Bejelentkezés
Mielõtt meghalt, Hawking óva intett minket idegenektõl, Trumptól és önmagunktól
Mivel meghalt az legokosabb ember (na jó, inkább már mûtárgy volt) most bajban van a sok plagizáló, viszont egy lépést léptünk elõre a "legokosabbak" listáján. Kérem a következõt! Dr. Bubó A tudományos élet egyik legnagyobb koponyája hagyott itt minket, de elõtte még számtalanszor figyelmeztetett, nem jó felé haladunk. Jövõképei nem túl vidámak, sok vészharangot megkongatott, mégis optimista volt azzal kapcsolatban, hogy az emberiség végül megmenti önmagát.
76 éves korában hunyt el Stephen Hawking, a tudományos világ egyik legismertebb alakja. Nem túlzás róla azt állítani, hogy kilógott a zárt és az átlagember számára furcsa fizikusi világból, egyfajta rocksztár volt, akinek legalább akkora érdemei vannak az oktatás terén, mint a fizikai felfedezésekben.
Átlátta a kozmológia, a kvantumelmélet, a termodinamika és a technológia összefüggéseit, ahogy maga is bevallotta:
A célom egyszerû. Hogy tökéletesen megértsem az univerzumot, hogy miért olyan, amilyen, és egyáltalán miért létezik.
Bár humorával és bölcs gondolataival szórakoztató módon hozta közelebb a tudományt az emberekhez, rendszeresen elõállt világvége-elméleteivel is, amelyek középpontjában a mesterséges intelligencia, az idegen civilizációk, és maguk az emberek álltak, úgy általában nem sok jót jósolva az emberiség számára.
Összeszedtük, mire figyelmeztetett a tudós, akinek távozásával a világ IQ-hányadosa is nagyot zuhant.
MAGUNK ELLEN FORDÍTOTTUK A FÖLDET
A brit fizikus napjaink legnagyobb kihívásának az éghajlatváltozást tartotta az utóbbi idõben. Szerinte az, hogy Donald Trump kilépett a párizsi klímaegyezménybõl visszafordíthatatlan következményeket okozhat. Az elnökválasztás után azt mondta a republikánus politikus gyõzelmérõl, hogy
ez egy csatakiáltás az emberiség számára, hogy dolgozzanak együtt és döntsék le a falakat.
A természet megbosszulja magát: Földünk lakhatatlanná válik meggondolatlan cselekedeteink következtében. Mint fogalmazott, a Föld egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy a Vénuszhoz hasonló melegházszerû bolygóvá alakuljon – kétszázötven fokkal és kénsavas esõvel.
London, 2015. július 20. Stephen Hawking brit tudós a Jurij Milner orosz milliárdossal közös tudományos kezdeményezését bejelentõ sajtókonferencián Londonban 2015. július 20-án. Milner 100 millió dollárt ajánlott fel arra, hogy civilizált életformát leljenek fel az univerzumban. A feladathoz maga választott ki tudósokat, az egyikük Hawking. (MTI/EPA/Andy Rain)
London, 2015. július 20.
AZ EMBERISÉGNEK ÚJ OTTHONT KELL TALÁLNIA. (Forrás: MTI/EPA/Andy Rain)
Arra a kérdésre, lát-e rá reális esélyt, hogy környezetvédelmi problémáinkat kiküszöböljük, Hawking pesszimistán felelt, mondván a Föld napjai meg vannak számlálva.
Attól tartok, hogy az evolúció beépítette a mohóságot és az agressziót az emberi génállományomba. Nincsenek jelei a konfliktuscsökkenésnek, a militarizált technológia és a tömegpusztító fegyverek fejlõdése katasztrofális következményekkel járhat. Az emberiség túlélésére a legnagyobb remény, hogy önálló kolóniákat hozunk létre az ûrben.
MENNÜNK KELL
Trump csak újabb olajat öntött a tûzre, de Hawking már 2010 óta mondogatta, hogy ha az emberiség életben akar maradni, akkor száz éven belül el kellene hagynunk a bolygót. A globális felmelegedésen át a génmódosított vírusokig rengeteg olyan ember alkotta veszély van, ami végezhet az emberiséggel – nem beszélve az újonnan megjelenõ kockázatokról, például a mesterséges intelligenciáról.
Szerinte egyre valószínûbb egy olyan katasztrófa (mint például aszteroidabecsapódás) vagy járvány, ami elsöpri a földi létet, de nagyon tartott a túlnépesedéstõl is.
Ezért Hawking amondó volt, irány az ûr, új életteret kell keresni. Nem hitte, hogy a következõ 1000 évet ezen a bolygón élnénk le,
pedig ez egy csodás hely volt az életre.
