Pont mint ma, csak még nem annyira. Majd a "választósdi után" jöhet a vagonírozás. A sok legyilkolt zsidó feléledve kommunista tetûként írtotta a golyósokat. Ahogy a mostaniak is mind egy szálig kommunista zsidó fattyak, csak fidesznek, mszp-nek, jóbiknak, lmp-nek..kdnp-nek becézve lehet rájuk köpni. Százezrek életét vette el vagy nyomorította meg a kommunista diktatúra Magyarországon. Vasárnap rájuk emlékezünk.

A Terror Háza kutatói szerint 1945 és 1989 között több mint 70 ezer embert börtönöztek be politikai okból Magyarországon és a „háborús bûnösöket” nem számítva, az 1956-os megtorlás áldozataival együtt 714 embert végeztek ki. A Szovjetunióban összesen 65 ezer magyar gulág-áldozatot tartanak nyilván, ám ebben az elborzasztó számban még nem szerepelnek a járványokban, a tranzittáborokban és az odavezetõ út során elhalálozottak. Magyar történészek becslése szerint a szovjet kényszermunkatáborokba elhurcolt mintegy 600 ezer magyar közül minden harmadik, vagyis 200 ezer honfitársunk életét vesztette.

Rajtuk kívül a kommunizmus áldozata ugyanakkor az a sok százezer magyar is, akit bebörtönöztek, vallattak, kínoztak, akit megbélyegeztek, bármiféle hovatartozása miatt üldöztek, testileg és lelkileg megnyomorítottak.
Egykori Gulag-tábor valahol Európában az 1940-es, 50-es években (MTI-fotó: reprodukció/Memorial Egyesület Moszkva)

Egykori Gulag-tábor valahol Európában az 1940-es, 50-es években (MTI-fotó: reprodukció/Memorial Egyesület Moszkva)
Egykori Gulag-tábor valahol Európában az 1940-es, 50-es években (MTI-fotó: reprodukció/Memorial Egyesület Moszkva)

Egykori Gulag-tábor valahol Európában az 1940-es, 50-es években (MTI-fotó: reprodukció/Memorial Egyesület Moszkva)
Kubikos munka egy egykori Gulag-táborban, valahol Európában az 1940-es, 50-es években (MTI-fotó: reprodukció/Memorial Egyesület Moszkva)

Kubikos munka egy egykori Gulag-táborban, valahol Európában az 1940-es, 50-es években (MTI-fotó: reprodukció/Memorial Egyesület Moszkva)
Használaton kívüli Gulag-tábor az 1990-es évek elején (Fotó: Tomas Kizny/MTI)

Használaton kívüli Gulag-tábor az 1990-es évek elején (Fotó: Tomas Kizny/MTI)
Használaton kívüli Gulag-tábor az 1990-es évek elején (Fotó: Tomas Kizny/MTI)

Használaton kívüli Gulag-tábor az 1990-es évek elején (Fotó: Tomas Kizny/MTI)
Péter Gábor, a politikai rendészeti osztály vezetõje a Budapesti Rendõr-fõkapitányság Andrássy út 60. szám alatti helyiségében (Fotó: MTI)

Péter Gábor, a politikai rendészeti osztály vezetõje a Budapesti Rendõr-fõkapitányság Andrássy út 60. szám alatti helyiségében. A hatalom koncentrációja és a diktátort övezõ személyi kultusz mellett a Rákosi-korszak fontos jellemzõje az engedetlenekkel és a potenciális riválisokkal való leszámolás, s egy olyan rendszer mûködtetése volt, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta. Magyarországon ennek elsõdleges eszköze a Belügyminisztériumnak az a különleges testülete volt, amelyet elõször ÁVO-nak, majd 1948. szeptember 6-ától ÁVH-nak neveztek. Vezetõje 1945 és 1952 között Péter Gábor volt (Fotó: MTI)
Rendõrök pihennek vaságyakon egy rendõrségi laktanyában Budapesten. A falon Rajk László belügyminiszter arcképe lóg (MTI-fotó/MAFIRT: Kovács Ferenc)

