Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Benkõ Tibor: A hõsök megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk

BelföldHa volt is ilyen, gyorsan megbánhatta, ha nem azonnal. Nem "érte meg" és nem is javaslom senkinek "áldozatot" hozni ezért a fos bandáért. Magyarország sok áldozatot hozott azért, hogy a magyarok békében, biztonságban, szabadon élhessenek – hangoztatta a honvédelmi miniszter a magyar hõsök emlékünnepe napján.

Minden magyar hõs, aki életét áldozta a nemzetért, az ország szabadságáért, megérdemli, hogy emlékezzünk rá – hangoztatta a honvédelmi miniszter a magyar hõsök emlékünnepe napján a Fejér megyei Pákozdon tartott vasárnapi megemlékezésen.

Benkõ Tibor kiemelte: az elesett hõsöknek köszönhetõ, hogy „él nemzet e hazán”. Végigtekintve az ezeréves magyar történelmen az államalapítástól napjainkig, az ország lakossága rengeteget szenvedett, sok áldozatot hozott azért, hogy békében, biztonságban, szabadon élhessenek a magyarok – fûzte hozzá.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy emlékezni kell a hõsökre, de nemcsak azért, mert „õseink, elõdeink, dédapáink voltak, hanem mert a legdrágábbat, az életüket adták a házáért”.

(MTI)
Link

Hozzaszolasok

4 #1 Posta Imre
- 2018. May 27. 19:30:16
Annyira megy a szóbeli "nemzettudat foltozás", meg a szép pusztába kiáltott hazug pofából hangzó szózatok", hogy meg kell könnyezni. Ebbõl a csürhéébõl "nemzetet"? Egy normális nõt, vagy férfit is nagyítóval kell keresni..., de ezek "háborúra" gyúrnak, én meg a békére...

Potápi Árpád János: elsõdleges feladatunk megóvni a hazánkat

Nekünk, keresztény embereknek elsõdleges feladatunk, hogy megóvjuk családunkat, településünket, hazánkat – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára vasárnap a Tolna megyei Kismányokon, a magyar hõsök emlékünnepén tartott megemlékezésen.

Potápi Árpád János a község hõsi emlékmûvénél, mintegy száz emlékezõ elõtt mondott beszédében úgy fogalmazott: „amikor keresztényi befogadásról beszélünk, mindig elsõsorban erre kell gondolnunk, mindig fontosabb számunkra a saját hitünk, családunk, nemzetünk, utána tudunk más emberekkel foglalkozni”.

Emlékeztetett arra, hogy 1917-ben Abele Ferenc képviselõ kezdeményezésére foglalták elõször törvénybe a hõsök napját, majd 1924-ben, és 2001-ben ismét törvény alkotott róla az Országgyûlés. A törvény kimondja, hogy május utolsó vasárnapján emlékeznek az országban mindazokra, akik életüket áldozták a haza védelméért.

Hozzátette: ma még az ország nem minden településén ünneplik meg a hõsök napját, és jó lenne, ha ez az ünnep Magyarországon és a Kárpát-medencében is bevett lenne.

Az államtitkár felidézte, hogy a törvény elsõ kezdeményezése az elsõ világháború alatt történt, amikor az akkori Magyarország súlyos veszteségeket szenvedett. Nem volt olyan település, ahonnan ne lett volna sok áldozat, az 1920-as trianoni békével pedig harmadára csökkent az ország területe és felére a lakossága – jegyezte meg.

Kismányokon az 1935-ben emelt emlékoszlopra összesen hatvan hõs neve került fel, huszonegyen az elsõ, húszan a második világháborúban haltak meg, tizenkilencen pedig nem tértek vissza a második világháború után a szovjet munkatáborokból, a málenkij robotról.

„Amikor magyar hõsökrõl beszélünk, soha ne feledkezzünk meg arról, hogy Magyarország a történelme során többnemzetiségû ország volt, és ma is az” – mondta, hozzátéve, hogy a hõsök napján azokra a kismányokiakra is emlékezünk, akik németként, egyben hû magyarként áldozták életüket a magyar hazáért.

Potápi Árpád János kitért arra is, hogy a település mai lakossága nemcsak németekbõl, hanem székelyekbõl is áll, amely katonanemzetként évszázadokon keresztül védte Magyarország keleti határait.

Nincs olyan magyar ember, akinek õsei ne harcoltak volna háborúkban, hiszen mindannyiuknak kötelességük volt megvédeni az ország eredményeit, kultúráját, nyelvét, lakosságát – mondta.

