Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Az oroszok már a spájzban, a többiek csak helyezkednek

KülföldMost voltam benn, egy deka oroszt nem találtam, bár lehet, álcázzák magukat sprotninak? Gerry aszongya öreg vagyok már kimenni bohóckodni Dombaszba. Lehet, de ha ott bemegyek a spájzba tán tényleg lesz ott egy két befõtt Grisa meg Szása is, hátha el tom olvasni a használati utasításukat...
A menekültválság kiterjedtsége kezdi rádöbbenteni a világot, fõleg Európát, hogy nem lehet így hagyni Szíriát és Irakot, hisz akkor tényleg az utolsó lakosaik is menekülni kényszerülnek. Együttmûködés még alig van, de legalább már tárgyalnak róla az ENSZ-ben is. Hogy lesz ebbõl béke?

Tolongtak, most menekülnek

Majdnem mindenki húzódozik a zûrös közel-keleti régiótól, nem úgy, mint a korábbiakban. 100 éve, az elsõ világháborúban a németek akartak berendezkedni, részben átvenni a gyengülõ oszmán birodalom helyét, majd az angolok és a franciák rohantak elfoglalni az arab területeket. Akkor még nem nagyon gondoltak rá, milyen rettenetesen nehéz lesz ott egyensúlyt tartani akár mandátumterületként, akár független országokként.

Az alapprobléma persze a terület felosztása volt teljesen ésszerûtlenül, helyenként hosszú, egyenes vonalakkal, figyelmen kívül hagyva az etnikai és vallási határokat. Nézzük, hogy is állnak most ezek a kuszaságok, kinek mi az érdeke, és hogy lehetne újra élhetõvé tenni a területet?

Vallási ellentét

A legfõbb nemzetiség az arab, és nem is lenne gond, ha az iszlám vallás nem oszlott volna síita és szunnita ágra, és a két ág nem tekintene halálos ellenségként egymásra. De hát ilyen volt már a kereszténységen belül is: a katolikusok és reformátusok a 30 éves háborúban úgy gyilkolták egymást, hogy az akkori német területek lakosságának kétharmada áldozatul esett ennek. Ha lett volna a világon olyan paradicsomi terület, mint a mai Németország, biztos odavándoroltak volna menekültek milliói.

A síita-szunnita ellentét tehát a legfõbb gond, ez megmutatkozik a Szaddam utáni Irak fenntarthatatlanságában, és a szíriai polgárháborúban is, ahol a síita alaviták Aszad elnököt támogatják, a felkelõk szunniták, és az iszlám állam is a két ország szunnita területeit vette birtokba. Mindemellett Jemenben is van egy síita kisebbség, ott is polgárháború van, és Libanonban is sok zûrt okozott már a többféle vallás összezárása.

Felosztási lehetõség

Mi lehetne elvileg egy megoldás, ha lenne végre valaki, aki elszánná magát a rendezés levezénylésére? Mindenekelõtt szét kell választani a két vallási csoportot, és elfelejteni a 100 éve húzott, értelmetlen határokat. Irak egy jól elkülönülõ részén, nagyjából Bagdadtól a Perzsa-öbölig a Tigris és az Eufrátesz mentén síita többség lakik, nekik lehetne egy külön országuk, egy kis-Irak. Jó eséllyel hatékony államot tudnának üzemeltetni, hisz azon a területen most is nagyjából mûködik az iraki kormány.
A terület ésszerû felosztása, balról jobbra: alavita állam, szunnita állam, Kurdisztán, síita Irak
A terület ésszerû felosztása, balról jobbra: alavita állam, szunnita állam, Kurdisztán, síita Irak

Az iraki és a szíriai szunniták (nagyjából az a terület, amit most az iszlám állam ellenõriz) alkothatnának egy másik államalakulatot, de ehhez nyilván elõször fel kell számolni a most ott garázdálkodó terrorszervezetet. Ott van még az egyetlen komolyabb nem arab nép, a kurdok, nekik az iraki területen már létrejött egy egész jól mûködõ államuk, ez már de facto egy ország, akár elismerik, akár nem. Legfeljebb az a kérdés, hogy a szíriai kurdok tudnának-e csatlakozni hozzájuk.

Végül maradna a legzûrösebb rész, az egykori Fönícia, vagyis a Földközi-tenger menti sáv Szíriában és Libanonban. Itt, fõleg a szír részen, egy tömbben élnek az alaviták, akiknek az angolok elõször terveztek is egy külön államot az elsõ világháború idején, aztán ez feledésbe merült. Valószínûleg egész jól meglennének, akár Aszaddal az élükön. A többi csoport (drúzok, keresztények) viszonylag kicsik, minden kis csoport nyilván nem kaphat egy államot, pláne ha nem egy tömbben élnek.