Annak ellenére, hogy egy világméretû katasztrófa esélye a Földön jelen állapotainkban általában kicsi, idõvel ezek a valószínûségek összeadódnak, és a következõ ezer vagy tízezer évben szinte biztossá válik a katasztrófa.
Hawking figyelmeztetett, hogy nem fogjuk tudni megállítani vagy visszafordítani a fejlõdést, ezért tisztában kell lennünk a veszélyeivel és kezelni kell õket. Optimista volt, szerinte képesek leszünk rá.
AZ IDEGENEK BAJT IS HOZHATNAK RÁNK
A professzor arra is figyelmeztetett, hogy szerinte annyira nem szerencsés felhívni magunkra a figyelmet a világûrben, fõleg nem olyan idegen civilizációk számára, amelyek technológiailag fejlettebbek nálunk. Ha egy nálunk intelligensebb fajjal akadnánk össze, szükségszerûen úgy járnánk, mint az amerikai õslakosok, miután Kolumbusz felfedezte a kontinensüket. Jó esetben. Mert az is elõfordulhat, hogy az idegenek szemében olyanok lennénk, mint a baktériumok, ezért pillanatok alatt kiirtanának minket.
Tényleg veszélyesek lehetnek ránk a földönkívüliek?
Többször megkongatta már a vészharangokat Stephen Hawking, világhírû elméleti fizikus: ha az idegenek keresése közben egy nálunk fejlettebb fajba botlunk, könnyen elsöpörhetnek minket. Igaza van?
Seth Shostak, a SETI, azaz a földönkívüli intelligens létformák után kutató nonprofit szervezet vezetõje szerint, ha létezne egy olyan civilizáció, amelyik el akarja söpörni az emberiséget, és képes is lenne rá, akkor már megtette volna, hiszen már évtizedekkel ezelõtt érzékelniük kellett volna a jelenlétünket.
RAJTUNK MÚLIK, MINKET SZOLGÁL-E A GÉPAGY
A mesterséges intelligenciáról egyenesen kimondta: ez a lehetõ legjobb, vagy a legrosszabb dolog ami az emberiséggel történhetett, rajtunk múlik, melyik következik be. Csatlakozott ahhoz a nyílt levélhez is, amely a kormányok figyelmét hívja fel az autonóm, katonai rendszerek veszélyeire, ezek a mesterséges intelligencia rohamos fejlõdése miatt az emberiség vesztét is okozhatják a jövõben.
New York, 2018. március 14. 2016. április 12-én New Yorkban készített kép Stephen Hawking brit fizikusról, aki 2018. március 14-én, 76 éves korában elhunyt. (MTI/EPA/Jason Szenes)
A MI FELELÕSSÉGÜNK SZABÁLYOZNI a GÉPAGYAT (Forrás: MTI/EPA/Jason Szenes)
Tavaly novemberben azt mondta, hogy leginkább attól fél: az embereket fogja helyettesíteni a mesterséges intelligencia, megjelennek azok a gépagyak, akik önmagukat fejlesztik tovább, végül az emberitõl eltérõ új életforma jelenhet meg képükben. Lehetetlen megjósolni, hova vezet az, ha a saját elménket is a mesterséges intelligenciára bízzuk.
Szerinte azonban a technológiai forradalom ezen eszközével helyrehozhatjuk azokat a károkat, amelyeket a természettel tettünk – élen az iparosodással. És egészen biztos, hogy képesek leszünk felszámolni a betegségeket, illetve a szegénységet is. 2016-ban több tudós és elismert személyiség írt ezzel kapcsolatban nyílt levelet, az ebben foglaltakat Elon Musk, a Tesla és a SpaceX feje is osztotta.
Persze sok tudós nyugtat, hogy még évtizedekre vagyunk az erõs mesterséges intelligencia kifejlesztésétõl, bár szerintük sem árt elkezdeni a beszédet arról, mire kell majd vigyázni a fejlesztések során.
MAGUNKRA IS VESZÉLYESEK VAGYUNK
Az agresszióról azt mondta az elméleti fizikus:
Lehetett némi túlélési elõnye a barlanglakó napokban, hogy több élelmet, területet vagy partnert szerezzünk, akivel szaporodhatunk, de most mindannyiunk elpusztításával fenyeget.
A fentebb sorolt félelmeken túl az is bekövetkezhet, hogy egyszerûen önmagunkat irtjuk ki, méghozzá nukleáris fegyverekkel egy háborúban. A megoldás pedig egyszerû, Hawking szerint egyetlen dologgal megelõzhetnénk az erõszakot, aminek nincsen köze matematikai számításokhoz és algoritmusokhoz.