A völgységi községben, amelynek 320 lakosa között ma is vannak németajkúak, 2003 óta emlékeznek meg a háborúkban elesettekrõl és a szovjet lágerek áldozatairól. A vasárnapi ünnepségen német és magyar nyelvû kulturális mûsorral adóztak emléküknek.
https://magyaridok.hu/belfold/potapi-...t-3137419/
116 #2 livia
- 2018. May 27. 19:48:34
No, megy a toborzás ezerrel. Orbán megigérte, hogy megvédjük a rühellét. No, most meg már nyugaton is elkezdtek ájvékolni, hogy a nyugati kereszténységet a magyarságnak kell megvédenie. Védje meg a rohadt nyugat! Megint csak magyar vért akar látni a rohadt labanca? Menjen, és nézzen már körül egyrészt körülmetélt fiain, vagy aberrált ifjain. Pont megérettek egy kis hímtivornyára az arabokkal. Akár onthatják egymás vérét is, a kutyát se fogja érdekelni. Itthon is már húzzák a falakat, hiába, nõ a zsidókórság. Majd elmúlik, mint égen a mûhold.
99 #3 MORMOTA1968
- 2018. May 28. 02:57:33
"Békében, biztonságban, szabadon élhessenek a magyarok!" Elõször is miféle magyarok? Ez egy nemzetiségileg, etnikailag és fajilag is kevert vérû népség, de semmiféleképpen sem fajtiszta magyar lakosságú terület. Arról tettek a törökök, meg elõttük és utánuk is mások, hogy ez így legyen. De persze legtöbbet a törökök, mikor kiirtották a legtisztább magyar részeket, a magyarság 40%-át, rengeteg magyar gyereket, nõt, de férfiakat is elvittek, átneveltek, janicsár lett belõlük. Aztán Trianonnal elintézték a magyarság további millióit. Nem is beszélve a 19-ik század második felében, a hazaáruló libsik kiegyezése utáni zsidó invázió utáni másfél milliós "MAGYAR" menekült hullámról. Aztán az abortusz törvény bevezetésérõl, 6-7 millió gyermek elpusztításáról. Miféle békérõl, biztonságról, szabadságról pofázik ez a féreg? s_ezt-ni Hol van itt béke? Ezerrel megy napi szinten az etnikai tisztogatás, óhéber közremûködéssel, rengeteg a gyilkosság, az erõszakos bûncselekmény, állandó a létbizonytalanságban tartás és az e-miatti fokozatos el és kivándorlás, míg a másik oldalról, a Közel és Távol-Keletrõl folyik a betelepülés, az idegen fajokkal, rasszokkal való feltöltése hazánknak. És kurvára szabadon élünk! Tesznek róla a zsidrák bankárok! Sok család már annyira szabadon él, de nem csak családok, hogy a csillagos ég a tetõ a fejük felett. És hogy meddig mehet ez még így? Amíg rá nem ébred nagyon-nagyon sok ember arra, hogy mi is folyik valójában körülöttük és kiknek köszönhetõen. Minden véráldozatért kár volt, mikor a mi népünk tartoztatta fel a kelet felõl beözönlõ hódítókat, megvédve ezzel a nyugatot is. Persze a hazát meg kellett védeni, de mit kerestek a honvédeink a Doberdónál, Isonzónál, a Don-kanyarban, meg ahová még ezek elõtt vitte az osztrák a magyar huszárokat, bakákat? És mit keresnek most idegen országok területein zsoldosként?

ELÕRE MEGFONTOLT HÁBORÚK.

Régen Clausewitz, a hadi tudományok tudósa és a hadi taktika magyarázója ezt írta: "A modern háborúk más eszközökkel akarják elérni céljukat, amit úgy is ki lehet fejezni, hogy az 'A' és 'B' csoport tagjai harcolnak egymás ellen a 'C' csoport hasznára".

1905-ben Uljanov Lenin a szociáldemokrácia két taktikájában ezt írja: "Szövetkezzetek egyik ellenségetekkel és egymás után gyõzzétek le õket!" A zsidók eljárása mindig ez volt!

A Le Contemporair-ban 1860 július 1-én Reichorn rabbi ezt írta: "Háborúkba sodorjuk a keresztényeket, nemzeti hiúságukat és ostobaságukat kihasználva. Ekkor egymást fogják lemészárolni, így csinálva helyet a mi embereinknek!"

A.H.Lane tábornok ezt írta 1938-ban magánúton kiadott könyvében a "rejtett kézrõl". A "ZSIDÓ VILÁGURALOM" eléréséhez, hasznos idõrõl-idõre háborúk fölszítása, hogy a legéleterõsebb és hazafiasabb emberek meghaljanak, vagy testileg vagy szellemileg nyomorékká váljanak!"

