Aki érti, tegye föl a kezét! Ijesztõen kiegyensúlyozott volt az adatkiadásról szóló népszavazás, de végül nagyjából mindegy is, mit gondolnak a hollandok: a kormány eltökélte, hogy keresztülveri a „Nagy Testvér”-törvényt, így május elsejétõl szabad kezet kapnak a titkosszolgálatok. A népszavazást annak ellenére tartották meg, hogy elõre eldöntötték, hogy figyelmen kívül hagyják az eredményt. Mit szól majd ehhez Brüsszel?

A holland helyzetet látva óhatatlanul a fülünkbe csengenek Benjamin Franklin szavai: Azok akik feladnák alapvetõ szabadságukat egy ideiglenes biztonságért, nem érdemelnek sem szabadságot, sem biztonságot. Hollandiában tegnap tartottak népszavazást egy új, „Nagy Testvér”-törvénynek is nevezett javaslatról, amely gyakorlatilag átengedi a hollandok adatait a titkosszolgálatoknak.

A legszomorúbb az egészben, hogy sokáig rendkívül kiegyensúlyozottak voltak az eredmények: a New York Times az Ipsos felmérése hivatkozva írja, hogy a szavazatok 83 százalékos feldolgozottságánál épp egy hajszálon múlt a tervezet elfogadása, 48,9 százalék voksolt nemmel, és 47,2 igennel. Az NOS állami hírügynökség szerint azóta a helyeslõk oldalára billent a mérleg, pontos adatot ugyanakkor egyelõre még nem közöltek. Az Ipsos elõzetes felmérése (amelyet egy nappal a szavazás elõtt közöltek) 53 százalék tervezett mellette és 34 százalék ellene voksolni, 13 százalék pedig még nem tudta, pontosan mirõl is kellene véleményt mondania.
Hirdetés

Biztonságban vagyunk, de azért félünk

Ahogy arról már korábban írtunk, a holland miniszterelnök, Mark Rutte elmondása szerint az ország már így is biztonságos, az új eszközök biztosítása a titkosszervezetek számára azonban „még biztonságosabbá tenné Hollandiát”. A helyeslõk úgy látják, hogy Nagy-Britanniának, Franciaországnak és az Egyesült Államoknak már így is nagyobb rálátása van a lakossági adatokra, emiatt „Hollandia lemarad” a titkosszolgálati versenyben. A népszavazáson egyébként jellemzõen az idõsebb korosztály voksolt a „plusz biztonság” mellett.

A törvényjavaslat szerint a holland titkosszolgálatok ezzel engedélyt kapnak arra, hogy célzottan szûrjék és leszívják a bizonyos területeken folyó adatforgalom adatait, az ebbõl megszerzett információkat pedig legfeljebb 3 évig tárolhatják, és szabadon cserélhetik azokat más kémszervezetekkel. Mindezt a terrorelhárítás jegyében, bár azt cáfolták, hogy konkrét terrorfenyegetettséggel állna szemben Hollandia. Egy ilyen törvényjavaslat különösen aggodalmat keltõ a mostani Facebook-botrány kapcsán, ahol 50 millió felhasználó adatait használták fel politikai kampányolásra, errõl itt írtunk bõvebben a Privátbankár.hu-n. >>>

A diplomácia dörgõ taps közepette múlt ki

A holland választásokon azonban talán nem is az – egyébként EU-s jogszabályba ütközõ – törvényjavaslat a legérdekesebb, hanem az, ahogy a holland kormány ezt az egészet kezeli. Hollandiában négypárti koalíció van hatalmon, a VVD, a CDA, a D66 és a ChristenUnie kormányozzák az országot. A Volksrant holland portál cikke szerint a vezetés ugyanakkor még tavaly közölte, hogy eszük ágában sincs figyelembe venni a mostani népszavazás eredményét, ugyanis „szükség van erre a törvényre”.

A CDA vezére, Sybrand Buma szerint a mostani „nem igazi népszavazás volt”, így május elsejétõl – függetlenül attól, hogy végül mi lett a népakarat – mindenképp életbe léptetik a megfigyelést lehetõvé tevõ törvényt. Azt, hogy mire alapozzák a magabiztosságot, a tavalyi interjú során egy igen egyszerû magyarázatot adott: „az emberek azért fognak igennel szavazni erre a javaslatra, mivel ez a törvény fontos Hollandiának”, írja az Eenvandaag.
Link