Ma a gyerök betévedt a sportcsarnokba és "magyar"-izraeli zászlót látott, röplabda-mérkõzés ürügyén.

300 magyar diák helyét vették el az ottani egyetemen Ez azért egy országtól egy oktatási intézményben elég nagy szám. Durva.

Kell a konzulátus, hiszen új letelepedési program indult: https://444.hu/2018/05/16/uj-magyar-l...gramban-is

Egészen meredek dolgok következnek Rogán tervébõl

Rogán Antal a parlamenti meghallgatásán célként fogalmazta meg, hogy a turizmus a jelenlegi 10 százalék helyett legalább 16 százalékkal járuljon hozzá a magyar GDP-hez. Számításaink szerint mindehhez példátlan ütemû növekedés szükséges a szektorban, hatalmas munkatermelékenység-bõvülés mellett. Ha a gazdaságpolitikai cél nem finomodik, akkor a megvalósuláshoz szükséges feltételeket nagyon nagy horderejû intézkedésekkel kell megteremteni.

hirdetés

Previous
Next

Van egy mesterterv?

Egyre több olyan tervet jelent be a kormány, amelyek a következõ 12 év gazdasági kivetítéseként értelmezhetõk. Egyelõre csak a váz sejlik fel, de már tudhatjuk, hogy 2030-ig 4%-os átlagos GDP-növekedést kíván elérni a kormány, illetve ebbõl levezetve erõteljes hitelezési felfutás és pénzügyi konvergencia következik. A 2030-as dátumhoz köti a kormány a népesedési fordulathoz szükséges születésszám elérését is.

Rogán Antal tegnapi bejelentése egy részletesebb terv formálódását sejteti. A turizmusért is felelõs miniszter a parlamenti meghallgatásán célként fogalmazta meg, hogy

2030-ig a turizmus hozzájárulása a GDP-hez 10 százalékról 16 százalékra emelkedjen.


Ez a kijelentés egyrészt arra utal, hogy a 12 éves növekedési vízió mögött már mélyebb modellezés is létezik, másrészt pedig arra, hogy a turizmus ebben a növekedési modellben kiemelt szerepet kap. Ez amúgy logikus is, hiszen amennyiben olyan gyors gazdasági fejlõdés valósul meg, mint amilyet a kormány elképzel, azt biztosan nem az újraiparosítás, hanem sokkal inkább a szolgáltató szektor iránt megnyilvánuló belsõ és külsõ kereslet fogja vezérelni.

Érdemes Rogán Antal kijelentése alapján néhány egyszerû számítást elvégezni, hogy pontosan értsük, mire vállalkozik a gazdaságpolitika. Mi kell ahhoz, hogy a turizmus súlya 10%-ról 16%-ra emelkedjen a GDP-n belül? (Egy pontosítást rögtön ejtsünk meg: a 10%-os súly a "kereskedelem, gépjármûjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás" ágazatra vonatkozik. A továbbiakban ezzel számolunk, bár ebben azért van az idegenforgalomhoz nem kötõdõ gazdasági tevékenység is.)

Mit mutat az elmúlt 20 év?

Ha a múltból indulunk ki, a turizmus felfutása történelmi fordulópont lenne a magyar gazdaságszerkezetben, ugyanis az elmúlt két évtizedben az ágazat súlya szûk sávban, 9 és 11% között ingadozott. Ehhez az kellett, hogy az idegenforgalom és "kapcsolódó ágazatai" összességében a magyar gazdaság egészével azonos ütemben növekedjenek. Ez hozzávetõleg 2,5%-os éves átlagos bõvülést jelentett.

Igaz, az utóbbi öt év átlagában ez a szám felkúszott 4,5%-ra. Ugyanakkor a válságból kikeveredve a magyar gazdaság egésze is dinamizálódott, így az élénkülés ellenére az ágazat gazdaságban betöltött szerepe nem ugrott meg. Vagyis ahhoz, hogy az ágazat szerepének növekedése megvalósuljon, ennél több kell. Nagy vonalakban nem is nehéz kiszámolni, mennyivel.

Jön a sebességváltás?

Gondolkozzunk a gazdaságstratégiát alkotók fejével, akik a következõ 12 évre 4%-os GDP-növekedéssel terveznek. Mivel ez a múlthoz képest már önmagában gyorsabb fejlõdést jelent, az idegenforgalomnak nem egyszerûen azzal a hagyománnyal kell szakítania, hogy a fejlõdési üteme nem haladja meg a teljes gazdaságét, hanem egy érdemben gyorsabb GDP-növekedést kell meghaladnia.