Clemanceau, francia vezetõ az elsõ világháború idején, pontosan ugyanerre a következtetésre jutott. Kis könyvében a "Pied Sinai" címûben (Szinai szállás) ezt írta: "A SZEMITA FAJ PROGRAMJÁBAN A TÖBBI FAJ KIIRTÁSA SZEREPEL ÉS AZ EGÉSZ FÖLD BENÉPESÍTÉSE SAJÁT VÉRROKONAIKKAL! ANNYIRA MEGSZÁLLOTTAI ENNEK A GONDOLATNAK, HOGY SEMMI MÁS NEM SZÁMÍT SZEMÜKBEN! EZÉRT A CÉLÉRT SEMMILYEN ÁLDOZAT NEM TÚL NAGY, SEMMILYEN SZENVEDÉS NEM TÚL SZÖRNYÛ!"

Kurt Kerlen, Ludendorff tábornok szóvivõje az elsõ világháborúban írt az ügyességrõl, mellyel a zsidók megosztják a többi nemzetet annyira, hogy egymás torkának esnek, a "ZSIDÓK HASZNÁRA!" (Nesta Webster idézte õt a "Boche és a bolsevik" címû könyvében.)

Sok zsidó forrás beismerte, hogy "ÕK ÁLLTAK A HÁBORÚK MÖGÖTT!" A londoni zsidó világ 1916 január 16-án ezt nyilatkozta: "A NEMZETKÖZI ZSIDÓSÁG KÉNYSZERÍTETTE EURÓPÁT HÁBORÚBA, NEM CSAK AZÉRT, HOGY TÖBB ARANYA LEGYEN AZUTÁN, (MELYET FEGYVEREKÉRT KAPTAK AZ OROSZORSZÁGI ARANYBÁNYÁK MEGSZERZÉSÉVEL) HANEM HOGY EGY "ÚJ ZSIDÓ VILÁGOT" HOZZANAK LÉTRE ENNEK AZ ARANYNAK A SEGÍTSÉGÉVEL!"

És még sorolhatnám a megdönthetetlen tényeket a végtelenségig!

Az alábbi idézetek "A legtartósabb gyûlölet" címû könyvbõl, illetve internetes változatában olvashatók.

Mindössze csak annyit kellene tenni, hogy ezeket mindenféle nyelvre lefordítva a megfelelõ kezekbe eljuttatni. Legelsõ sorban a katonák kezébe, harcoljanak bármely oldalon is. Persze tudom, hogy ez egy lehetetlennek látszó feladat, de ez az egyetlen fegyver, amivel a zsidók ténykedéseire fel lehet hívni a figyelmet, hogy senki se dögöljön meg az õ érdekeikért többé. Egyetlen dologtól fél igazán a zsidó: AZ IGAZSÁGTÓL, HOGY KIDERÜL, Õ ÁLL MINDEN ROSSZ, GONOSZ MÖGÖTT!
254 #4 mujko
- 2018. May 28. 17:40:49
Eddig az volt hogy 1945 elõtti eseményeket törölni kell mert azok mind a zsidók ellen szólt .
Hát barátaim a 48-49 események is mind miattuk indult. Na akkor hogy is van ez a 170 éves a honvédség ?
Meg minek tábori rabbi a magyar honvédségbe kardinális kérdés ?
Vagy is kik azok a hõsök ?
https://honvedelem.hu/cikk/60334_emle...do_hoseire
honvedelem.hu/files/content/cikk/60334/cikk_03.jpg
honvedelem.hu/files/content/cikk/60334/cikk_04.jpg
99 #5 MORMOTA1968
- 2018. May 28. 23:16:55
Kedves Mujko! Én meg azt olvastam errõl, hogy az elsõ világháború idején a zsidó katona orvosok sorra mentették fel a szolgálat alól a zsidó származású behívottakat. Akik meg be lettek sorozva, olyan helyekre lettek beosztva, ahol semmiféleképpen se hagyhatták ott a fogukat. Vagyis biztonságban voltak. Erre azt írják ebben a cikkben, ami a fotókhoz tartozik, hogy tízezer zsidó katona halt hõsi halált az elsõ világháborúban. Hogy is van akkor ez? Vicc ez az egész!
254 #6 mujko
- 2018. May 29. 17:55:09
Mormota
A lényeg az egybe mosás a világba ki áll szóba a zsidóval de mikor már magyar köntösbe van akkor már más a leányzó fekvése . Magyarnak még mindég respektje van a diplomáciában,és más területeken is .

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
296,483 egyedi latogato