A tulajdonság, amit a legjobban értékelek, az az empátia, ami békés, szeretett állapotba hoz minket.
Link
76 éves korában hunyt el Stephen Hawking, a tudományos világ egyik legismertebb alakja. Nem túlzás róla azt állítani, hogy kilógott a zárt és az átlagember számára furcsa fizikusi világból, egyfajta rocksztár volt, akinek legalább akkora érdemei vannak az oktatás terén, mint a fizikai felfedezésekben.
Átlátta a kozmológia, a kvantumelmélet, a termodinamika és a technológia összefüggéseit, ahogy maga is bevallotta:
A célom egyszerû. Hogy tökéletesen megértsem az univerzumot, hogy miért olyan, amilyen, és egyáltalán miért létezik.
Bár humorával és bölcs gondolataival szórakoztató módon hozta közelebb a tudományt az emberekhez, rendszeresen elõállt világvége-elméleteivel is, amelyek középpontjában a mesterséges intelligencia, az idegen civilizációk, és maguk az emberek álltak, úgy általában nem sok jót jósolva az emberiség számára.
Összeszedtük, mire figyelmeztetett a tudós, akinek távozásával a világ IQ-hányadosa is nagyot zuhant.
MAGUNK ELLEN FORDÍTOTTUK A FÖLDET
A brit fizikus napjaink legnagyobb kihívásának az éghajlatváltozást tartotta az utóbbi idõben. Szerinte az, hogy Donald Trump kilépett a párizsi klímaegyezménybõl visszafordíthatatlan következményeket okozhat. Az elnökválasztás után azt mondta a republikánus politikus gyõzelmérõl, hogy
ez egy csatakiáltás az emberiség számára, hogy dolgozzanak együtt és döntsék le a falakat.
A természet megbosszulja magát: Földünk lakhatatlanná válik meggondolatlan cselekedeteink következtében. Mint fogalmazott, a Föld egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy a Vénuszhoz hasonló melegházszerû bolygóvá alakuljon – kétszázötven fokkal és kénsavas esõvel.
London, 2015. július 20. Stephen Hawking brit tudós a Jurij Milner orosz milliárdossal közös tudományos kezdeményezését bejelentõ sajtókonferencián Londonban 2015. július 20-án. Milner 100 millió dollárt ajánlott fel arra, hogy civilizált életformát leljenek fel az univerzumban. A feladathoz maga választott ki tudósokat, az egyikük Hawking. (MTI/EPA/Andy Rain)
London, 2015. július 20.
AZ EMBERISÉGNEK ÚJ OTTHONT KELL TALÁLNIA. (Forrás: MTI/EPA/Andy Rain)
Arra a kérdésre, lát-e rá reális esélyt, hogy környezetvédelmi problémáinkat kiküszöböljük, Hawking pesszimistán felelt, mondván a Föld napjai meg vannak számlálva.
Attól tartok, hogy az evolúció beépítette a mohóságot és az agressziót az emberi génállományomba. Nincsenek jelei a konfliktuscsökkenésnek, a militarizált technológia és a tömegpusztító fegyverek fejlõdése katasztrofális következményekkel járhat. Az emberiség túlélésére a legnagyobb remény, hogy önálló kolóniákat hozunk létre az ûrben.
MENNÜNK KELL
Trump csak újabb olajat öntött a tûzre, de Hawking már 2010 óta mondogatta, hogy ha az emberiség életben akar maradni, akkor száz éven belül el kellene hagynunk a bolygót. A globális felmelegedésen át a génmódosított vírusokig rengeteg olyan ember alkotta veszély van, ami végezhet az emberiséggel – nem beszélve az újonnan megjelenõ kockázatokról, például a mesterséges intelligenciáról.
Szerinte egyre valószínûbb egy olyan katasztrófa (mint például aszteroidabecsapódás) vagy járvány, ami elsöpri a földi létet, de nagyon tartott a túlnépesedéstõl is.
Ezért Hawking amondó volt, irány az ûr, új életteret kell keresni. Nem hitte, hogy a következõ 1000 évet ezen a bolygón élnénk le,
pedig ez egy csodás hely volt az életre.
Annak ellenére, hogy egy világméretû katasztrófa esélye a Földön jelen állapotainkban általában kicsi, idõvel ezek a valószínûségek összeadódnak, és a következõ ezer vagy tízezer évben szinte biztossá válik a katasztrófa.
Hawking figyelmeztetett, hogy nem fogjuk tudni megállítani vagy visszafordítani a fejlõdést, ezért tisztában kell lennünk a veszélyeivel és kezelni kell õket. Optimista volt, szerinte képesek leszünk rá.
