartotta és a Minisztertanács elnökhelyettese lett. A 80-as évek elején Pozsgay Imre kultuszminiszterrel folytatott, elmérgesedõ vitája végén mindketten elkerültek addigi posztjukról. Aczél utolsó éveiben a szükséges reformokra hívta fel Kádár figyelmét, s bár tényleges hatalma a 80-as évek második felében véget ért, szerepe volt Grósz Károly bukásában. Élete utolsó két évében betegsége miatt sem vett részt a politikai életben. A rendszerváltás után õt ért támadások elkeserítették a kommunista világrend összeomlása miatt amúgy is kétségbeesett Aczélt, aki 1991. december 6-án, Budapesten halt meg.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
http://cultura.hu/aktualis/100-eve-sz...el-gyorgy/
2 #2 gerry
- 2018. February 18. 15:24:17
Valami nem stimmel!!!!

Anyja neve: Ábrahám Erzsébet...

Annak fiát pedig Izsák-nak nevezték el nem Kövérnek.

nagyon gyanús dolgok ezek.

Megnéztem egy csomó képet... (https://www.google.ch/search?q=Abraha...mp;bih=985) ... és egyik se mutat azonosságot ... szerintem ez a Kövér egy kakukktojás.

[color=#0000cc]... Three Patriarchs ( Abraham, Isaac, Jacob ) and Mount Moroni from the Virgin River...[/color]
c1.staticflickr.com/3/2503/4098910699_d57cab2378_z.jpg

- Mondom; semmi hasonlóság!
684 #3 atacama
- 2018. February 18. 17:46:01
Vöröskatona is vót a családban?
238 #4 bivaly
- 2018. February 19. 23:04:50
Amnéziás Feleim !

Mit is mondott egykor Lendvai Ildikó ??? "Laci, hát egymással szemben volt az íróasztalunk!"
Ba + Kövér, hol a retkes, redves, rosebben voltál te keresztény, meg demokrata ? Mint ma, aminek vallod magad !? Nem, te csak egy bajszos tahó vagy, legfeljebb egyetemi diplomával, na és akkor ? Ecsém, csak egy dióverõ karó vagy, olyan munkás-paraszt-szocialista ! Tudod, aki soha nem dolgozott, ezért "munkás", azért paraszt, mert tahó, és azért szocialista, mert ezt az embertípust így nevezték akkoriban. A te féle szarházit ! Most meg mélymagyar vagy. De nem annyira mélyen, mint én szeretném azt látni , sajnos. Tudod, két méter hosszan, másfél méter mélyen, öröklakásban . De kivetne a föld , azt hiszem a máglya jobb lenne, persze az összeterelt néppel, hogy így jár aki hazudik ! A híveidet ültetném az elsõ sorba, kötelezõen, érezzék a sült szar szagát !

A franc egye meg, de szépeket álmodom néha !? Jut eszembe, karizmatikus Viktor hol van ? Neki is spóroltam pát Tüker alágyújtóst a múltból, tudjátok, én nem vagyok amnéziás !

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
294,857 egyedi latogato