Rendõrök pihennek vaságyakon egy rendõrségi laktanyában Budapesten. A falon Rajk László belügyminiszter arcképe lóg. A kommunista politikus Rajk 1945 után belügyminiszterként a Rákosi-diktatúra és terror kiépítésének fontos szereplõje volt. Rákosi Mátyás és Gerõ Ernõ a kommunista párton belüli rivalizálástól tartva koncepciós perben elítéltette, és kivégeztette 1949-ben (MTI-fotó/MAFIRT: Kovács Ferenc)
Beszélõ a Buda-Déli Központi Internálótáborban 1948-ban (MTI-fotó: reprodukció)

Beszélõ a Buda-Déli Központi Internálótáborban 1948-ban. Az internálótáborok, büntetõtáborok rendszerét szovjet mintára alakították ki Magyarországon a második világháború utáni években (MTI-fotó: reprodukció)
Recsk az 1950-es évek elején. A recski munkatábor 1950 októberétõl 1953 õszéig mûködött. A hatalom koncentrációja és a diktátort övezõ személyi kultusz mellett a Rákosi-korszak fontos jellemzõje az engedetlenekkel és a potenciális riválisokkal való leszámolás, s egy olyan rendszer mûködtetése volt, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta. Magyarországon ennek elsõdleges eszköze a Belügyminisztériumnak az a különleges testülete volt, amelyet elõször ÁVO-nak, majd 1948. szeptember 6-ától ÁVH-nak neveztek. A államvédelmi hatóság közremûködésével végrehajtott vizsgálatok után, 1950 és 1953 között a bíróságokon - többnyire koholt vádak alapján - 390 ezer esetben született elmarasztaló ítélet. Az elítéltek egy része börtönökbe, másik részük internáló- vagy munkatáborokba került, melyek száma 1953-ra elérte a 100-at. A leghírhedtebb internálótábor a recski kõbánya volt (MTI-fotó: reprodukció)

Recsk az 1950-es évek elején. A recski munkatábor 1950 októberétõl 1953 õszéig mûködött. Az államvédelmi hatóság közremûködésével végrehajtott vizsgálatok után, három év alatt a bíróságokon – többnyire koholt vádak alapján – 390 ezer esetben született elmarasztaló ítélet. Az elítéltek egy része börtönökbe, másik részük internáló- vagy munkatáborokba került, melyek száma 1953-ra elérte a százat. A leghírhedtebb internálótábor a recski kõbánya volt (MTI-fotó: reprodukció)
Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által mûködtetett kényszermunkatábor szögesdrót kerítése a Heves megyei Recsk község mellett emelkedõ Csákány-kõ hegy kõbányája közelében az 1950-es évek elején (MTI-fotó: reprodukció)

Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által mûködtetett kényszermunkatábor szögesdrót kerítése a Heves megyei Recsk község mellett emelkedõ Csákány-kõ hegy kõbányája közelében az 1950-es évek elején (MTI-fotó: reprodukció)
Nagy Imrére és mártírtársaira emlékeznek az újratemetési gyászszertartás résztvevõi, a Hõsök terén felállitott ravatalnál Budapesten, 1989. június 16-án (MTI-fotó: T. Asztalos Zoltán)

Nagy Imrére és mártírtársaira emlékeznek az újratemetési gyászszertartás résztvevõi, a Hõsök terén felállitott ravatalnál Budapesten, 1989. június 16-án (MTI-fotó: T. Asztalos Zoltán)
Nagy Imre családtagjai: lánya, Nagy Erzsébet és veje, Vészi János újságíró áll a volt miniszterelnök Hõsök terén felállított ravatalánál (MTI-fotó: Tóth István Csaba)

Nagy Imre családtagjai: lánya, Nagy Erzsébet és veje, Vészi János újságíró áll a volt miniszterelnök Hõsök terén felállított ravatalánál (MTI-fotó: Tóth István Csaba)
Több tízezer ember vett részt az 1956-os forradalom után kivégzett Nagy Imre volt miniszterelnök és négy mártírtársa: Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József újratemetésén. A Hõsök terén felállított ravatalnál az ország népe vett végsõ búcsút kivégzésük 31. évfordulóján a mártíroktól. Az elhunytakat a megemlékezés után a Rákoskeresztúri Új Köztemetõ 301-es parcellájában helyezték örök nyugalomra (MTI-fotó: Balaton József)