AZ IDEGENEK BAJT IS HOZHATNAK RÁNK
A professzor arra is figyelmeztetett, hogy szerinte annyira nem szerencsés felhívni magunkra a figyelmet a világûrben, fõleg nem olyan idegen civilizációk számára, amelyek technológiailag fejlettebbek nálunk. Ha egy nálunk intelligensebb fajjal akadnánk össze, szükségszerûen úgy járnánk, mint az amerikai õslakosok, miután Kolumbusz felfedezte a kontinensüket. Jó esetben. Mert az is elõfordulhat, hogy az idegenek szemében olyanok lennénk, mint a baktériumok, ezért pillanatok alatt kiirtanának minket.
Tényleg veszélyesek lehetnek ránk a földönkívüliek?
Többször megkongatta már a vészharangokat Stephen Hawking, világhírû elméleti fizikus: ha az idegenek keresése közben egy nálunk fejlettebb fajba botlunk, könnyen elsöpörhetnek minket. Igaza van?
Seth Shostak, a SETI, azaz a földönkívüli intelligens létformák után kutató nonprofit szervezet vezetõje szerint, ha létezne egy olyan civilizáció, amelyik el akarja söpörni az emberiséget, és képes is lenne rá, akkor már megtette volna, hiszen már évtizedekkel ezelõtt érzékelniük kellett volna a jelenlétünket.
RAJTUNK MÚLIK, MINKET SZOLGÁL-E A GÉPAGY
A mesterséges intelligenciáról egyenesen kimondta: ez a lehetõ legjobb, vagy a legrosszabb dolog ami az emberiséggel történhetett, rajtunk múlik, melyik következik be. Csatlakozott ahhoz a nyílt levélhez is, amely a kormányok figyelmét hívja fel az autonóm, katonai rendszerek veszélyeire, ezek a mesterséges intelligencia rohamos fejlõdése miatt az emberiség vesztét is okozhatják a jövõben.
New York, 2018. március 14. 2016. április 12-én New Yorkban készített kép Stephen Hawking brit fizikusról, aki 2018. március 14-én, 76 éves korában elhunyt. (MTI/EPA/Jason Szenes)
A MI FELELÕSSÉGÜNK SZABÁLYOZNI a GÉPAGYAT (Forrás: MTI/EPA/Jason Szenes)
Tavaly novemberben azt mondta, hogy leginkább attól fél: az embereket fogja helyettesíteni a mesterséges intelligencia, megjelennek azok a gépagyak, akik önmagukat fejlesztik tovább, végül az emberitõl eltérõ új életforma jelenhet meg képükben. Lehetetlen megjósolni, hova vezet az, ha a saját elménket is a mesterséges intelligenciára bízzuk.
Szerinte azonban a technológiai forradalom ezen eszközével helyrehozhatjuk azokat a károkat, amelyeket a természettel tettünk – élen az iparosodással. És egészen biztos, hogy képesek leszünk felszámolni a betegségeket, illetve a szegénységet is. 2016-ban több tudós és elismert személyiség írt ezzel kapcsolatban nyílt levelet, az ebben foglaltakat Elon Musk, a Tesla és a SpaceX feje is osztotta.
Persze sok tudós nyugtat, hogy még évtizedekre vagyunk az erõs mesterséges intelligencia kifejlesztésétõl, bár szerintük sem árt elkezdeni a beszédet arról, mire kell majd vigyázni a fejlesztések során.
MAGUNKRA IS VESZÉLYESEK VAGYUNK
Az agresszióról azt mondta az elméleti fizikus:
Lehetett némi túlélési elõnye a barlanglakó napokban, hogy több élelmet, területet vagy partnert szerezzünk, akivel szaporodhatunk, de most mindannyiunk elpusztításával fenyeget.
A fentebb sorolt félelmeken túl az is bekövetkezhet, hogy egyszerûen önmagunkat irtjuk ki, méghozzá nukleáris fegyverekkel egy háborúban. A megoldás pedig egyszerû, Hawking szerint egyetlen dologgal megelõzhetnénk az erõszakot, aminek nincsen köze matematikai számításokhoz és algoritmusokhoz.
A tulajdonság, amit a legjobban értékelek, az az empátia, ami békés, szeretett állapotba hoz minket.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2018. March 14. 17:22:11
- 2018. March 14. 19:47:33
- 2018. March 14. 20:22:04
- 2018. March 14. 21:22:25
- 2018. March 15. 02:29:18
- 2018. March 15. 07:17:24
- 2018. March 15. 09:46:58