A következõ 12 évben a kormány tervei szerint a gazdaság mérete 60%-kal bõvülne. Ahhoz, hogy 2030-ban ennek a gazdaságnak a 16%-át tegye ki a turizmus, évente átlagosan 8%-os növekedésre van szükség.


Ez nem csak a 20 éves átlagot jelentõ 2,5%-os, de az elmúlt négy év kiemelkedõ 4,5%-os éves ütemét is jelentõsen meghaladja. Az alábbi ábra mutatja, mennyire más pályát képzel el a kormány, mint ami a múltban jellemezte ezt a gazdasági területet.

Egészen meredek dolgok következnek Rogán tervébõl

Még inkább szembeötlõ a múlt és az elképzelt jövõ közötti különbség, ha azt is elmondjuk, hogy míg a mögöttünk hagyott 22 évben a vizsgált ágazatunk összességében 70% körül bõvült, addig a következõ 12 évben 250%-kal kellene, vagyis a turizmusnak két és félszeresére kellene felfúvódnia.

A fenti számításaink a kormányzati 4%-os GDP-növekedési terven alapulnak, de kíváncsiságból megnéztük, mennyivel lenne könnyebb a turizmus gazdasági térhódítása, ha a gazdaság a most becsült potenciális GDP-növekedési ütemmel, 2,5%-kal növekedne. Ez esetben természetesen nincs szükség évente 8%-os idegenforgalmi növekedésre, de az így számolt 6,5% körüli bõvülés is nagyon erõsnek tûnik. (Ráadásul ez a számítás egy egyszerû aritmetikai összefüggésen alapul, nem veszi figyelembe, hogy 2,5%-os GDP-növekedés mellett a belsõ kereslet is lassabban bõvül, ami az idegenforgalom növekedési lehetõségeit is szûkíti.)

A mostani írásunknak nem célja a fenti pálya megvalósulási esélyeinek értékelése, hiszen egyelõre nincsenek információink arról, hogy a kormányzat milyen intézkedésekkel kívánja megalapozni a 12 éves tervét. Az azonban enélkül is elmondható, hogy az idegenforgalmi terület ilyen mértékû súlynövekedése a gazdaságban óriási állóeszköz- és humántõke kapacitások bevonását igényli. Ez már csak azért is nehéz, mert az idegenforgalom és a vendéglátás egyike a munkaerõhiánnyal leginkább sújtott területeknek. A kijelentés körüli homályt növeli, hogy Rogán Antal a nagy súlynövekedést úgy képzeli el, hogy eközben a foglalkoztatottak számában alig 30%-os növekedést vár (350 ezerrõl 450 ezerre). Ezt összevetve a fent számolt teljesítménybõvüléssel egészen durva munkatermelékenység-növekedés adódik.

Ezzel összefüggésben az ágazat súlynövekedését még az ártényezõ is elõsegítheti, hiszen ha itt a GDP-deflátornál gyorsabban növekednek az árak, az szintén növeli a terület kimutatott szerepét. Persze az egy kevésbé szívderítõ forgatókönyv, ha elsõsorban az éttermi és szállodai drágulás miatt növekedne a GDP-arányos súly 16%-ra.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/ege...aggregator

"Debrecenbe kéne menni"

Mint valamikor Kárpátalján, ha egy település megtelt velük, tovább kellett állni.
Uzsorázni csak birkákkal volt megengedve, maguk között tiltott.
..és a business az business

Na meg aztán, hol vannak már a pulykakakasok?
csak birkák maradtak...........

Minden budapestinek, meg aki itt jár, ajánlom, hogy jól nézze meg az Astóriánál, és a zsinagóga elõtti Big Bus jegyet árusító "standot", meg a jegyeladó fejét, öltözetét ! Újmagyar mindegyik, kivétel nélkül. Na, ott azután akinek nem nyomták még ki a szemét, láthatja, hogy mi maradt Magyarországból, a név, az elnevezés, meg néhány olyan hülye mint én.
Ennyit a "turizmusról", meg Rogánról. Nem esik messze az alma a fától, még viharban sem nagyon.

Így kezdõdik. Elõször reptér közvetlen összeköttetéssel, aztán a diplomáciai hivatal.

Kéznél lesznek ha szidod a haszidot.

Anno a törökök is turistaként foglalták el Budát.

Úgy látom az FSB nem végzi a dógát rendesen.