Államosítás, ahogy azt már tudjátok. Egy átlag patikában a gyógyszerész alkalmazott szétszopja magát napi 8 órában, és örül, ha ezért még némi pénzt is kap a tulajdonosoktól. Se idõ, se pénz, de meg akiket én ismerek, annyira tele van már a "tökük" ezzel a mocskos világgal és a zombi "nemzettel", no meg az "új" számítógépes receptes marhasággal, hogy ha tehetik, azonnal pályát módosítanak. Nem is tudom mi lesz januártól, ha már nem lesz "recept" sem. Szerintem az asszisztensek is pályaelhagyók lesznek. A gyógyszerészek menthetik meg az egészségügyi alapellátást, az õ bevonásuk segíthet az orvoshiány miatti problémákon. A gyógyszeripar éves expóján ezért a gyógyszerész-gondozás bevezetését sürgették az iparági szereplõk. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a gyógyszertámogatásra szánt állami forrás emelését kérik az új kormánytól.

„Vércukorszint-mérés, terhességi tesztvizsgálatok, vérnyomás-mérés, dohányzásról leszoktató programok, vakcinációban való aktív részvétel” – a Hungaropharma vezérigazgatója hosszan sorolta azokat a napi egészségügyi feladatokat, amelyeket Európa több országában évek óta gyógyszerészek is elvégezhetnek. Magyarországon még csak idén jelent meg az elsõ olyan iránymutatás, amely négy kórkép esetében tanácsadást ír elõ a gyógyszerészek számára.

hirdetés

„Nagyon fontos lenne, hogy azok az irányelvek, amikbõl négy megjelent most márciusban, azok szaporodjanak, az egészségügyi kormányzat segítségével kialakításra kerüljön egy olyan finanszírozási rendszer, ami mûködõképessé teszi a gyógyszerészi gondozást, ezzel hozzájárulva azoknak a mutatóknak a javításához, amik sajnos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás miatt továbbra is inkább romlani fognak, mint javulni” – tette hozzá Feller Antal.

Az idei gyógyszeripari expo szakmai kerekasztal-beszélgetésén elhangzott: be kell vonni az alapellátásba a gyógyszerészeket. Ez azért is elengedhetetlen, mert majdnem minden második háziorvos 60 évnél idõsebb és a társadalom is öregszik, emiatt pedig egyre több a beteg. Azt még a Hír TV-nek nyilatkozó egészségügyi közgazdász sem merte megbecsülni, hány milliárd forint plusz forrás kellene a gyógyszerészi gondozás bevezetéséhez.

„A tartalmát kellene a gyógyszerészi gondozásnak megfogalmazni, és az ehhez kapcsolódó finanszírozás utána könnyen kalkulálható és számítható. Reálisan ez a 2019-es költségvetésben nem vezethetõ be, de elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy 2020-ra ezt az ország elkészítse” – mondta Bodrogi József.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete is megfogalmazta javaslatait az új kormánynak. A gyógyszeripart terhelõ, válságban bevezetett különadók csökkentése mellett azt kérik, hogy az új gyógyszerek bevezetését ne akadályozzák.

„Míg Csehországban vagy Szlovákiában átlagosan 160-180 nap alatt sikerül egy új készítményt befogadni, ez Magyarországon lényegesen nagyobb. Vannak olyan készítmények, amelyek több mint 3 éve várakoznak a befogadásra. A legutolsó nagyobb befogadási kör 2016 végén történt meg és ezért van az, hogy ma már több mint 70 új gyógyszer, illetve indikáció vár társadalmi biztosítási támogatásra” – nyilatkozta Holchacker Péter, az egyesület igazgatója.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint a gyógyszerek közfinanszírozását is emelni kell Magyarországon, mert az állam által kifizetett támogatási összeg a visegrádi országok átlagát sem éri el.
Link