Lavrov: Mikor Oroszország lehet a hibás, senkit nem érdekelnek a tények
szerzõ:
Bihari Ádám - München
4

"Vessünk véget együtt az igazság utáni világnak és hozzuk el a hazugság utáni világot" - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián tartott beszédében Kérdésekre is válaszolt, szerinte egy ruszofób kisebbség poitikájának, valamint a közös tárgyalások elmaradásának eredeménye a mai rossz viszony Oroszország és NATO között.

Az oroszlán barlangjában, a NATO fõtitkárának beszéde után nem sokkal szólalt fel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Azzal kezdte beszédét, hogy 10 éve Vlagyimir Putyin ugyanerrõl a konferenciáról üzente azt, hogy közös lépésekre van szükség egyoldalú döntések helyett. Most viszont ott tartunk, hogy a hidegháború utáni békés világ végetért. Az intézmények kudarcot vallottak. Elég csak a demokratikus kezdeményezésekre nézni a Közel-Keleten. Idén lesz 20 éves a NATO-Oroszosrszág párizsi megegyezése és Lavrov szerint ennek az alapja a közös tisztelet volt, nem pedig az, hogy demarkációs vonalak jöjjenek létre Európában. "Sokan mondják, hogy a háború az emberek fejében kezdõdik, sokan viszont azt hiszik, ott is ér véget, de ez nem így van" - mondta az orosz külügyminiszter.

"A globalizmus egy elitklub terjeszkedésévé vált"

A globalizáció szerinte fokozatosan átalakult egy elitklub terjeszkedésévé. A felelõs vezetõknek most egy demokratikus, egyenlõségre alapuló világot kellene létrehoznia: "Ha gondolják, nevezzék a Nyugat-utáni világnak". Szerinte Oroszország sosem titkolta szándékait, amik a jó szomszédság és kölcsönös tisztelet. Az orosz állam egy eurázsiai hatalom sokféle kultúrával és etnikummal. Ez az alapja az Európával folytatott kapcsolatuknak is. "Sok millió orosz ember halt meg Európa békéjéért, ezért sem örülünk annak, hogy az EU nem hagy fel oroszellenes politikájával" - mondta. Szerinte egy ruszofób kisebbség politikájnak köszönhetõ a mostani helyzet. Amerikára kitérve azt mondta az Egyesült Államok és Oroszország sosem álltak egymással háborúban, sokkal több konstruktív példát lehet kiemelni közös történelmükbõl, mint negatívat és most is nyíltan tekintenek a jövõbe.

Úgy foglamazott, Oroszország nem keresi a konflintusokat, de megvédi az érdekeit. "Együtt viszont véget vethetünk az igazság utáni világnak és eljöhet a hazugság utáni világ" - zárta beszédét Szergej Lavrov.

Mikor az orosz határ közelében végzett jelentõs méretû katonai mûveletkrõl kérdezték, Lavrov azt mondta, az orosz-NATO viszony történetében 2008 után befagytak a kapcsolatok. Tavaly júliusban volt egy javaslat egy közös NATO-orosz találkozóra, de egészen eddig nem került rá sor. Tegnap megegyeztek, hogy márciusban végre megtartják a találkozót.

"Mielõtt belekezdenénk egymás hibáztatásába, mielõtt NATO-erõk kiterjesztésére kerül sor, át kellene beszélnünk milyen erõk állnak szemben a határokon. Így nyilvánvaló lesz, milyen helyzetben van az európai határok biztonsága. Mi nem szakítottuk meg az együttmûködést a NATO-val, még egyszer hangsúlyoznám" - emelte ki válaszában a külügyminiszter.

Mitõl félnek a külföldi tudósítók?

Mikor arra kérték, hogy adjon egy pozitív jelet Oroszország részérõl, Lavrov úgy válaszolt, a minszki egyezmény alapja ugyan a nehéztüzérség kivonása, de a 30 napos határidõ után a kijevi vezetésnek tárgyalnia kellett volna a szakadár vezetéssel, ez is része volt a megállapodásnak. Azóta a fegyverek visszakerültek. Oroszországot sokan hibáztatják, Putyint személyesen azért, mert egyes hírek szerint élõpajzsot képez Donbasz lakosságából. "Ezek képtelen hazugságok" - véli Lavrov. Ahogyan az is, hogy orosz erõk bombázzák Donyecket, hogy utána Ukrajnát hibáztathassák. "A körzetben iskolák, kórházak állnak romokban. Én nézem a CNN-t, a BBC-t és a Fox News-t is. Nem látom, hogy ugyanazt a bátor tudósítást végeznék a helyszínrõl, mint a mi médiánk. Szeretném megtudni vannak-e ennek biztonsági elõírások, amik ezt akadályozzák. Szeretném ha mindenki látná micsoda humanitárius tragédiát okoznak a létfontosságú intézmények bombázása. Az ukrán erõk nem engedik õket oda, vagy a saját munkaadóik? Érdekelne-2 - töprengett Lavrov.

Nemrég látott azonban egy riportot a Washington Post-ban, ahol arról számoltak be, hogy paramilitáris ukrán erõk állomásoznak a fronton, amik ukrán ultranacionalistákból állnak és senkinek nem felelnek. "Kijev felelõs azért, hogy ilyen szélsõséges erõk vesznek részt a konfliktusban, köztük külföldi neonáci csoportok is" - emelte ki. Szerinte amíg a Nyugat nem vesz ezekrõl tudomást, addig nincs elég információ birtokában és nem lesz elõrelépés a biztonság elõsegítésében. Hozzátette, azt akarják elérni, hogy a donbasszi szakadár erõk ugyanúgy amnesztiában részesüljenek, ahogyan a majdani tüntetõk is megkapták ezt a kijevi események után.

Ami a külföldi választásokba való beavatkozást illeti, Lavrov szerint mikor Oroszországot hibáztatják soha senki nem kéri számon a tényeket. Néhány éve kiderült, hogy az egész német vezetést megfigyelik az amerikaiak, a 2012-es francia kampányokat megfigyeli a CIA, erre nem volt reakció. Szerinte Oroszország volt az egyik elsõ az ENSZ-ben, amely elindította a kiberbiztonságról szóló párbeszédet. "Ma Merkel kancellár arról beszélt, hogy a NATO-orosz tanácskozás reagálhatna erre. Érdekes felvetés. Ha a NATO egyik legfontosabb országa ezt mondja, az azt jelenti, hogy legalább õk szeretnék, ha újraindítanánk ezt a párbeszédet" - reagált némileg optimistán Lavrov a beszélgetés végén.
Link