Ki hajtaná végre?

Mindez persze csak elmélkedés, a lényeg az, hogy a fenntartható tartós béke lehetõségét kéne elérni, amihez elõször konkrétan be kellene avatkozni, mindenekelõtt az iszlám állam kezén levõ területeket visszafoglalni. Ehhez senkinek nem fûlik a foga, ezért jobb híján már meglévõ harcoló csoportokat támogatnak, esetleg bombázással próbálkoznak.

Ez addig nem sokat ér, amíg valamelyik erõ egy olyan nagy segítséget nem kap, hogy képes legyen egyedül megbirkózni a feladattal. Ezt ismerte fel Putyin, és erõsödõ nagyhatalmi pozíciójába pont bele illik, hogy tevõlegesen fel is lép. Putyin Aszadot támogatja, azt mondja, övé az egyetlen erõ, amelyik képes a feladatot elvégezni, persze jó alaposan felszerelve orosz fegyverzettel. Tegyük fel, hogy sikerül is neki, és Aszad erõi visszafoglalják egész Szíriát, esetleg még a szunnita Irakot is. De mi lenne utána? Lehet ezek után azt mondani Aszadnak, hogy köszönjük a piszkos munkát, most menj vissza Alavita-földre, és majd mi intézünk valami államalakulatot a szunnita területeken?

Nem tûnik egyszerûnek, ha pedig meghagyják Aszadnak az egész volt Szíriát, kezdõdik minden elölrõl: a polgárháború. És akkor még nem is beszéltünk a volt iraki szunnita részekrõl, amit hasonlóan értelmetlen lenne visszaadni a bagdadi kormánynak. Ha így nézzük, korábban reális lehetett volna az a nyugati álláspont, miszerint a Szíriában mûködõ szunnita ellenzéket támogatják mind Aszad, mind az iszlám állam ellen. A gyakorlatban azonban ez nem mûködött.

Az ukrán minta

Putyin azt mondja, nem akar csapatokat küldeni Szíriába. Pedig valakinek valószínûleg muszáj lesz, legjobb lenne erre egy nemzetközi koalíció. Az iszlám állam katonailag nem erõs, nem nagylétszámú, csak elszántak és kegyetlenek, harcban foglyot nem ejtenek, hanem brutálisan kivégzik õket, mindezt videóra veszik, és megmutatják az interneten az áldozatok hozzátartozóinak és honfitársainak. Így aztán senki nem akar reguláris hadsereget küldeni, legalábbis amíg elkerülhetõ.

Lehet, hogy „nem nevesített” erõkkel kéne harcolni, ebben az oroszoknak már van is tapasztalatuk. Donyecket és Luganszkot valakik egész ügyesen elszakították, majd megvédték az ukrán kormányerõktõl, és hivatalosan nem az orosz hadsereg tagjai voltak. Egy hasonló társaság esetleg igen jól jönne a zûrös területen, és bárki szervezné, a világ megköszönhetné neki.Link

Hozzaszolasok

4 #1 Posta Imre
- 2015. September 29. 07:14:46
Mindannyiunknak, fejtsd ki léci! Sztem a privátbankár befekükt a macinak. Kezdenek "jókat" írni. Világos, hogy nem az orosz reguláris erõk, hanem "magánhadsereg" kezdett aktivizálódni. Jól teszik. Ha pénzem volna, zsoldosokat fogadnék fel, specialistákat és nem foglalkoznék a "nemzeti" gondolattal, azt csak reklámként kezelném, mintha bármit is érne fizikailag, pedig csak ideológiailag használható. Én is elmennék "zsoldosnak", de nehezemre esne pl. ukrán idiótát ölni, vagy Szíriában aktív barmokat..., de ezt itthon a "saját" jóbikos kis gecikkel, beépítettekkel, vagy az itt tébláboló ellenség bármelyikével kérdés nélkül megtenném.
80 #2 monguzking
- 2015. September 29. 07:55:38
én meg azt mondom hogy atomot nekik s klorgázt.nemszámit hogy mennyi a civil veszteség-van böven ember jut is marad is-minnek pöccsölni-pár ora alatt lelehet rendezni az egészet----s ha látják barmok hogy milyen gyorsan meglehet dögleni-hát nagyon gyorsan abbahaggyák allah akbarozást s visszatérnek békés vizipipázás mellé

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.13 masodperc
296,375 egyedi latogato