Több tízezer ember vett részt az 1956-os forradalom után kivégzett Nagy Imre volt miniszterelnök és négy mártírtársa: Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József újratemetésén. A Hõsök terén felállított ravatalnál az ország népe vett végsõ búcsút kivégzésük 31. évfordulóján a mártíroktól. Az elhunytakat a megemlékezés után a Rákoskeresztúri Új Köztemetõ 301-es parcellájában helyezték örök nyugalomra (MTI-fotó: Balaton József)
2002. február 24-én több mint tízezer ember jelenlétében nyílt meg a diktatúrák áldozatainak emléket állító Terror Háza múzeum Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatti épületben, amely az 1944-es nyilas rémuralom idején a magyar nácik pártszékháza volt, s ahol 1945-tõl 1956-ig a kommunista terrorszervezetek, az ÁVO és az ÁVH rendezkedett be. Az ünnepélyes megnyitón beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök. A képen balról: Schmidt Mária, a múzeum igazgatója, Martonyi János külügyminiszter, Orbán Viktor, Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége és Boross Péter volt miniszterelnök, a kormányfõ tanácsadója (MTI-fotó: Kovács Attila)

2002. február 24-én több mint tízezer ember jelenlétében nyílt meg a diktatúrák áldozatainak emléket állító Terror Háza múzeum Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatti épületben, amely az 1944-es nyilas rémuralom idején a magyar nácik pártszékháza volt, s ahol 1945-tõl 1956-ig a kommunista terrorszervezetek, az ÁVO és az ÁVH rendezkedett be. Az ünnepélyes megnyitón beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök. A képen balról: Schmidt Mária, a múzeum igazgatója, Martonyi János külügyminiszter, Orbán Viktor, Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége és Boross Péter volt miniszterelnök, a kormányfõ tanácsadója (MTI-fotó: Kovács Attila)
Résztvevõk a Terror Háza múzeum megnyitóján Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatti épület elõtt (MTI-fotó: Kovács Attila)

Résztvevõk a Terror Háza múzeum megnyitóján Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatti épület elõtt (MTI-fotó: Kovács Attila)
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a diktatúrák áldozatainak emléket állító Terror Háza megnyitó ünnepségén (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a diktatúrák áldozatainak emléket állító Terror Háza megnyitó ünnepségén (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megnyílt, Lágerjárat címû utazó vagonkiállítás Budapesten, a Nyugati pályaudvaron (MTI-fotó: Máthé Zoltán)

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megnyílt, Lágerjárat címû utazó vagonkiállítás Budapesten, a Nyugati pályaudvaron 2016-ban (MTI-fotó: Máthé Zoltán)
A Lágerjárat címû utazó vagonkiállítás a pécsi vasútállomáson (MTI-fotó: Sóki Tamás)

A Lágerjárat címû utazó vagonkiállítás a pécsi vasútállomáson (MTI-fotó: Sóki Tamás)
Installáció a pokol bugyrai... - Málenkij robot - Kényszermunka a Szovjetunióban címû kiállításon a ferencvárosi pályaudvarnál található Málenkij robot-emlékhelyen (MTI-fotó: Mohai Balázs)

Installáció a pokol bugyrai… – Málenkij robot – Kényszermunka a Szovjetunióban címû kiállításon a ferencvárosi pályaudvarnál található Málenkij robot-emlékhelyen 2017-ben (MTI-fotó: Mohai Balázs)
A ferencvárosi pályaudvarnál található Málenkij robot-emlékhely (MTI-fotó: Mohai Balázs)

A ferencvárosi pályaudvarnál található Málenkij robot-emlékhely (MTI-fotó: Mohai Balázs)

Az Országgyûlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, miután 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori fõtitkárát, Kovács Bélát. A politikus letartóztatásával elhárult az utolsó akadály is a kommunista diktatúra kiépítésének útjából.
Link